Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-28 / 4. szám
XXXVII. évfolyam 4. szám __________ Szekszárd, 1909 január 28 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető I minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 i Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, ", évre 6 K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 .f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 ülté A helyzet kulcsa. A politikai gócponthoz közelálló fővárosi lapok egyező híradása szerint a helyzet kulcsa Kossuth Ferenc kezébe jutott s reávárakozik a felelősségteljes, kínos feladat, hogy vagy eldobja magától a kulcsot s a benne bizó nemzetet az elszánt küzdelem terére vezeti, nem törődve a bajok és szenvedések azon sokaságával, melyben néhány évvel ezelőtt Ausztria jóvoltából oly kiváló mértékben részünk volt; vagy megrettenve a bekövetkező bonyodalmak romboló munkájától, egész befolyását latbaveti, hogy olyan megegyezés jöjjön létre, mely az állami egyenjogúság kidomboritása mellett, az osztrák-magyar - bank szabadalmát újabb tiz évre. meghosszabbítja. Bármelyik elhatározás érlelődik is meg lelkében, a magyar nép bizalma nem inog meg benne, mert mindnyájan tudjuk, hogy ő megvalósítaná pártunk egész programmját, ha útjába elháríthatatlan akadályokat nem gördítenének. Ne legyünk aziránt semmi kétségben, hogy Bécsben, udvari körökben, gondosan őrködnek afféléit, hogy az összekötő szálak, melyek hazánkat Ausztriához fűzik, ne gyengüljenek,, ellenkezőleg azok, még a szentes tett törvény rendelkezései mellőzésével is, szorosabbá bogoztassanak. így történt akkor is, midőn törvényeink értelmében, minthogy Ausztriával a kereskedelmi szerződésre vonatkozólag megállapodásra jutni nem tudtunk a az önálló gazdasági berendezkedésre kellett volna áttérnünk, készek voltak az országgyűlést fegyveres erővel szétkergetni és egy törvénytelen kormány garázdálkodásait az országra zuTARCA. Anyámhoz. Amit aggódva, sejtve, félve, Jósoltál nékem jó Anyám: Az élet ezer gondja, búja, Záporként zúdult■ le reám. Mig ránk nem tört az irigy végzet, Mely tőled messze eldobott, Oh nem volt ily bú f az élet S én sem ily árva, elhagyott. Áldott kezed úgy elsimítá Homlokomról a bánatot. Lányod! Anyám a Bázeledbe Csak fényt és derűt láthatott. De n.ióta igy távol tőled lengetem ezt az életet, A derűnek, a boldogságnak, Örökre vége-vége lett. Mintha üldözne rémes átok, Mindenütt gyászt és borút látok. Üdv nem mosolyg soha én rám. Úgy fáj az élet! édes jó Anyám. Báter Cornélia. ditani, hogy ez a külföldi kereskedelmi szerződéseket a közös vámterület alapján megkösse s az összehivott parlament befejezett ténynyel álljon szemben. ? Minden jel a-rra mutat, hogy a bank közösségének fentartása érdekében rövid idő múlva, hasonló manőverrel fogunk szemben állani. A bécsi sajtó, az ottani kormány és a népképviselet mindig az udvartól várja a jelszót s annak utasítása szerint cselek- | szik. Az udvarnak könnyű dolog lett volna az osztrák ellenséges mozgalmat, ha magától eredt volna, lefújni. Erre a császárnak egy intése elég lett volna, amint megtörtént akkor, midőn a bécsi' urakházában ki- sérlet történt a magyar belügyekbe való beavatkozásra s elég volt az uralkodónak egyetlen nem tetsző nyilatkozata s rögtön minden elsimult, De most szükségé van az udvarnak az osztrák mozgalomra, högy arra hivatkozhassanak, ha majd arra kerül a sor, hogy Magyarország törvényen alapuló jogos kívánságai teljesedésbe ne menjenek. Bécsben még mindig az a rögeszme él és uralkodik, hogyha mi állami önállóságunkat és függetlepsjgjmket efréiük. ■ tjpm álltink meg ott,’ hänerri Ausztriától .való elszakadással fogunk foglalkozni. Miután pedig a gazdasági önállóság áz állami függetlenség egyik fontos tényezője, azért kell mindenáron fenntartani a közös vámterületet és a közös bankot. Legyünk azért tisztában azzal a körül- ménynyel, hogy mi békés