Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-18 / 11. szám

1909 március 18

cia hölgyei nemzeti szinü, Kossuth Lajos arcképével díszített kokárdával a keblükön s a hivő közönség zsúfolásig megtöltötték a templom hajóját. A szent mise alatt Polgár Ferenc kántortanitó kellemes csengésű tenor hangjával a Magyarok Nagyasszonyáról, sze’obné’-szebb Mária-énekeket énekelt s végül felhangzott az összes megjelentek ajkáról az »Isten áld meg a magyart« nemzeti szép Himnusz. Ezután kivonult az ünneplő közönség az iskola-térre, hol kezdetét vette az ünnepély. Frühwirth Géza esperes-plébános megnyitó beszédében lelkes hangon felhívta a közönség figyelmét az ünnepély jelentőségére, majd Nagy János tanító tartotta meg ünnepi beszédét az 1848-iki márciusi nagy napról, azok történetét ismertetve meg a hallgató közönséggel. Közbe-közbe váltakozva énekszámok és szavalatok voltak az iskolai ifjúság által előadva, amelyből kiemelendő Gallé József tanuló szavalata, ki »Március 15-én« cimü költeményt adta elő, nem különben a kis 12 éves Szalai Ferenc szavalta el tüzesen sl. »Talpra magyart« s a Szózat éneklésével a lelkes ünnepély véget ért.

Hogy ész.

A hőgyészi róm. kath. legényegylet március 15-ike elő estéjén, méltóan készült a szabadság ébredésének ünnepére. Megható volt a szép összetartás és egyetértés, mely ezen szent napon iparosainkat majdnem teljes számban összehozta az egylet helyiségébe. Hisszük, hogy a legényegylet fiatal tagjai lelkesedést merítettek, midőn látták, mint buzdulnak a dicső eszmékért mestereik. Faludi Ádám káplán gyönyörű emlékbeszéde után, Tinódi György egyleti rendes tag szavalta el Garay János »Szabaddá lettél . . .« cimü költeményét, ná- gyon szépen. A Himnusz elhangzása után pedig kedélyes halvacsora volt, ahol ledőltek a sorompók s a mesterek jártak elő jó példával, hogy hogyan lehet szépen mulatva szórakozni. - Általános kívánatra üdvözlő táviratot küldött az egylet Méltóságos gróf Zichy Gyula pécsi püspök fővédnök urnák és Rátkay László szeretett 48-as képviselő urnák.

KÖlesden.

Ezen nap nemzeti ünnep már néhány évtized óta KÖlesden ; felváltva hol az ev., hol a ref. templomban tartanak istentiszteletet. Az idén a ref. templom volt a soros, hová zászlóik alatt felvonultak : Úri kaszinó, Iparoskor, Föld- mivelők köre és a ref., ev. és kath. iskolák növendékei is uj zászlóik alatt. Lágler Sándor ev. Jelkész remek hazafias imát mondott, Kálmán Dezső ref. lelkész az ünnepi beszédet, melyből a következőket emeljük -ki: »Az egész nemzet közös ünnepe március 15, rang, vagyon és felekezeti különbség nélkül. Minden felekezet lelkészének imája e szavakba olvad össze e napon : »Isten áldd meg a magyart!« Ne legyen ünnepünk múlandó mint a szivárvány, hanem ragyogó és mindig világitó mint a nap ; tehát csak: »Fel a zászlóval magasra.« Hiába mondjuk : »Hazádnak rendületlenül«, ha nem tudunk tenni és dolgozni a honért, mikor kellene. Azért: »Minden ember legyen ember és magyar* és akkor bizonyára eljön a jobb — a szebb kor.

