Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-18 / 11. szám

4

idegenhangzásu nevet viselő tanulói sorba meg- magyarositják neveiket, ami szép és hazafias dolog és dicséretet érdemelnek a tanárok, akik szeretettel buzdítják a tanulókat arra, hogy nevükben is legyenek magyarok. A jó példát követhetnék a szekszárdi főgimnázium és a polg. iskola tanulói.

— Rátkay László székfoglalása. A Petőfi Társaság folyó hó 14-én az Akadémia felolvasó termében diszülést tartott, melyen Herceg Ferenc elnökölt. Ezen a gyűlésen tartotta meg székfoglalóját Rátkay László országgyűlési képviselő a „Petőfi és a nemzeti öntudat“ címen. Rátkay nagyszabású értekezésében ázt a gondolatot fejtette ki, hogy Petőfinek kellőképen való méltatásával a szabadságharcot is egészen más nézőpontból, költői nézőpontból látjuk. A költészet örök erejét látja abban, hogy a márciusi Petőfihez fűződnek, aki egyesítette magában a költőt, a honvédet és az elhaló hőst. A nemzeti öntudat — úgymond a felolvasó—virág, amelynek gyökere a nemzet önismerete. Az egyesre nézve ragaszkodás az egészhez : A hazaszeretet, A nemzeti öntudatnak Petőfi volt a legiga- zabb és legtermészetesebb lantosa. A gyönyörű, poetikus értekezést a hallgatóság viharos tapssal fogadta és Herceg Ferenc elnök melegen fkö- szöntötte a társaság uj tiszteletbeli tagját, óhajtván, hogy térjen vissza első szerelméhez; as irodalomhoz és szerezzen mentül több dicsőséget önmagának és a Petőfi-Tár saságnak.

— Hymen. Rosos Jenő tamási kir. járás- biró, eljegyezte Schlichterle Gizit, Schlichterle Károly tabódi földbirtokos leányát.-- A „Szekszárdi rém kath társaskör“ kis műkedvelői folyó hó 21-én és 25-én „Mária, a hatalmas“ cimü vallásos színművet adják elő.

— Széli Kálmán levele. A »Dunántúli Közművelődési Egylet« elnöke, Széli Kálmán volt miniszterelnök, a következő levelet intézte Tolnavármegye és Szekszárd r. t. város közéletének vezetőihez: »Igen tisztelt uram! Bizonyára már

Ízben méltóztatott a lapokból tudo- venni arról a zajtalan, de kitartó műnkről, melyet a »Dunántúli Közművelő- ’gyesület« pár évi fönnállása óta kifejt és a nagy és nehéz föladatokról, melyek lőtte állanak. A legszerényebb eszközökkel ikezett eddig, mégis több irányban siker- sí ’indított akciót, melynek célja a nemzeti művelődés fejlesztése és az anyagi jólét előmozdítása a Dunántúl területén, valamint a fenyejgető arányokat öltő kivándorlás megakadályozása. E célok szükségessé teszik, hogy az ország intelligenciájának erkölcsi és anyagi támogatását kinyerjék. E végből fordulok mélyen tisztelt Uramhoz azzal a kéréssel, ne vonja meg nagybecsű támogatását és nélkülözhetelen közreműködését a hazafias egyesülettől, amelynek célját és érdekeit a legmelegebben ajánlom figyelmébe. Szives válaszát kérve, maradtam kiváló tisztelettel, igaz hive: Széli Kálmán.«

— A hitoktatási tandíj eltörlése, a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelőhöz, melyben elrendeli, hogy jövőben ne szedjenek a szekszárdi polgári fiú- és leányiskolában hitoktatási tandijat. A hitoktatók által élvezett hitoktatási tandijat a miniszter ezentúl államsegéllyel pótolja.

— Fegyelmi eljárás. Tolnavármegye köz- igazgatási bizottsága fegyelmi vizsgálatot rendelt el Horváth József dombóvári községi végrehajtó ellen.

— UJ napilap. Kaposvárott március 15-én uj napilap indult meg „Kaposvári Hírlap“ címmel, melynek szerkesztője Schröder Béla, aki egy Ízben a szekszárdi kerületnek képviselő- jelöltje is volt, de elbukott.

