Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-28 / 43. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

5

— Nagy blrtokvásáxlás Az Ypsilanti hercegi család simor.gáti 10.000 holdas birtokot már régebben megvette Radvánszky Géza báró, Tisza István gróf sógora, akitől a birtok 80 százalékát Mándy Sámuel, a szentlőrinci hercegi uradalom bérlője és földbirtokos vette át. A hét milliós vétel pénzügyi részét a Pesti Hazai Takarékpénztár bonyolítja le. A lapok azon hire, hogy ezen birtok parcellázva lesz, nem felel meg a tulajdonos szándékának, aki csakis a birtok egy kisebb részén szándékozik túladni. A simongáti uradalom egyike Somogy vármegye legszebb birtokainak.

— Uj fuvarlevelek. A nemzetközi vasúti forgalomba uj mintájú fuvarleveleket hoznak forgalomba. Az erre vonatkozó hirdetmény tüzetesen megjelöli az uj fuvarlevelek alakját, méreteit, kiállításának módját, egyben közli, hogy az uj mintájú fuvarleveleknek használata folyó évi december 22-ikével válik esedékessé s igy a jelenleg forgalomban levő ilyen fuvarlevelek december 21-ike után többé nem használhatók.

— Bátai hírek. Tűz. Folyó hó 24-én, vasárnap délután háromnegyed 6 órakor kigyulladt Kiss G> József gazda szérűjén levő szalmakazla. Szerencsére a gyors kivonulásnak s tűzoltóink nagyszámban való megjelenésének sikerült a tűz továbbterjedését meggátolni; pedig alig pár méternyire a szalmakazlak sokasága juthatott volna a tűz martalékává. A tűz gyújtogatásból eredt. — A kedves szomszéd. Még élénk emlékezetünkben van azon rémes éjszaka, midőn a kósza hir mint egy vészes madár sivitása vonult végig a községen, hogy Balogh Lajos fiatal iparost egy szekcsői szomszéd agyonszurta. Szerencsére a hir túlzott volt s csak annyi igaz, hogy Balogh há túlról orozva lett megtámadva s számos szúrást kapott. — Véres verekedés. Valóságos kis csata volt az, amely e hó 24-én történt. Baranyai legények vagdaltak össze csúfosan sötét éjben ártatlan emoereket. Legjobban sebesültek Varga István, kinek az arcát, különösen a száját szabdalták meg; Baj nők Péter, de különösen apja András, kinek fejét találta a suhogó dorong. Az apa eszméletlenül összeesett, de magával ragadta Fischer János szekcsői korcsmárost is. Midőn a szekcsőiek Bajnok Andrást dőlni látták, elfeledték, hogy Fischer is vele hullott s megittasodva a vértől, dühösen kerestek egy tömeget a földön s hogy rátaláltak vadul sújtottak rá s hiába Fischer kérésének, a kések csak működtek s néki érezni kellett mint hanyatlik ereje s miként hagyja el élete a terhet. S midőn már szava sem volt, a «győzők» futottak haza, talán tudtul adni övéiknek s az egész falunak, «nó ! ma jó munkánk volt, legyőztük, aki ellenünk szegült, megvertük a bátaiakat, emelj kalapot Baranya.» A csendőrséget kérjük, legyenek különös figyelemmel emez ádáz ellenségünkkel szemben s védjék meg otthonunkat, erőnket és vagyonúnkat.

— A hamisított vaj. A íöldmiveiésügyi miniszter egy esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki, hogy a törvény szempontjából a vaj hamisított voltáért nemcsak a közvetlen árusító, hanem a közvetítő is felelős. Ha az ő közvetítésével hamisított élelmicikk kerül forgalomba, úgy ő, mint a forgalomba- hozó büntetendő.

— A Nyugat, mely ma az egyetlen modern irodalmi és kritikai szemle, minden uj számában elsőrangú irodalmi érdekességü közleményeket hoz. Az uj negyedévben kezdte meg Móricz Zsigmond »Sárarany« cimü regényének közlését, szinte az első nagy paraszt-regény ez, mely mindjárt első közlésével úgy az irodalmi körök, mint a nagyközönség rendkívüli érdeklődésével találkozott. A szeptember havi második füzet hozza a regény folytatását s még ezenkívül a következő gazdag tartalma van a Nyugat legújabb számának: Babits Mihály: George Meredith, Móricz Zsigmond: Kozma Andor, Tóth Árpád: Versek, Móricz Zsigmond: Sárarany,