Istentiszteiet után óriási közönség gyűlt össze a Kossuth-szobornál, hová az egyletek és iskolák is felvonultak. Tantó Imre tanító a ref. iskola növendékeivel elénekelte a Himnuszt, utána Megyesi György tanító a kath. iskola növendékeivel egy harci dalt. Majd előlépett a Kölesd és vidéki társadalom körülrajongott kedvence, Koritsánszky Ottó, hogy elmondja az ünnepi beszédet. Kiemeljük ezeket: »Március 15. elhozta a nagy napot, melyen minden magyar szív oltárrá emelkedik, hol a nemzeti büszkeség hálaérzete és honszerelme magasra lobogó tüze lángol. Szabadság e nap jelszava, mely azonban eszünkbe juttatja a patakban folyó vért, az ágyubömbölést, a földből nőtt akasztófákat és a hóhéruralmat. Vigyázzunk azonban s egy percre se felejtsük, hogy mit tesz az igaz szabadság! Megásója a zsarnokság sírjának, de ha elnyomjuk lelkes szabadságérzetünket, a népuralom hatalmas eszméjéről — a jövőről való lemondással lesz egyenlő. A nemzeti büszkeség egymagában nem elég; nem elég örökké azt hangoztatni, hogy mit tettünk akkor régen! A fő az, hogy most fejlesszük tovább műveltségünket, tudásunkat és munkakedvünket. Az az ország a legvagyonosabb, mely a legtöbb művelt embert táplálja.« Lelkesítő szavakat intézett még az iskolásokhoz, kik most vonultak fel először a nemzeti zászló alatt. Percekig tartó taps és éljenzés jutalmazta a szónokot. Utána Knábel Vilmos tanító az ev. iskola növendékeivel a »Magyar- . ország a mi kedves szép hazánk« dalát énekelte, majd megkoszorúzták a Kossüth-szobrot. Este valamennyi körben társasösszejövetel volt. Az »Uri Kaszinó* ez alkalomból 15 koronát gyűjtött az aradi vesztőhely megváltására.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Ozora.

Az ozorai polgári olvasókör méltó kegyelettel rótta le háláját a nagy napon, márc. 15-én.

A kör helyiségében igen szép számú közönség jelenlétében Hely Gyula, a körnek ügy- buzgo elnöke a diszgyülést szép szavakkal megnyitotta, mely után Takács Pius igazgató- tanító. a körnek disztagja, nagyhatású beszédében ismertette március 15-ét. Mohalik Mihály tanító szintén lelkes hangon beszélt a nagy nap eseményeiről. Krizler Antal a „Talpra magyart“ szavalta, Szűcs István, dr. Nagy Sándor és Pozsár György szintén idézték Petőfinek néhány költeményét. A Himnus eléneklése után következett a kitünően elkészített vacsora; melyért Raisz Károlyné érdemel dicséretet, főleg a szokásos leffentyüs csüszáért. A jó kedv a reggeli órákban ért véget.

Öcsény.

A község egész ünnepi szint öltött. D. e. 10 órakor az ev. ref. templomban istentisztelet volt. A Polgári Olvasókör halpapruásos, az Ifjúsági Olvasókör bQijupörköltes bankettot tartott, melyen nagyon sokan megjelentek.

Paks.

Március 15-ét méltó ünneplés keretében ülte meg Paks hazafias közönsége. Délután 5 órakor a polgári iskola udvarán gyűltek össze, hogy gyönyörködjenek a szépen összeállított programmban. Először a Paksi Daloskör énekelte Vörösmarthy szózatát, majd az ünnep kimagasló része, Kun Kálmán tanár beszéde következett. Részletesen foglalkozott a 48-as napokkal s a március 15-iki, feledhetetlen emlékű nagy napról. A dalkör a «Talpra magyar»-t énekelte, mely után Peckay József »Pókayné«-t szavalta hagy tetszéssel. A dalkör énekével záródott az ünnep. Este az iparoskörben halvacsora volt, melyen résztvett mádi Kovács János képviselő is. Itt Páráié György, polg. iskola igazgató mondott nagyhatású beszédet, majd mádi Kovács János, képviselő buzdította a jelenlevőket. A jó kedv oly nagy volt, hogy a késő órákban még mindig együtt volt a vig társaság.

