Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-15 / 15. szám

2

TOLNAMEGYEÍ KÖZLÖNY

1909 április 15

mentését, hogy gyermekmenhelyeket állított fel, melynek száma jelenleg tizenhét. Az egész gyermekvédelem az államnak milliókba kerül ugyan, de azért mégis társadalmi támogatást kíván. Rajokban bocsátják ki a gyermekeket egyes telepekre s kiadják a becsületes, erkölcsös föld - mivelő asszonyoknak, hogy neveljék fel. Ezzel a földmives családok értelmi színvonalát is emeljük. A teleporvosok gyakran meglátogatják a gyermekeket s vannak úrnők, akik azután ellenőrzik, hogy a szegény gyermekek mily bánásmódban és nevelésben részesülnek. Ha hiba van, elveszik az illetőtől a gyermeket. A gyermekvédelem oda törekszik, hogy a gyermekeknek jövőt is biztosítson. Miáltal több telep létesítésére van szükség.

Az állam csak 15 éves korig gondoskodik az elhagyott gyermekekről, ámde későbbre is biztosítani kell őket s erre szolgálnak a cseléd- és iparosotthonok. Felteszi a kérdést, hogy mi történjék az elhagyott tisztviselő és iparos gyerekkel ? Ezeket 8 éves korukban falura adni nem lehet; tehát olyan intézményekről gondoskodjunk, ahová ezeket is elhelyezhetjük, ahová a betegeket is tehetjük. Hát a nyomorékokkal, hülyékkel mi legyen ? Itt a társadalomnak kell közremunkálkodni. Az árvaházak legyenek kisegítő intézményei a gyermekmenhelyeknek. Bizonyos szerves összeköttetésbe hozandók a társadalmi, emberbaráti intézmények az állami gyermek- védelemmel. Ezen első sorban a hölgyek munkálkodhatnak nemes szivjósággal, ha az ártatlant gondozásba veszik. Megkapó, részvétkeltő színekkel festette meg a kiváló szónok az árva és elhagyott gyermekek szomorú sorsát. Az elhagyott gyermekeket — úgymond — a civili- zác'ó szülte. Az elhagyatott gyermekek legtöbbje törvényes házasságból való. Ekkor megállapítja a helyi bizottság programmját, majd utal arra, hogy mi történik a 15 éves leánnyal, ha agyer- mekmenhelyből hazakerül és nincs senkije. Ezek részére kell a cselédotthon, ami által megvethetjük az egészséges csclédügyet. Helyesen fejtegette további beszédében, hogy mennyi olyan ipari cikk jön be évenkint hozzánk, melyeknek készítésére az ilyen 15 éves lányok és fiuk megtaníthatok volnának az ipartelepeken.

Legnagyobb súlyt arra helyez, hogy a hölgyek vigyék be az egész szivüket a jótékonyság érdekében a társadalomba, mert helyesen jegyezte meg Apponyi Sándorné grófnő megnyitójában, hogy a hölgyek a könyörüle- tességben mindig leleményesek.

Az ügy iránti meleg szeretettől áthatott hatalmas beszédét buzdítással és egy találó evangéliumi idézettel fejeztedbe. Meg-megujuló éljenzés. Szónokot többen üdvözlik. Sztánko-\ vánszky János elnök ajánlatára a gyermekmen- hely-bizottság elnökévé özv. Simontsits Bélánét és Kurz Vilmost, titkárrá pedig Perczel Bélát választották meg. A bizottság tagjai lettek: gróf Apponyi Gézáné, özv. dr. Sass Istvánná, Ágoston Istvánné, Forster Zoltánná, Száváid Oszkárné, Haslinszky Gézáné, dr. Leopold Kornélné, báró Schéll Józsefné, gróf Széchenyi Alice, Dory Ilona, Sztankovánszky Erzsébet, Simontsits Elemér, Forster Zoltán, dr. Fent Ferenc, Csapó Vilmos, Szabó Károly, dr. Szentkirályi Mihály, Jeszenszky Andor, Tihanyi Domokos, Bernrieder János, Kovács E. Sebestyén, Biró Imre, dr. Tanárky Árpád. A gyermekmenhely orvosa dr. Kramolin Gyula lett.

A megejtett választás után dr. Gobbi Gyula, a pécsi állami gyermekmenhely igazgató főorvosa megismertette a pécsi menhely működését, mely 2100 gyermekről gondoskodik s ezeket 16 gyermektelepre helyezte el. Ezekből a telepekből kilenc van Tolnamegye területén. Kiemeli a dunafoldvári gyermektelepet, ahol 326 gyermek nyer gondozást s dicsérettel szól dr. Lévai Dezső teleporvos nagy tevékenységéről. Bölcskén 10 év óta van telep dr. Stern orvos vezetése alatt. Pakson 143, Simontornyán 167 gyermek van elhelyezve. Hogy Dunaföldváron megalakult a gyermekmenhely-bizottság, az Biró Imre prépost-plébános érdeme.