utón soha sem fogjuk gazdasági önállóságunkat elérni, mert ennek útját állja az az aggodalom, melyet az udvari körök velünk szemben ma is táplálnak. Kopott lelkek. Irta Szendéné Dá'day Ölj,a. Elegáns, raffinált Ízléssel, de nem gazdagon berendezett női szalon. Murayné (32 éves, de legfeljebb 24 évesnek látszik. Érdekes, keskeny, halvány arc. Változó kifejezésü nagy, zöld szemek. Rövid, egyenes orr. Határozott metszésű puha piros száj. Lazán felfűzött hullámos barna haj, rozsdavörös reflekszekkel.' Nyúlánk, hajlékony termet, bizarr, mandulazöld posztóruhában. Mély althang. Kissé ideges mozdulatok.) Szalánczy. (35 éves. Igen elegáns szőke és jelentéktelen. Azon egyének közül való, kiket mindenki megszeret, de soha senki beléjük nem szeret. Kinos arckifejezésekkel nézegeti gondosan manicürözött kezeit. Végre felveti jóságos szürke szemeit Muraynéra.) Szalánczy : Nagyságos asszonyom, látom az arcáról, hogy régen kitalálta, hogy nem azért jöttem ezen szokatlan órában, hogy a tegnapi premierről referáljak, vagy elmeséljem, hol vacsoráinak többen, a Hungáriában vagy a Gentryben. Igen fontos, hm . . . kényes megbízatásban jöttem. Murayné (alig észrevehető, gúnyos, jóakaró mosolylyal): Ah, oh valóban. Hát csak rajta ! Szalánczy (habozva): Zsadányi Zenó nagybátyja meghalt.' Inkább elejtik a pártok mostani szövetkezetét ; elbocsájtják a nemzeti kormányt; szétkergetik az országgyűlést s megalkúsznak újra a darabontokkal; de azt, hogy Magyarország, törvényadta jogánál lógva az önálló bankot létrehozza, nem fogják megengedni soha.Vagy legalább is nem addig, mig egy újabb Szolferinó vagy Kőnigrátz kényszerítő hatása érezhető nem lesz s a magyar nemzet ős erejére való fellebezis elodázhatlan szükséggé nem válik. Teljesen méllányloin azon határozott álláspontot, melyet Jtisth Gyula házelnök. Holló Lajos és Battyáni Tivadar gróf képviselők az önálló bank kérdésében elfoglalnak, de ismerve az udvari körök idegenkedését Magyarország gazdasági függetlensége iránt,, nem merem hinni, hogy törekvéseiket siker koronázza. Úgy semmiesetre, hogy Bécsben, kardcsapás nélkül, átengedjék a legújabb harc terét. Ám az a nagy kérdés, hogy egy újabb elszánt küzdelem bekövetkezése esetében meglesz-e az együttérzésből származó azon erő, mely a győzelem biztosítására eieugeU Hiszen naponként emelkednek a sajtóban hangok, melyek az önálló magyar bank létesítése esetében, bekövetkező anyagi károsodást, ijesztő módon kiszínezve, tárják a közönség elé, hogy ilyen módon a közhangulatra megfélemlitően hassanak. Egy oly nemzedék pedig, mely az önálló gazdasági berendezkedés óriási erkölcsi és anyagi hasznát megérteni nem akarja s. a pillanatnyi anyagi haszon fejében az egész jövőről lemondani kész, nagy dolgok kérészMurayné (fagyosan): Isten nyugosztalja. Szalánczy: Vagyonát Zenóra hagyta. Murayné (kis redővel a homlokán): RáfértSzalánczy (meglepetve nézi Muraynét. Kis szünet után).: Asszonyom, nem hiszem, hogy ne tudná, miszerint Zsadányi a legjobb és legőszintébb barátom, kinek nincsenek előttem titkai. Tehát arról is van tudomásom, ami szivének legnagyobb öröme s egyszersmind a legnagyobb bánata. Murayné (idegesen dobol a karosszék könyöklőjén): És az . . . Szalár.czy (melegen): Hogy önök szeretik egymást! Murayné (ajkába harap s hosszasan gondolkodva néz maga elé. Hirtelen felkapja fejét) : Látom már, hogy valami komoly mondani valója van. Elengedem a bevezetést. Rukkoljon ki vele egyenesen. Szalánczy (sértődve): Amint kívánja. Tehát mondtam már, hogy Zenó nagybátyja meghalt s egész vagyonát unokaöcscsére hagyta. Sajnos, mindketten tudjuk, Zenó nagyúri módon élt s igen sok adóssága van. Ha tehát azokat kiegyenlíti, nem marad neki több, mint negyvenezer forintnyi tőke'. Murayné : Ez Zsádányinak épp ' égy évre elég- ' Szalánczy (nekimelegédve):' Igaza vau. Csakhogy Zenó uj életet kíván kezdeni! Megunta ezt a léha életet. Észak-Amerikában van