Szakoson,

Hagyományos lelkesedéssel ülte meg a szakcsi katolikus kör múlt vasárnap délután március 15űkét. A magasztos ünnep, melyen az intelligencia és elöljáróság is megjelent, a Hymnussal kezdődött. Vitkovits Ferenc elnök hazafias tűzzel fejtegette a nap jelentőségét, Ory Béla a »Talpra magyar«-t szavalta kiváló szép szónoki előadással, Túrái Bözsike Szepessy Lászlónak »Honleányok imádsága« c. versét adta elő bájos alakítással, Veréb István tanító pedig Petőfinek: »A nemzethez« cimü költeményével értei frenetikus hatást. Szavalatok közben Kétyi László kántortanitó növendékei énekeltek egy egész sereg, szebbnél-szebb hazafias dalt, köztük Hortobágyi József szakcsi káplán „Csatakiáltásunk“ c. megzenésített hazafias költeményét is. Az ünnep a «Szózat» elénekléséve! zárult be. Másnap az iskolában is volt hazafias ünnepély.

Tolnán.

Tolnán is méltóképen ülték meg a magyar szabadság hajnalhasadásának emlékét Vasárnapon (14-én este) a kath. legényegylet összes helyiségei zsúfolva voltak ünneplő közönséggel. Az ünnepélyt Fekete Á. prépost szép hazafias beszéddel nyitotta meg. Utánna Farkas I. tanítónő mondott egy hatásos melodrámát, „Mi a haza“ címmel. Perler M. kántortanitó a nagy nap eseményeiről tartott felolvasást. Csontos Gy., Pettrics Ferenc, Gyeney J., Kutnyánszky V. hazafias és tréfás szavalataikkal, monológjaikkal igen nagy tetszést arattak. Az énekkar, melynek vezetője Lenqyél F., elénekelte a Himnuszt és Szózatot s még több hazafias dalt. Másnap az Iparos Olvasóegylet vonult föl zászló alatt a tiz órai ünnepi misére, melyen az összes iskolás gyermekek, az elöljáróság, a nőegylet s még igen számosán jelentek meg. Este az iparos egyletben halpaprikásos társasvacsora volt. melyen sok szép és hazafias pohárköszöntő hangzott el.

KÜLÖNFÉLÉK

— Kossuth Lajos halálának évfordulója. 1894-ben, március 20-án halt meg Kossuth Lajos, a magyar nemzetnek örök fájdalmára Turinban, a horrnan nemzeti nagy gyászpompával hazahozták meghidegült holttestét és a kerepesi- temetőben helyezték el örök nyugalomra. Tehát most van 15-ik évfordulója Kossuth Lajos halálának, mely alkalomból Budapesten a Deák-téri evangélikus templomban gyászistentisztelet lesz, amelyen az országos függetlenségi párt testületileg jelenik meg. Az ünnepélyes istentisztelet után kivonulnak a kerepesi-uti temetőbe Kossuth Lajos sírjához, amelyre a képviselők és a különböző testületek beszédek kíséretében teszik le a koszorúikat.

3

— Személyi hír. Várady Károly tankerületi főigazgató, aki folyó hó 11-től 14-ig a bonyhádi főgimnáziumot vizsgálta, folyó hó 15-én Szekszárdra érkezett és dr: Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnöknél szállott meg. A főigazgató a szekszárdi főgimnázium meglátogatása végett jött Szekszárdra.

— Királyi tanácsosok. A király Szilígyi Gyula nagybecskereki és Pfuhl Gusztáv nagyváradi pénzügyigazgató helyetteseket kir. tanácsossá nevezte ki. Mind a két kinevezett kir. tanácsos több éven át a szekszárdi kir. p. ü. igazgatóságnál működött.

— Berendelés. A kereskedelmi miniszter Komjáthy Sándor szekszárdi államépitészeti mérnököt szolgálattételre a minisztériumba rendelte be.

— Előléptetések. A pénzügyminiszter Csizmadia József szekszárdi áll. végrehajtót, Géczy Sándor és Bartos Andor szekszárdi p. ü. irodatiszteket a X. fizetési osztályban léptette elő.

— Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Tafner Viktor besztercebányai h. tanárt, Tafner Zuárd bátaszéki jegyző öcscsét, jelenlegi állomásán rendes tanárrá nevezte ki.