Döbrököz és Faddon van uj telep létesítése tervbe véve. Hangsúlyozta a társadalmi támogatásnak nagy fontosságát. Majd felhívja a jelenlevőket, hogy elsősorban Szekszárdon létesítsenek telepet. Reméli, hogy ez meg is lesz. 0 is szól a cseléd- és iparos otthonok létesítésének szükségességéről és előadja, hogy miképen kell a telepeket létesíteni és ellenőrizni. Szép előadását lelkes éljenzések közt fejezte be. Még dr. Lévai Dezső tartott gördülékeny beszédet. Először is mély tisztelettel üdvözölte a dunafoldvári gyermekmenhely nevében Apponyi Sándorné grófnőt, Apponyi Géza főispánt, mint diszelnököt és a most üléső közönséget. A gyermekvédelem fontosságát nem vázolja, csak arról szól, hogy a magyar gyermekvédelemben nemcsak humanisztikus, hanem hazafias cél is vezet. Hivatkozik a nemzetiségekre, a kivándorlásra és az egykerendszerre. Emelkedett hangon jelenti ki, hogy a magyar gyermekvédelem Magyarország boldogulásának kérdése.. Elismeréssel adózik dr. Gobbi Gyula igazgató főorvosnak. Erős argumentumokkal cáfolja meg a gyermekvédelem ellen felhozott vádakat.

Végül arra kéri a bizottságot, hogy kérje fel a főispánt, hogy magas állásából és tekintélyéből kifolyólag hasson oda, hogy a községekben a papok, jegyzők és tanítók mind álljanak a gyermekvédelem zászlaja alá. Éljenzés.

Perczel Béla titkár felolvasta a gyűlés befejezésé előtt a nagykanizsai bizottság táviratát, melyre hasonló szellemben távirattal feleltek.

Már fél í órát ütött a belvárosi toronyóra, midőn a ffenköltlelkü elnöknő bezárta a gyűlést.

KÜLÖNFÉLÉK

— A főispán szabadságon. Gróf Apponyi Géza főispán, folyó hó 16-ától hat heti szabadságra ment s távolléte alatt a főispáni teendőket Simontsits Elemér alispán végzi el.

— Rendjelviselési engedély. A király megengedte, hogy felsöeöri Padi József Esterházy Miklós herceg dombóvári uradalmának főfelügyelője, a pápai Szent Szilveszter rend lovagkeresztjét elfogadhassa és viselhesse.

— Gróf Apponyi Géza diszelnök. A szekszárdi róm. kath. olvasókör, mely Szekszárdnak legnépesebb társasegyesülete, folyó hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen egyhangú nagy lelkesedéssel gróf Apponyi Géza főispánt diszelnökké választották meg. A megválasztatásáról szóló diszokmányt nagy küldöttség ma délelőtt 12 órakor vitte meg a népszerű főispánnak. Az impozáns deputációnak dr. Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnök s az egyesület elnöke volt a szónoka.

— Kinevezések. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke, dr. Ábay János szekszárdi ügyvédet a szekszárdi kir. törvényszékhez a horvát és szerb nyelv állandó hites tolmácsává nevezte ki.

Gróf Apponyi Géza főispán a szekszárdi Ferenc-közkórházban megüresedett alorvosi állásra dr. Frank Izidort nevezte ki.

A földmivelésügyi miniszter az állami ménesbirtok és a gödöllői.koronauradatom gazdasági tisztviselőinek" létszámába Stockinger László II. osztályú intézőt a VIII. fizetési osztályba, Forster István gazdasági gyakornokot pedig a IX. fizetési osztályba gazdasági segédtisztté nevezte ki.

— A szekszárdi kaszinó nj tagjai. A szekszárdi kaszinó folyó hó 4-én tartott ülésében rendes tagokul felvette: Bajó Istvánt, dr. Ldszló Sándort, dr. Borostyán Sándort, dr. Makaven Brutust, dr. Dobrenescu Sándort, Gödé Lajost, Kun Istvánt, dr. M. Pap Gyulát, vidéki tagul pedig Knefély Ödönt.

— Egy vértanú szobra. Törökbecse hazafias közönsége elhatározta, hogy a város szülöttének, a 13 aradi vértanuk egyikének: gróf Leiningen- Westerburgnak szobrot emelnek, mely célra országos gyűjtést indítanak meg. A gyüj- tőivet a szoborbizottság megküldötte Tolnavár- megye törvényhatóságának is.

— Államsegély. Görbő községnek derék és népszerű, uj jegyzője, Körtvélyessy László indítványára küldöttség ment a földmivelésügyi miniszterhez Rátkay László országgyűlési képviselő vezetése alatt és segélyt kért legelővéteüe. A kérelmezésnek meg is lett a kívánt sikere, mert a miniszter 15,000 korona államsegélyt utalt ki Görbő községnek. A hálás nép táviratilag köszönte meg Rátkay Lászlónak közbenjárását, Körtvélyessy Lászlónak pedig küldött- ségileg fejezte ki eredményes fáradozásáért elismerését.

