Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-11 / 10. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 március ll Á vidéki sajtónak a'balitélettel, a rosszakarattal olykor nagy és komoly küzdelmei vannak, melyek szinte legyőzhetleneknek lát- - szanak. Az egyedüli fegyver az igazság és a szeretet, amelyek segítségével minden ellentétet lehet elsimitani. Biztosítsuk magunkat öreg napjainkra! »Mindnyájan egyért, egy mindnyájunkért«. — »Segíts magadon s az Isten is megsegít« jeligével egy húsz oldalas kis füzetecskét hozott a posta. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijeqyletének 1908. évi működéséről szóló 16 ik évi egyleti jelentést. Kulturális, közhasznú és az egész emberiségre nézve nélkülözhetetlen jótéteményt vélünk cselekedni akkor, midőn e humánus, minden izében nemes intencióju egyesületre felhívjuk olvasóink figyelmét. Ez az egyesület a hazai munkásbiztosi- tásnak egyik kiegészítő, hézagpótló szerve. Ez tölti be a munkásbiztositás terén azt a legmesz- szebbmenő és legfontosabb hivatást, melyet rokkant- és aggkori biztosításnak nevezünk. A legilletékesebb helyről, a kereskedelmi miniszter utolsó költségvetési beszédéből értesült a közvélemény arról, hogy a munkások rokkant és aggkori ellátásának törvényhozási szabályozását bizonytalan időre le kellett venni a napirendről, mert az ezzel járó nagy anyagi terhet az ország pénzügyi helyzete még nem bírja meg. Ezen őszinte kijelentés meggyőzte a nagy társadalmat arról, hogy ezen a téren még hosszú időn át a magánegyesülésre vagyunk utalva. A rokkant és aggkori ellátás terén széleskörű és számottevő eredményt csak ez az egyesület tud fölmutatni. Az elért eredmények minden gondolkozó embert meggyőzhetnek arról, hogy ez az intézmény a szerény kezdetből, csaknem teljesen a saját erejére utalva, küzdötte föl magát e téren a legjelentékenyebb munkásjóléti intézmények első sorába, melyet további kitartó munkával oda akarunk fejleszteni, hogy ez idővel biztos és szilárd alapja lehessen a munkások kötelező rokkant- és aggkori ellátását biztositó törvényhozási alkotásnak. Kötelessége azért az államnak, a munkaadóknak és az egész társadalomnak, hogy a munkásoknak ezen jogos, méltányos és üdvös törekvését szeretettel és áldozatkészséggel fölkarolja. De kétszeres kötelessége magának a közvetlenül érdekelt iparos-, kereskedő és munkásosztálynak, hogy az ő jólétét szolgáló egyesületet fölkarolja, támogassa és erősítse. A M. M. R. és Ny. Egylete a humanitás gyakorlásán kívül másféle társadalmi eszmékkel nem foglalkozik, azért minden embernek lehetővé van téve, hogy hozzája csatlakozzék. Tért kell hódítanunk országszerte mindenütt, hogy a munkásság anyagi és erkölcsi jólétét emelhessük és minél több állandóan munkára képtelen, rokkant- és agg munkásnak a mindennapi kenyeret előteremthessük. Az egyesület helyes irányú működését és humánus célját fényesen dokumentálják az alábbiak: Egyleti vagyona 4.012,361 korona, tagjainak száma, kik rendesen fizetnek, 72,246. 231 fiókpénztára és 103 tagcsoport befizetőhelye van. Az államtól évi 5000 korona támogatásban részesül. 1903 óta pedig 399,112 koronát fizetett ki 444 rokkant tag, 122 árva és számos özvegy segitésére. Az 1908. évben 22,547 uj tag iratkozott be, mely elért eredményből kétségtelenül megállapítható, hogy sikerült a munkások közönyét megtörni s hogy az érdekeltek mind nagyobb bizalommal tömörülnek egyletünk köré. Az a törekvésünk, hogy Magyarország összes iparosai és munkásai, valamennyien csatlakozzanak egyletünkhöz, hogy a jövőben senki se váljon a »köz«-nek terhére rokkantsága és keresetképtelensége esetén. Ez az intenció vezette a szekszárdi