Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-11 / 10. szám
XXXVII. évfolyam 10. szám Szekszárd, 1909 március 11. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs Előfizetési ár: Egész évre 12 K, l/s évre 6 K, l/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők BODA VILMOS ORVÁTH IGNÁCZ Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 IC 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé 1848—1909. Ha e cikkely élére állított két évszám eseményeit, tekintettel magyar hazánk közállapotaira, egymással összehasonlítjuk, úgy részben örvendetes, részben nagyon is elszomorító kép tárul elénk. A nemzeti ujjá- ébredés. korszakában, nagyon csekély kivétellel, egységes volt a nemzet, lelkesedéssel alkotta meg állami létének uj alapjait s midőn a hatalom odadobta neki a keztyüt, u.zt elszántsággal vette fel s dicsőséges harcokban védte mindaddig, mig két nagyhatalom szurony erdeje előtt meghátrálni volt kénytelen. Most pedig a különböző pártok közötti torzsalkodás, féltékenykedés, sőt ellenségeskedés van napirenden s igy kész prédája a nemzet kül- és belellenségeinek, kik pedig, nagyon jelentékeny számban, elszántan ostromolják állami létünk immár bevehetőnek látszó várfalait. Ha valami ebben a vigasztalan helyzetben az aggódó hazaíiui szívnek némi vigaszt és reményt nyújt, az az a történelmi tapasztalat, hogy van a magyar nemzetnek egy sajátsága, mely minden esetben, fényesen érvényesül és ez az, hogy egymáskoztí súrlódása csak addig tart, mig valami nagybecsű intézménye kívülről erős támadásnak nincs kitéve; ha pedig ez elkövetkezik, akkor, azon nyomorultak kisded csapatját kivéve, kik pénzért, állásért, hivatalért hazaellenes célokra is kaphatók, az egész nemzet feledve egymásközti ellenségeskedését, mint egy ember, elszántan kél féltékenyen őrzött jogai védelmére. Ez várható a mostani bonyolult politikai helyzetben is, mikor a függetlenségi párt évtizedeken keresztül vallott programmja alapján, erélyesen követeli az önálló magyar bank felállítását, a kormány ellenben, tartva a bekövetkezhető összeütközés káros hatásától, oly irányban tárgyal az osztrák kormánynyal, hogy a kérdés mindkét félre nézve kielégítő módon, az úgynevezett kartelbank létesítésével megoldassék. Bécsben azonban, úgy látszik, semmiféle hatalmi tényező nem hajlandó akár egyik, akár másik megoldási módra; ott csak a közös bank kell, melynek pedig változatlan és állandó fenntartásához a magyar országgyűlés többsége immár nem kapható. A bécsi merev magatartás folytán, tehát a végrehajtó hatalom s az országgyűlés képviselőházának többsége közötti összeütközés küszöbön van, melynek vagy kormány-, vagy parlamentválság lehet a következménye. Ha bevalósul Kossuth Ferencnek, a lapokban közölt s a függetlenségi párthoz intézett üzenetének valódisága, akkor pártunk részéről az meglehetősen tisztázva van. Kossuth Ferenc ugyanis pártjával közölte, hogy az egész kormány, teljes egyértelműséggel, a kartelbank alapján áll s annak létesítésére törekszik; ha azonban ezen az alapon az osztrákokkal folyamatba tett tárgyalások, azok ellenállása folytán, sikerre nem vezetnek, akkor Apponyi Albert gróffal egyetértőle g előterjesztést fognak tenni Bécsben a külön magyar bank felállítása tárgyában s ha illetékes helyen, ami a legnagyobb valószínűséggel bir, a nemzet törvényes jogon alapuló kívánságának teljesülése elé akadályt gördítenek, akkor magukra nézve levonják a konzekvenciát, más szóval lemondanak s igy beláthatlan végű kormányválság fog bekövetkezni. Jöhet azután egy tisztán hatvanhetes kormány Andrdssy Gyula gróffal az élén, ami talán még tűrhető megoldás lenne, vagy jöhet a vármegyékben még mindig számottevő hívekkel rendelkező szabadelvű párt Tisza István gróf vezetése alatt, vagy végre jöhet a nemrég vizgyógy- intézetből kikerült darabont belügyminiszter : Kristóffy József, kit úgy az uralkodó, mint a trónörökös nemrégen külön hosszabb kihallgatáson fogadott. Csakhogy bármelyik jövendő kormány szemben találja magával a képviselőházban többségben levő függetlenségi pártot, mely bizonyára mindent el fog követni, hogy a kisebbség kormányzását lehetetlenné tegye. S igy bekövetkezhetik a parlament válsága is, az országgyűlés időelőtti feloszlatásával s egy rendkívül izgalmas uj választással, melyből azonban, amint előre látható, az a párt fog győzelmesen kikerülni, amely a nemzet törvényes jogainak érvényesítését tűzi zászlajára. Mi függetlenségiek teljes nyugalommal nézhetünk a jövő események elé, mert van két vezéremberünk, akikben teljesen megbízhatunk. Akár arra