— Április 11. Az 1848-iki törvények szentesítésének évforduló napja az idén épen husvét ünnepére esett. Ezt az április 11 -ét tudvalevőleg, a függetlenségi és 48-as párt tiltakozása dacára, Bánffy Dezső, volt miniszterelnök tette törvényileg ünneppé. A magyar nép ezt a napot most sem, máskor sem ünnepli meg; mert egyedül március 15-ét ismeri el nemzeti ünnepnek.

— A dunántúli ev. egyházkerületi felügyelő Választása. Az üresedésben levő dunántúli ev. kerületi felügyelői állás betöltése körül

élénk mozgalom, sőt korteskedés is indult meg, A jelöltek között van Szenicey Géza földbirtokos is, aki mellett állást foglalt a tolna—baranyai egyházmegye legtöbb hitközsége és igy megválasztása nagyon valószínű. Szenicey Gézának az ev. egyházi ügyek körül elévülhetetlen érdemei vannak.

— A bpest—sárbogárd—szekszárd—báta- szék—mohács—eszék—hród—szerajevói vasút

Azt az örvendetes hirt kaptuk, hogy a hadügyminiszter sürgetésére most már befejezett ténynek vehető, hogy . rövid idő múlva kiépítik a budapest—sárbogárd— szekszárd—bátaszék—mohács —eszék—bród—szerajevói vasutat, mely különösen stratégiai szempontból-* nagyfontosságu, mivel ezzel a vonallal az-ország fővárosa egyenes összeköttetést nyerne Szerajevóval.

— A pécsi lóversenyek, A május hóban Pécsett megtartandó lóversenyek iránt a mi vármegyénkben is nagy az érdeklődés. A pécsi lóversenyegylet intézősége mindent elkövet, hogy a pécsi gyepet országos névre emelje.

— Kiállítás a múzeumban. A húsvéti ünnepnapokon voltak kiállítva a szekszárdi múzeumban a Molnár-féle nyomda-intézet részvénytársaság Budapesten kiállított nyomda és könyvkötészeti termékei. Az ott látott különféle művészies kivitelű termékeket igen szép számú közönség tekintette meg s városunk előkelő közönsége is a legnagyobb elismeréssel adózott a kiállított tárgyakról, egyszersmint meggyőződést szerzett, hogy a- vállalat gyártmányai tényleg a haza határán túl is szép eredménynyel lesz exportálva.

— Székely Bertalan festőművész tanítványa. Kevés olyan alkotóképes tanítványa volt Székely Bertalan festőművésznek, mint Éber Sándor, Éber Márton nyug, szekszárdi tanitó fia, aki állami ösztöndíjjal sajátította el a nagy mester mellett a rajzolás és festészet komponáló művészetét. Jelenleg Eber Sándor a bajai áll. tanítóképző kiváló tanára, aki most elnyerte a gróf Hunyady-féle 1552 lírás római ösztöndíjat, melynek segitségével több hónapon át fejlesztheti a világvárosban, Rómában, a festészet hazájában, már most is alkotni képes tehetségét. Fiatalsága dacára már . több kitüntetés érte Éber Sándort s ezek közül különösen kiemelkedik az, mely a pécsi kiállítás után érte, midőn ott rajz kiállításával feltűnést keltve, a magyar kormány 1908-ban őt küldötte ki a Londonban megtartott rajztanárok nemzetközi konferenciájára. Hisszük, hogy a világhírű olasz festőművészek alkotásának közvetlen tanulmányozása után megtermékenyülten tér vissza hazájába, hogy a magyar művészetet emelje.

— Gyermekvédő liga gyűlése. Az országos gyermekvédő liga szekszárdi helyi bizottsága ma d. u. 3 órakor Szekszárdon, a városháza nagytermében gyűlést tart gróf Apponyi Géza főispán és dr. Szentkirályi Mihály polgármester együttes elnöklete alatt.

— Eljegyzések. Kisjeszeni és megyefalvi ifj. Jeszenszky Ferenc földbirtokos, Jeszenszky Ferenc orsz. képviselő fia eljegyezte kántor- jánosi Mándy Sámuel baranyaszentlőrinci föld- birtokos leányát, Thyrát.

Kristofek Aladár szekszárdi kir. járásbiró- sági írnok eljegyezte Csepke Irmuskát.

Németh Mihály paksi tanitó eljegyezte Geyer Gabriellát, Geyer István zongoraművész leányát.

Kral János szekszárdi aranyműves és ékszerész jegyet váltott Horváth Mariskával.

Balogh János szekszárdi borbélymester jegyet váltott Mihlíhancz Juliskával Budapestről.

— Nyugdíjazás. Tóth Zsigmond, szekszárdi kir. törvényszéki fogházőr — saját kérelmére — nyugdijaztatott.

— Lemondott vezetőség. A szekszárdi ált. ipartestület hosszú időn át volt elnöke, André István és az egész elöljáróság a hétfői rendkívüli közgyűlésen ért támadás miatt lemondott. A mostani vezetőség évek óta fáradozott az iparosság érdekeiben, amiért a testület mindén egyes tagja csak elismeréssel és nem rút hálátlansággal adózhatott volna.

— Lóosztályozás. Tegnap és ma van a 3 évenkénti rendes lóosztályozás.