Ady Endre: Versek, F. Kaffka Margit: Külön utón (Novella), Alkalay Ödön: Ibsen Wangel Hildála, Kéry Pál: C. F, Meyer két verse, Bálint Aladár: A II. szám (Novella), Laczkó Géza : Versek. A Figyelő kritikai rovat tartalma : Hatvány Lajos és Lengyel Menyhért, »A szűz« (Fenyő Miksa); Kecskemét (Lengyel Géza); Gulácsi (Fürt Milán(; Abel Hermant: »Kis királyok« (Fenyő Miksa); Abonyi Árpád: »Laczkovics kapitány« (Fenyő Miksa). A Nyugat előfizetési ára félévre 10 korona, egész évre 20 korona. Kiadóhivatal és szerkesztőség: VIII. Rákóczi-ut 9. II.

— Minden anya érdeklődik a »Scott-féle Emulsió« iránt, mely lapunk hasábjain most sokszor ajánltatik. Ez egy hires csukamájolaj- készítmény, melyet gyermekek előszeretettel vesznek be és mely nekik minden esetben, melyben eddig közönséges csukamájolajat használtak, gyors és biztos segélyt nyújt. Kapható minden gyógyszertárban.

— Kiss szerencséje nagyi A magy. kir. szab. osztálysorsjáték csütörtöki befejező húzásán a 600.000 koronás főnyereményt 96071. számú 8/&-ban, eladott sorsjeggyel ismét a hírneves Kiss Károly és Társa bank részvény- társaság (Budapest, Kossuth Lajos-u. 13. sz.) szerencsés vevői nyerték, hol immár negyedszer nyerték meg 600.000 koronás főnyereményt, nem hiába mondja a közmondás: »Kiss szerencséje nagyi«

— Zongora oktatás. Waldmann Rózsa, a budapesti nemzeti zenede kitünően végzett növendéke, kezdőket és haladókat saját lakásán vagy házon kívül zongorázni tanít. Jelentkezéseket elfogad Krammer Vilmos szekszárdi könyv- és zenemükereskedése.

Tanítói közgyűlés.

A Tolnamenyei Általános Tanítóegyesület múlt csütörtökön tartotta meg Szekszárdon, a vármegyeház nagytermében évi közgyűlését, melyen Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tan- felügyelő elnökölt. A közgyűlésre a vármegye minden részéből nagy számban jelentek meg a nemzet igazi napszámosai, akik a magyar nemnemzeti közoktatás alapjait vannak hivatva lerakni.

A közgyűlés délelőtt 10 órakor vette kezdetét a magyar nemzetnek imádságos Himnuszának eléneklésével. A közgyűlést Tihanyi Domokos elnök a tőle megszokott, fenkölt gondolkozásra valló, remek szép beszéddel nyitotta meg.

Az elnöki megnyitót lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés.

A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után Nagy Béla s. tanfelügyelő a tanítóképzés reformjáról értekezett röviden, velősen és “határozati javaslatot terjesztett elő, melyet többek hozzászólása után fogadtak el. Az elfogadott határozati javaslat a következe :

Mondja ki a tolnamegyei általános tanítóegyesület azt, hogy a tanítóképzés sürgős reformálását szükségesnek tartja, miért is felír a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy azt mielőbb és olyképen oldja meg, bogy a mai képzők teljes beszüntetésével a tanítói pályára lépni óhajtó ifjak az érettségi után 1 évig az egyetemeken a középiskolai tannárjelöltekkel együtt heti 20 órában hallgassák a pedagógiát, ahol a felállítandó gyakorlóiskolákban a tanítójelöltek heti 6 órában gyakorolhassák a tanítást, mely után külön vizsgálóbizottság előtt képesítőt tegyenek és ott tanítói oklevelet nyerjenek.

Az ingyenes népoktatásról szóló törvényt Szalag Sándor gindlicsaládi áll. iskolai igazgató- tanító ismertette. Szakszerű dolgozatát lapunk mai számában közöljük. Az előadónak köszönetét szavaztak.

A közgyűlésnek egyik kiemelkedő pontja volt Dencz Ákos dr. budapesti m. kir. postatakarékpénztári titkár felolvasása a postata- takarékpénztárról, melyet Vendel szel szárdi posta- és takarékpénztári főtiszt is végig hallgatott a többi postatisztekkel. Tanulságos és igen érdekes ismertetéséért a közgyűlés jegyző- könyvi köszönetét szavazott.

Bárczy István kaju»ádpusztai közs. ügybuzgó tanító a hasznos madarak védelméről nagy figyelemmel hallgatott előadást tartott. Fáradságáért jegyzőkönyvi elismerésben részesült.