— Jutalom papoknak és tanítóknak. Már közöltük, hogy a Troli-alapítvány kamataiból több pap és tanító nyert jutalmat. Most utólag még 200—200 korona jutalmat nyertek a következők : Arányi Géza, Berkovecz Mihály, Nyári Simon káplánok és Horváth Béla plébános; 100—100 koronát kaptak: Saß István, Oyulay István, Somsich Sándor, ührinyák Anna, Ruzsi• naky Lajos, Horváth Lajos, Hauk Péter, Mauth- ner Ferenc és Brezics Ferenc tanítók.

— Távbeszélő Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1908. október hó 28-án 90070. sz. a. kelt rendelete alapján Balatonföldvár, Balaton- füred, Barcs, Balatonboglár, Bonyhád, Csáktornya, Csurgó, Dárda, Kaposvár, Komló, Keszthely, Mohács, Nagykanizsa, Paks, Pécs, Sellye, Szekszárd, SzenÜörinc, Zalaegerszeg és Szabolcsbányatelep távbeszélő központokat az alsó ausztriai Himberg távbeszélő központtal való forgalomba a magyar-osztrák távbeszélő csereforgalomra érvényes díjszabás és egyéb feltételek mellett f. hó 21-vel bevonta.

— 66 közül 60 alkalmas. Mint ritka esetet írja levelezőnk, hogy március 15 én soroztak Enyingen és a felhívott 66 hadköteles közül 60-ramondotta ki a sorozó bizottság a tauglichot.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Az uj dályoki adminisztrátor bevonulása. Dályokról írják lapunknak : A pécsi megyés püspök a híveivel való Összekiilömbözése miatt lemondott Budánovics Vince dályoki adminisztrátor helyére Moyzis Imre, szekszárdi káplánt nevezte ki dályoki adminisztrátornak. Moyzis f. hó 8-án vonult be Dályokra. Benics Vincze biró s Benics Mátyás esküdt jött eléje Mohácsra. Dályokon az egész falu népe várt reá a községházán s kitörő éljenzéssel üdvözölték az uj adminisztrátort. Moyzis Imrét meglepte a nem várt lelkes fogadtatás s ennek viszonzásáig beszédet intézett a néphez, megköszönvén a lelkes fogadtatást. Szeretettel jött ide — úgymond és bizalommal, mert meg van győződve, hogy a lakosság, a közelmúlt eseményeit elfeledve, ismét buzgó hívei lesznek egyházunknak, mint ezelőtt; ő bízik a község értelmiségének böl- cseségében, viszont kéri, hogy ő iránta is bizalommal és szeretettel viseltessenek ; ha ez igy lesz, akkor hamarosan helyreáll az óhajtott béke. A nép lelkes éljenzése után előállott Szedlár Mátyás^ volt közfeegi biró és valóban szép és lelkes beszédben üdvözölte az uj adminisztrátort. Matarics Péter plébános nyugalomba vonulása után — úgymond — komor felhők tornyosultak Dályok fölött. Menydörgés és villámlás hallatszott mindig felénk, aggódás és félelem szállt meg bennünket s nem egyszer sóhajtottunk föl: »Uram, szabadíts meg a csapástól s ne vigy minket a kísérteibe!« S a bölcs főpásztor — kit hódolatteljes tisztelettel foglaltunk mindig imánkba — meghallgatta fohászunkat, elűzte a sötét felhőt s megjelent a tavaszt jelentő napsugár. Ezen, uj életet jelentő napsugárban üdvözli a nép nevében az uj adminisztrátort és kéri, legyen szeretettel irányukban és nagyon rövid idő alatt meg fog győződni, hogy a dályokiak jó katholikusok, nem olyanok, amilyennek ellenségei elhíresztelték. A beszéd nagy hatással volt az adminisztrátorra s a népre egyaránt. Moyzis erre újból megköszönve a szeretetnek ily szép megnyilatkozását, elbeszélgetett híveivel, majd Gombáro- vics Lajos jegyző lakására ment, hol ideiglenesen megszállt. Másnap a baranyabaáni esperes közbenjöttével volt a a plébánia hivatalos átadása.

