Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-30 / Rendkívüli kiadás
Rendkívüli kiadás! -M* ___ _ • XX XVII évfolyam Szekszárd, 1909 Julius 30. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti pplitikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közleményeit intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkfildemények intézendők BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 5'i évre 6 K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f. 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. Szterényi beszéde. Eredeti távirat Brassóból táviratozzák lapunknak, hogy Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár, aki tegnap este tért vissza Szinaiáról, az éjét a szalonkocsiban töltötte. Reggel a zászlókkal feldíszített pályaudvaron ünnepies fogadtatásban részesült. Fél 8 órakor megjelentek a pályaudvaron Jekelius Ágost alispán, Himésch Ferenc polgármester, valamint Zakariás János országgyülési-képviseló' vezetésével a megyei és városi eló'keló'ségek igen nagy számban. Ott voltak Wittich József törvényszéki elnök, Szenthy Bálint kir. tan. pénzügyigazgató, Barcsay Márk posta- és távirdafelügyelő, Dózsa János ipariskolai igazgató, Coppony Márton zernesti papir- gyáros, Jahn Frigyes dr. táblabi.ró, Adám Károly dr., a kerületi választmány elnöké, Simán Geró, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, dr. Schnell Alfréd városi tanácsos, Thomas Mór kamarai titkár, Farkas Mihály rendőrkapitány és számosán. Az államtitkárt elsőnek a város nevében, Himesch polgármester üdvözölte, nemcsak mint brassói képviselőt, hanem Tnftfó azt a férfiút, aki az ország sorsának intézésében jelentékeny szerepet játszik. Szterepyi József államtitkár a polgár- mester beszédére válaszolva, örömének adott kifejezést, hogy a városban lakó magyarok és szászok együttesen járulnak eléje* -dokumentálva azt az egyetértést, amelyben. együtt élnek és amely kívánatos volna minden időben és az ország minden kérdésére nézve. A magyar pártok nevében Zakariás János országgyűlési képviselő üdvözölte az államtitkárt, aki válaszában kifejtette, hogy, noha az országgyűlésen mint loyális ellenfelek állanak egymással szemben, a magyarság és az ország érdekeinek védelmében mindig egyek voltak és egyek maradnak. A szászok nevében Adám Károly dr. ügyvéd üdvözölte Szterényi államtitkárt, biztosítva őt Brassó város szeretetéről és ragaszkodásáról. A választók nevében kijelentette, hogy amennyiben akár a közelebbi, akár távolabbi időben uj választásra kerülne a sor, Brassó városának választó- kerülete újból azt a férfiút fogja választani, aki úgy tudásával, mint fáradságot nem ismerő munkásságával erre mindenképpen méltónak mutatkozott. Szterényi államtitkár megköszönve a választók bizalmát, a politikai élet harcainak leghatalmasabb fegyverét, megindult a menet a város félé. — Az első kocsiban Farkas Mihály rendőrfőkapitány ült, a másodikban Szterényi államtitkár ! Himesch polgármesterrel. Az ipariskola épülőfélben levő palotájának tetőzetén több mint ötszáz munkás gyűlt egybe, akik riadó éljenzéssel üdvözölték a hosszú kocsisor élén előttük elhaladó államtitkárt. Szterényi államtitkár az „Europa“- szállodában szállt meg, ahol délelőtt 9 órától 11 óráig küldöttségek tisztelgését, majd Mikes Zsigmond gróf főispán látogatását fogadta Ebéden az államtitkár Bodolán, Mikes gróf főispánnál volt Délután 4 órákor tartotta a Vigadó nagytermében nagy hatást keltő beszámolóját Szterényi, melyet teljes szövegé- L e helyütt közlünk : Tisztelt Uraim, Választópolgárok 1 (Halljuk! Halljuk!) Régi vágyam teljesedik a mai nappal, midőn hosszabb idő után ismét megjelenhetek az Öáök körében, hogy számot adjak önöknek a kormány és törvényhozás tevékenységéről. Számot adjak erről a 3 évi tevékenységről épen a jelen Időpontban, midőn a kormány csak ideiglenesen vállalta az ügyek vezetését és csupán azért, ‘hogy egy súlyos válság alkotmányos megoldását