határozzák el magukat Kossuth Ferenc és Apponyi Albert gróf, hogy ott hagyják állásukat s jogaink érvé- nyesithetése céljából belemennek a harcba; akár abban állapodnak meg, hogy az ország gazdasági és kulturális fejlődését hosszabb időre visszavető küzdelem elkerülése végett, belenyugosznak a megváltozhatatlanba s fel nem adott elveik érvényesülését kedvezőbb idők elkövetkezéseig felfüggesztik. Az első esetben az ő megfontolt, higgadt államférfim bölcsességük bizonyára előre látja az okvetlen bekövetkezendő győzelmet s igy bátran követhetjük őket a harc terére is; ha pedig az utóbbi eset következnék be, irántuk táplált feltétlen bizalmunk akkor sem inogna meg, mert tudjuk és érezzük, hogy a mi ügyünk az ő kezükben jó kezekben van s ha ők nem látják a nemzet érde- , kében levőnek, a bankügynek, mostani jogainknak megfelelő megoldása érdekében beláthatlan végű harcba bele menni, akkor ezen elhatározásuknak oly tiszteletre méltó okai vannak, melyek előtt kell, hogy meghajolják minden hazáját szerető s annak jövő sorsáért aggódó őszinte szivü igaz magyar ember. Boda Vilmos. A sajtóról. Az egész tisztességes sajtónak körülbelül, egy és ugyanaz a feladata. Kigyomlálni a dud- vát onnét, a hová magát befészkelte. A sajtó feladata, hogy szemekkel ellenőrizze azoknak a tevékenységét, kik állásuknál fogva arra vannak hivatva, hogy előmozdítsák a közügyet és hogy támogatásukra legyenek azoknak, akik a segítségre rászorultak. A sajtó maga az élő nemzet. Amilyen a nemzet, olyan a sajtója és megfordítva. A nemzet kívánalmai, úgyszólván összes életnyilvá- nulásai a sajtóban tükröződnek vissza. Egészséges sajtó egészséges lelket képes belehelni a nemzet testébe. Romlott sajtó a fertőző bacil- lusok egész seregét viszi magával s megmételyezi azok lelkiismeretét, kiknek szellemi táplálékul szolgál. Nincs könnyebb mint fogékony lelket hálóba keríteni a sajtó hatalmával. A fővárosi sajtó, mint olyan, mely főfeladatát az államélet ellenőrzésében látja, nem terjedhet ki csak éppen a törvényhozás és törvényvégrehajtás főbb eseményeire. Tért nyithat a fővárosi ügyeknek, itt-ott hozzászólhat olyan vidéki eseményekhez is, melyek országos jelentőségűvé növekedtek, de a fővárosi sajtó rendes medre mégsem egyéb az általános érdekű és a nap politikai eseményeinél. ' Hivatásban és jelentőségben semmivel sem áll a fővárosi sajtó mögött a vidéki. Bárminő lenézéssel, akármilyen kicsinylő csúfolódással kisérjék is a vidéki sajtó tevékenységét olyanok, kiknek okuk van lebecsülni mindazokat a faktorokat, melyekhez vagy fel nem emelkedhetnek, vagy kiktől félniök kell, annyi bizonyos, hogy a vidéki sajtó a maga megkörvonalozott hatáskörében éppen olyan fontosságú tényező, mint a fővárosi a magáéban. Sőt minden tartózkodás nélkül mondhatjuk, hogy jóval több. Mert mig a fővárosi lapok hasábjai csak magasabb fokú igények számára vannak nyitva, mig a fejlettebb sajtó nem képes a részletekre kiterjeszkedni, addig a vidéki sajtó érzi, tudja olvasóközönségének minden óhaját. Tudja a helyi viszonyok beható ismerete folytán a módját is annak, hogy miképen lehetne javítani, helyrehozni mindent, ami megkívánja a jobb állapotba való helyezést. A vidéki sajtó nagy hátással lehet az illető v:dék egész társadalmi életének alakulására. Ha szükség van magyarosodásra, ha kell egyik-másik helyen iskola, ha a közigazgatás nehézségein egy hivatal létesítése segíthet, ha a pap, tanító vagy bármily más nyilvános közeg visszaél a reá bízott kötelességgel, akkor előáll a vidéki újság és reá mutat a hibákra és megjelzi azt a helyes irányt, melyet követve, legkönnyebben és leggyorsabban célt érhet a község, a járás vagy az egész vármegye. Annak a sajtónak pedig minden más érdektől függetlenül, egyedül az igazság és a közjó legyen a vezérelve. Ha ilyen elvtől engedi vezettetni magát, ha ez képezi minden törekvésének savát-borsát, akkor hivatásának magaslatáról könnyű lesz neki oda jutnia, hogy valóban vezére lehessen minden tekintetben annak- a vidéknek, amelynek érdekeit védeni lapja homlokára irta. Az igazság hatalma nagyon erős. Képes a legmakacsabb ellenséggel is szembeszállni. Ez a makacs ellenség pedig minden haladásnak kerékkötője, mely ellen istenek is hiába viaskodnak : a balitélet. Az a balitélet, mely csak az ósdiságon rágódik és jónak csak azt tartja, ami a régi jó idők emlékének bélyegét viseli magán. A vidéki újságírónak, kinek .pedig fokozottabb mértékben kell, hogy érzéke legyen minden üdvös újítás, minden modern berendezkedés iránt, ami nem megy a nemzeti szokások, a nemzeti jellem rovására.