— Áthelyezés. A király dr. Kramolm Emil újpesti járásbirósági albirónak a budapesti VII. kér. jbirósághoz eddigi minőségében — saját kérelmére — leendő áthelyezését megengedte.

— Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 31-én tartja meg tavaszi rendes közgyűlését gróf Apponyi Géza főispán elnöklete alatt.

— Felolvasások. A Szekszárdi rk. olvasókörben vasárnap, március hó 21-én délután fél 5 órakor Dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd „Kossuth Lajos emlékezete“ címen felolvasást tart. =- Csütörtökön e hó 25-én pedig Haugh Béla főgimn. tanár „A magyar nö“-ről tart felolvasást, mely egyúttal záró ünnepélye lesz az idei nagybőjti felovasásoknak.

— Szabadságolt szolgabiró. Az alispán dr. Bernáth Béla paksi szolgabirót, egészs^ nek helyreállítása végett, május hó 9-ik sz ságolta.

— Képviselői beszámoló. Mádi /

János, a paksi kerület országgyűlési kép folyó hó 11 én Pakson, az Erzsébet-Szálló téren nagyszámú választók előtt beszámolt totL Nagy tetszéssel fogadott beszédében lo,.. gette a 48-as elvek fontosságát, s hangsúlyozta az önálló bank szükségességét, melynek megvalósítása a mi összetartásunktól függ. Beszélt a tervbe vett fúzióról is. Lelkesen hívta föl a megjelent választókat, hogy tartsanak ki a függetlenségi párt mellett és legyenek rendületlen bizalommal ezen párthoz, melynek ő maga is egyik tagja.

— Sorozás. Szekszárd r. t. város hadköteleseit folyó évi április hó 3. és 4-én, a központi járáshoz tartozókat pedig április 5., 6., 7. és 8-án sorozzák.

— Az öreg honvédek mogvendégelése. A

magyar szabadságharc megfogyott öreg honvédéit, akik számszerint heten március 15-én megtépett nemzeti zászló alatt jelentek meg a belvárosi róm. kath. és a ref. templomban, a ref. egyletben megvendégelték.

— Eljegyzések. Erhardt Lajos báta- apáti kereskedő, Erhardt Henrik bonyhádi nyugalmazott áílomásfőnök fia, eljegyezte Fischer Stefikét Bonyhádról. — Szemere Béla nagybirtokos eljegyezte Hehler Gizellát, Simontsits Andor mostoha leányát. — Bien Samu budapesti gabonabizományos, eljegyezte Pollák Ármin bátaszéki borkereskedő leányát, Rizát. — Scherer József szekszárdi iparos, eljegyezte Pékary Erzsikét, Pekary János szekszárdi előkelő iparos leányát.

— Hány választója van Szekszárdnak * A kiküldött bizottság folyó hó 16-án és 17-én igazította ki Szekszárd r. t. város képviselőválasztóinak névjegyzékét. Az 1910. évre érvényes névjegyzék szerint Szekszárdon 1642 választó van, 1909. évre szóló névjegyzékben 1625 a választók száma, tehát a szaporulat 17.

— Iskola megnyitás. A kajmádi népiskolát, melyben ragályos betegség miatt szünetelt az előadás, a hatóság megnyitotta.

— Jókai Mór szobrára. A járási főszoiga- birák Jókai Mór szobrára 256 korona 7 fillért gyűjtöttek, mely összeget az alispán felküldötta a szoborbizottságnak.-— A tanulók névmagyarosítása. Várkonyi Sándor szekszárd-belvárosi róm. kath. tanítóról mindenki tudja, hogy nagy apostola a névmagyarosításnak, mert azt tartja, hogy necsak érzelemben hanem névben is legyen mindenki, aki Magyarországban él, magyar. Ez a derék magyarositó, amint a tanév elején felveszi növendékeit, mindjárt a német nevüeket — akik sokan vannak Szekszárdon — megmagyarositja és egész éven át magyarul szólítja fel őket. Egy év alatt annyira megszokják -ezt tanítványai, hogy végre idegenhangzásu nevüket el is felejtik. Most arról olvasunk, hogy a pécsi főgimnázium