Ezután Kindl Vilmos tamasii igazgató- tanító tartotta meg általános tetszéssel fogadott felolvasását a feminizmusról. Ä kiváló igazgató- tanítót jegyzőkönyvi elismerésben részesítették.

A magyarosítás egyik legnagyobb apostola, Eberhardt János mucsi tanító olyan előadást tartott a magyar beszéd tanításáról, mely a tanférfiakat méltán meglepte. A közgyűlés ezt a jeles magyarositót lelkes éljenzéssel tüntette ki.

Máté Károly tolnai áll. igazgató-tanitó, egyesületi elnök Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő elévülhetetlen érdemeit méltatva a lapunk más helyén található felhívást terjesztette elő, mely szerint az egyesület nagy ünnepség keretében jövő évi május havában megünnepli szeretet elnökének 40 éves jubileumát.

Pályadijat 25—25 koronát nyertek Kálmán Károly szekszárdi tanitó és Szalay Sándor gindlicsaládi igazgató-tanitó, Perler Mátyás tolnai tanitó pedig dicséretben részesült. Uj pályatételül a következő kérdést tűzték ki : »Miképpen szervezzük vagy rendezzük az iskolai kirándulásokat. Jutalom 50 korona.

A Tihanyi-alap 20 korona kamatát Bállá Sándor szekszárdi tanitó Károly nevű gimná- zista fia kapta meg.

Az országos bizottsági gyűlésre kiküldött 3 képviselőnek 20—20 koronát, a gróf Apponyi és Albert Tóth János-alapra 25 koronát szavaztak meg.

Végül az egyesület elnökségéhez beérkezett ügyekről Máté Károly elnök referált a közgyűlésnek.

A közgyűlést a Szózat oléneklésével fejezték be.

Közgyűlés után a Szekszárd Szállóban társas ebéd volt, melyen az első felközsöntőt Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő mondotta lelkes éljenzés között Apponyi gróf miniszterre, Fekete Ágoston prépost Tihanyi kir. tanácsost, Nagy Béla dr. Dencz Ákos postatakarékpénztári titkárt, ez pedig a társaságot éltette.

MULATSÁGOK.

— Hangverseny Tolnán. Fényes erkölcsi és anyagi sikert aratva — mutatkozott be a tolnai zeneegyesület — f. hó 24-én a »tolnai kör« nagytermében tartott hangversenye alkalmával, a nagyszámban összejött közönségnek. Valóban élvezetes ének- és zeneestélyben volt része a közönségnek, amely ném birt eléggé gyönyörködni a műizléssel összeválogatott énekés zeneszámokban és a programmba felvett két komikus magánjelenetben. Ami különösen tüzelte és lelkesítette a hallgatóságot, az azon tudat volt, hogy helybeli zeneszerzők ének- és zenedarabjait hallgathatta és pedig nagy élvezettel, büszkeséggel.

A programm 11 pontból állott; nem veszem ezeket külön-külön, nehogy hosszúra nyúljon tudósitásom ez estélyről, csak annyit, minden egyes szám, de különösen az ének- és zeneszámok, nemcsak a közönség finom és kényes ízlését és igényeit, hanem a képzett zeneértő fül igényeit is teljes mértékben kielégítették.

Erre biztosítékot nyújtott már maga a szakavatott karmester, Máté Károly áll. iskolai igazgató-tanitó, aki úgy az énekkart, mint a zenekart oly precizitással és rutinnal dirigálta, amely bármely nevesebb fővárosi karmesternek is becsületére válnék. Ez a zeneestély is a fáradhatatlan Máténak az érdeme, aki sem időt, sem a roppant nagy munkát nem kiméivé folyton azon van, hogyan lehetne a közönségnek élvezetet szerezni.

Mégis, térjünk át röviden az egyes pontokra!

Határozott, szép tehetséget és nagy ügyességet mutattak fel Taubner Árminné szép cimbalom-, Lengyel Róza és Varga Jolán precíz zongorajátékukkal, mig Szily Jánosné, Maixner Hedvig és Gajdosy Erzse tréfás magánjelenetekkel kacagtatták meg jóízűen a közönséget.

Nagy elismerés illeti a szép hölgyekből álló énnekkart, mely úgy szép hanganyaggal, színezéssel, mint biztos tudással sok tapsvihart aratott.

Az énekszámokból különösen kiemelendő Máté Károlynak két darabja, illetve dallama: »Kérdezd, szeretlek-e? éf'.Hires szépség«, mely