csoport választmányát akkor, midőn elhatározta, hogy felkéri az összes helybeli körök és egyesületek vezetőit, miszerint felolvasások köretében engedjék meg e humánus célú egylet érdekében való legszélesebb propagandát. Sajnosán kellett azonban tapasztalnunk mindjárt á legelső lépésünk alkalmával, hogy az egyik legtekintélyesebb körben eme vállalkozás fiaskót vallott s a felolvasást nem lehetett megtartani. Nem füzünk hozzá kommentárt. Csupán annyit, mint a turini remete, Kossuth Lajos mondotta: »Ne nézzétek, hogy kitől jön, hanem hogy mit hoz!« Beszéljenek hát a tények: Az egyletnek a vagyona a tetemes segélyezések mellett is folytonosan és fokozatosan emelkedik. A törzsvagyon emelkedése 1908-ban 924,220 kor. 41 fill., az alapok emelkedése 1908-ban 28.080 K 72 f, vagyon 952,291 K 13 f; az 1907. évi vagyonemelkedés volt 690,058 K 14 f. Az 1908. évi vagyonemelkedés tehát kedvezőbb volt 262,232 K 99 fillérrel. A teljes vagyon 1908. végén 4.012,361 korona 8í fillér. Érdekes megemlíteni, hogy az összes tagok 1893. március 5-től, 1908. dec. 31-ig 3829,040 korona 77 f-t fizettek be tagdíj címén. Az összehasonlitásból kitűnik, hogy a tagok által befizetett 20, 24 és 30 fillér tagilletékek nemcsak érintetlenül vannak, hanem az egylet vagyona igen jelentékeny többletet mutat föl. A múlt év folyamán több kis egylet olvadt be az egyesületbe és pedig: a bpesti lakatos stb. segédek betegsegélyző, nyugdíj, özvegyek és árvák egylete, a belügyminisztérium engedélye alapján okt. 31-én. A szerződés szerint 29.567 K 62 fillér vagyont és 60 tagot vett át. A csatlakozott tagok segélyezési alapja cimén 3000 koronát külön kezelnek, melyből a jogosultsági idő előtt esetleg rokkanttá váló lakatosegyleti tagok heti 6 kor. .segítségben részesülnének mindaddig, mig az egyesületnél a tízéves tagsági időt betöltik.. Ezenkívül, még három egyesület olvadt be: a Budapesti Cipészmunkások és Kisiparosok Rokkant- és Nyugdijegylete,. a Budapesti Hirlapszedők Köre* továbbá a Budapesti Timársegédek Egylete. Ezekből láthatjuk, hogy célravezetőbb a nagyobb egyletekbe való beolvadás, mert biztosabb az alap. Nézetem szerint helyes volna tehát, a ha «Szekszárdi Általános Ipartestület», mint erkölcsi testület, a már sok év óta nehezen összegyűjtött (körülbelül 4000 korona) vagyonával beolvadna s mint fentebb láttuk, sikerülne tagjai számára is hasonló rekompenzációt biztosítani. Mert be kell, hogy lássák, miszerint elenyészően csekély az összeg elaggott, erőtlen iparostársaik segélyezésére, megnövekedéséhez pedig nagyon sok idő kell, de akkor sem nyújthat oly magas és biztos segélyezést. Garanciát nyújt erre alapszabályszerü, kifogástalan működésük, melylyel sikerült a hatóságok rokonszenvét és támogatását is kiérdemelni, mert számos főpapon s közéletünk nota- bilitásain kívül alapitó-tagul léptek bé legutóbb Temesvár, Esztergom, Kaposvár és Sopron városok, továbbá a városok polgármesterei stb. A segélyezés megkezdése óta, azaz 1903. márciustól 1908. december hó végéig a következő összegeket fizette ki segélyezésekre: 435 rokkant tagnak 33,881 heti segélyre 373,034 K 64 fillért, 108 árvának 8795 heti neveltetési járulékra 17,025 kor. 79 fillért, tízéves tagok özvegyeinek (22) 1,713 kör. 26 fillért. Végkielégítés 17 tagnak (16. §.) 