— Halálozások. Élete virágkorában, hirtelen elhunyt Debrecenben Gyomlay Bözsike, néhai Gyomlay Kálmán, volt bátaszéki alap. uradalmi ispán és neje^ Szül. Halász Erzsiké leánya. A 17 éves, -szépséges leányt folyó hó 10-én temették el..

Folyó hó 7-én, nagy részvét mellet temették el Pakson özv. dr. Kohn Gábornét, néhai dr. Kohn Gábor, megyei orvos nejét, ki életének 70-ik évében, Budapesten hunyt el.

Általános részvétet kelteti Hőgyészen és környékén Fülöp Károly, nyug. m. kir. honvédszázados halála, akit rövid betegség után, f. hó 14 -én ragadott el a halál, életének 59-ik évében. Az elhunyt százados vérbeli 48-as érzelmű katona volt. Ahol csak "alkalma nyílt, tüntetett magyar mivolta mellett s ez okozta korai nyugalmaztatását. Mielőtt nyugalomba ment, Erdélyben szolgált s az oláhok nyílt ellenségének vallotta magát s a Kossuth-nótát huzattá nekik. Ezért feljelentették, melynek az lett a következménye, hogy hosszú szabadságra küldötték s végre nyugalmazták. Ekkor Hőgyészen telepedett le, ahol született s most egyetlen leánya mellé temették, aki apai szívfájdalmára pár évvel ezelőtt hunyt el 20 éves korában. Az elhunytban Várkonyi Sándor, szekszárdi tanító és hírlapíró neje testvérbátyját gyászolja. Hőgyészről tudósitónk a halálesetről ezeket írja : Hőgyészen folyó hó 14-én a jóság, az egyenesség, a kedélyesség s baráti szeretetnek egyik mintaképe, Fülöp Károly, nyugalmazott honvédszázados halt meg rövid szenvedés után, váratlanul. Hogy ki volt? Elég jellemzésül csak annyit mondanunk, hogy sokan vannak még ma is, kik csak most tudták meg teljes nevét, hisz ő volt a »Károly bácsi«-ja mindenkinek. Szeretett mindenkit s őt is szerette mindenki. Legszebb földi jutalom. Az égben is szeretik, mert megadta a jó Isten, hogy utolsó óhaja, fiát Elemért, ki Kolozsváron honvédfőhadnagy, mégegyszer láthatta s ő volt, ki mint egyetlen gyermek, befogta a jó atya szemeit. Benne elvesztette a hőgyészi róm. kath. hitközség buzgó s lelkiismeretes jegyzőjét. Az egész község pedig szeretett s felejthetetlen »Károly bácsi«-ját. — Haláláról Elemér honvédfőhadnagy az alábbi gyászjelentést adta ki : »Fülöp Elemér m. kir. honvéd főhadnagy Kolozsvár, fájó szívvel tudatja szeretett édesatyjának, Fülöp Károly ny. m. kir. honvédszázados, 1909. évi március hó 14-én, d. u. 6 órakor, életének 59-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült teteme folyó hó 16 án, délután fél 4 órakor lesz a gyászházban beszentelve s a hőgyészi róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise folyó hó 17-én,, reggel |

1909 március 18

iÉl 8 órakor tartatik meg a hőgyészi róm. kath. piébánia templomban. Hőgyész, 1909. március hó. Örök béke lengjen porai felett.«

— Az Ifjúság Jó erkölcsének megóvása Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint már megírtuk, rendeletet intézett az ország összes tankerületi főigazgatói* hoz az ifjúság erkölcsének megóvása végett. A kultuszminiszter ezért felkérte. a belügyminisztert, hogy lebujkávéházak, korcsmák s más nem tanulóknak való alkalmi helyek tulajdono- . sai az illetékes rendőrhatóságtól figyelmeztessenek, miszerint a tanulónak látszó fiatalságot helyiségeikben meg ne tűrjenek, hanem azt kiutasítsák. Valamint felkérte a belügyminisztert arra is, hogy az ezen rendelkezés ellen vétők a törvény egész szigorával megbüntettessenek Kezdeményező lépéseket tesz a miniszter abban az irányban is, hogy a szemérmet sértő képeknek, nyomtatványoknak, akár eladás utján, akár más utón az ifjúság kezeibe juttatása lehetőleg .meggátoltassák és szigorúan megtoroltassék.