760 kor. 01 fill. Katits Antalné alapítványból 10 árva felruházására 98 K 20 f. Alapítványból 7 beteg tag helyett fizetett tagsági illeték 77 kor. 22 fill., a «Segitség»-alapból 118 özvegy segélyezésére 1,921 kor. 22 fill., Kölber Fülöp alapból 2 özvegynek 120 kor,, fiókpénztárak és befizetőhelyek külön alapjaiból 4,362 korona 49 fillért. — A kifizetett segélyek teljes Összege 399,112 korona 83 fillér. Tolnavármegyében a dunaföldvári fióknál Groszner István kádár 11 K 90 f heti segélylyel az elmúlt évben 630 kor. 70 fillért kapott. Kókai István ácsmester (heti 8 40) 445 20 és id. Takács János napszámos ugyancsak annyit. — A bölcskei fióknál Fekete János csizmadiamester élvezte hűségesen befizetett filléreinek gyümölcsét évi 630 kor. 70 fillérrel. Sióagárdon pedig Horváth fafaragó részesült egész éven át heti 11 korona 90 fillér rokkantsegélyben. Érdekes megemlíteni, hogy ezek mindegyike éppen csak, hogy a 10 évet befizette, mindazonáltal életük fogytáig élvezik az összesen 160—160 korona ellenében fenti segédeket. Jelenleg az egyesületnek 444 rokkant tagja van, kiknek rokkantságát a következő bajok okozták: légzőszervi baj miatt 56, gyomor 2, máj 1, bél 1, szívbajok 68, vesebaj 8, ideg- és elmebaj 31, fül 2, szem 96, mozgási szervi bajok 39, köszvény 20, cukorbetegség 2, alkohol 5, ivarszervi baj": férfi 2, nő 5; tuberkulózis 27, ólom 6, Lues 1, bőrbántalom 1. Aggkor (marasmus) 51, daganatok 20. Foglalkozásra így oszlanak meg a rokkantak : férfiak: 93 vas- és fémipari, 25 faipari, 35 nyomdász, 14 bányász, 81 különféle ipari és segédmunkás, 43 önálló iparos, 9 irodai alkalmazott, 6 hajózási alkalmazott, 23 egyéb foglalkozású, 14 gazdasági foglalkozású. Nők: 17 ipari munkásnő, 21 egyéb foglalkozású. A rokkantak közül a legfiatalabb 25 éves, a legidősebb 85 éves, mi intő például szolgaihat úgy a fiataloknak, mint az idősebbeknek, mert mig egyrészt az egyik már 25 éves korában rokkant meg, addig a másik nem átallotta 75. éves korában az egyesületbe belépni, hol ÍÖ évi befizetés után, 85 éves korában élvezi a rokkantsegélyt s nem kell a koldulás keserű kenyerét ennie. A jelentés bővebben foglalkozik ezután a pénztári forgalmi kimutatás, a mérleg-számla s az 1908. évi január 1-től december hó 31-ig befolyt és elszámolt összegek tételes kimutatásával, nyugtatja az alapító- és pártoló-tagok összegeit, kik között megyénkből ott látjuk a szekszárdi csoport védnökét és alapitó tagját: ifj. Leopold Lajost 200 koronával. Végül közli a tagcsoportok elszámolását. # A «Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete» szekszárdi csoportja folyó évi március hó 28-án délután fél 3 órakor, a Szekszárd- Szálló nagytermében tartja első évi rendes közgyűlését a. következő tárgysorozattal: 1. A fiókpénztár évi jelentése. 2. Két ellenőr és hat választmányi tag választása. 3. A központ jelentésének előterjesztése és tudomásul vétele. 4. A központi gyűlésre kiküldött választása. 6. Indítványok. Ezen gyűlésre úgy a tagokat, valamint az érdeklődő nagyközönséget meghívja a szekszárdi fiók vezetősége. Fel tehát Szekszárd város iparosai és munkásai, sorakozzatok a kibontott zászló alá, mely csupán és egyedül a ti javatokat szolgálja arra az időre, midőn munkában elfáradt kezetekből kihull a mindennapi kenyeret kereső szerszám, ez lesz a részetekre az az erős mentsvár, mely megment a kolduskenyértől. Tehát : «Segíts magadon s az Isten is megsegít /» Úgy legyen ! Beiratkozni lehet Bóday Gusztáv vendéglőjében minden vasárnap délelőtt 10 órától déli 12 óráig. Koretzky János. KÜLÖNFÉLÉK — Kossuth Ferenc állapota, Kossuth Ferenc keresk. miniszter állapotában változás néni állott be. A beteg miniszter az éjszakát elég nyugodtan töltötte. Aggodalomra nincs ok. — Személyi hír. Gróf Apponyi Géza főispánunk folyó hó 8-án délután Hőgyészről Szekszárdra érkezett és elnökölt 10-én a köz- igazgatási ülésen — Erzsébet-rend Ő Felsége Wimpffen Karolina grófnőnek, Izabella főhercegnő cs. és kir. fensége főudvarmesternőjének, az Erzsébet-- rend első osztályát adományozta.