— Au Uj két koronások. Az ezüst forintosokat rövid idő múlva a forgalomból kivonják és helyére ezüst két koronásokat bocsátanak ki. Egyenlőre 50 millió értékben- vernek két koronásokat. A tiz koronás aranypénz is kike.- rül a forgalomból, bankjegyeket bocsátanák ki helyette.

— Foghánőr kinevezése és áthelyezése A pécsi főügyész Paczolai László paksi lakos önálló kosárkötőt a szekszárdi törvényszéki fogházhoz ideiglenes minőségű fogházőrré nevezte' ki. — A pécsi főügyész Benke József szekszárdi törvényszéki fogházőrt, saját kérelmére, a paksi jbirósági fogházhoz helyezte át.

— Elhunyt színigazgató. B. Polgár Béla színigazgató, ki Szekszárdon is működött jól szervezett társulatával, folyó hó 7-én 49 éves korában Munkácson meghalt. Az elhunyt színigazgató kötelességtudó, pontos ember és jó színész volt. Társulatát özvegye fogja vezetni.

— A bileki katonák köszöneté, a duna- szentgyörgyi 48-as -olvasókör tagjai nagy örömet szereztek a Bilekben levő dunaszentgyörgyi bakáknak, akiknek 257 liter kitűnő bort küldöttek, hogy a nehéz szolgálatban a magyar hadfiak egy kis vig kedvet kapjanak. A "küldött kedvderitő ital el is jutott Étiekbe, ahonnan március 1 -érői kelt levélben monaanak a katonák köszönetét, melyet egész terjedelmében itt közlünk: »Kelt levelünk március hó 1-énBilekben. Nagy tisztelettel fordulunk ezen pár sor Írásunkkal az összes tisztelt tagokhoz, hogy hálás köszönetét mondjunk a bileki bakák számára küldött ajándékért. Tudatjuk az olvasókör tagjaival, hogy tényleg részesültünk az ajándékban és a Bilekben szenvedő bakák nagy áldást kívántak a nemesszivü ajándékozókra, a falu népére és a hazai szőlőtőkékre. Hej! de boldogság is, kinek fejére az ég ..oly sorsot mért, hogy borral éljen és haljon áronért.

Itt van a tél, a hideg tél közepe,

Zúgolódik Montenegró idege.

Zúgolódjék, egyéb dolga nincs néki,

Ha úgy akarja, hagyjuk kedvét tölteni

Hisz nekünk ez úgy sem árthat, igaz-e?

Meg nem fázunk, jó meleg van ide benn.

A kályhában pattog a fa, ég a tűz,

A szentgyörgyi jó fehér bor szerbet üz.

Háborogj hát Isten adta esni hada,

A magyar fiukat nem riasztja ez ússza.

Ezzel zárjuk sorainkat és hálás köszönetét mondva, maradunk a bileki szentgyörgyi bakák.«

— Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : Jeszenszky Andor Csibrák 10 kor., Rubinstein Mátyás Szekszárd 6 korona. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szekszárd, 1909. március 16-án. Bezerédj Pál s. k.

— Hernyók irtása. A földmivelésügyi miniszter szigorú rendeletet intézett a vármegyék alispánjaihoz és a ;rend. tan. városok polgármestereihez a kártékony rovarok irtására vonatkozólag. É rendeletben meghagyja, hogy a köteles irtásra a közönség felhivassék, az elbírálandó kihágások megállapítására hatósági személyek rendelendők ki s az irtás ellenőrzésére rendszeres felülvizsgálatok .tartandók. A hatóságok ez irányú működését a földmiveles- ügyi miniszter szakközegeivel ellenőriztetni fogja s mulasztás esetén szigorú megtorló intézkedéseket helyez kilátásba. A miniszter szigorú rendeletét azzal indokolja, hogy a múlt évben rendelete nem lett betartva s a statisztikai jelen tések ijesztő képét mutatják a rovarok pusztít* munkájának.