lehetővé tegye. Számot adjak változott viszonyok közt, midőn a pártok szövetsége már felbomlott és a kritika korlátlanul nyilat- kozhatik meg. Lehetőleg teljes képét akarom adni e három év munkájának és ezt annyival inkább, mert ez a tevékenység még eddig nem foglaltatott össze és mert ismételten találkozunk azzal a váddal, hogy e korszak szinte meddő volt. Teljes képét akarom tehát adni e korszak munkásságának és hiszem, hogy nem végzek felesleges munkát vele. (Halljuk! Halljuk \, Bármily rendkívüli és közben politikailag súlyos is volt ez a 3 év /tisztelt uraim, önérzettel vélem állíthatni, hogy komoly munka korszaka volt. Ez a korszák kettős irányzatot képvisel : nemzeti konszolidációt' egyrészt, komoly gazdasági és szociális irányzatot másrészt. A nemzeti konszolidáció kifejezést nyert alkotmányunk bástyáinál? megerősítésében és oktatásügyünkben a nemzeti érdekek biztósitásában. Az a sajnálatos félreértés király és nemzet között, mely a mai kormány első hivatalbalépésé- vel ért véget és yaz abból folyt események arra utalták a törvényhozást, hogy gondoskodjék eszközökről és/módokról, melyek inkább alkalmasak a végrehajtó hatalom pártatlanságát biztosítani és a jogbiztonságot növelni. — Nem a korpna jogainak csorbításával — ilyesmire nem gondolhatott senki — hanem a nemzet jogainak erősebb körülsáncolásával és a jogbiztonság növelésével. Ezt célozták a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és a hatásköri bíróságról szóló törvények és ugyanerre irányult az a tartalma szerint alárendeltnek látszó, lényegében azonban nagy horderejű törvény is, mely a vármegyéi közigazgatás rendezéséről szóló 1891. évi XXXIIi; t.-c. hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az alkotmányos garanciák sorozatát kiegészítette az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvény hatályának meghossabbitásáról alkotott uj törvény, mely választási visszaélések, erőszakos választások ellen kíván újabb védelem lenni, biztosítandó a nemzet akaratának szabad megnyilatkozását akkor, midőn alkotmány biztosította jogaival élni kell. Ezekhez a törvényekhez sorakozik, ezeknek betetőzése kívánt lenni annak a- nagy alkotásnak létrehozatala, mely a kormány legfontosabb feladatát volt hivatva megoldani — az általános választói jog, melyre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány beterjesztette ugyan, de amely a közbejött politikai események miatt, sajnos eddig országgyűlesileg elintézhető nem volt Nagy alkotás ez, a legerősebb nemzeti érzék által sugalva, azzal az alapföltéllel, hogy ha a nemzet széles rétegei bevonatnak az alkotmány sáncaiba, a vezetés biztosittassék továbbra is a számbelileg is vezető magyarságnak és az intelligenciának. Szükségesnek tartom álláspontomat e tekintetben röviden körvonalazni, mert hisz ez ma a legfontosabb politikai kérdésünk. Közéleti tevékenységemben sohasem kerestem a' népszerűséget, mindig csak meggyőződésemet követtem. Csak ezt fogom követni akkor, midőn ez a nagyfontosságu kérdés megoldásra kerül. Meggyőződésem az, hogy oly általános választói jogra, mely egyenlőséget biztosítson minden irányban, ma niég nem értünk meg. Meggyőződésem, hogy aki alkotmányos jogokat van hivatva gyakorolni, aki döntő szavazatot adjon le arra nézve, hogy az állam kormányzatában mely irány és elvek érvényesüljenek, annak erre képesnek is kell lennie. Ellenkező esetben mások akaratát érvényesítő tömeguralom fejlődik ki. Ez pedig igen veszedelmes lehet. Meggyőződésem, hogy az úgynevezett általános egyenlít titkos választói jog nemzeti szempontból yeSzedelem lehet az országra nézve. (Elénk helyeslés.) $ Ez lévén a felfogásom, önként következik pbbol, hogy az általános választói jognak csupán oly formáját fogadom el, mely e részben a legkisebb kockázattal jár. Ilyen a kormány erre vonatkozó törvényjavaslata, ellenben oly reformot, mely az ’Jgynevpzef*; egyenlő titkos választói jogban jutnak kifejezésre, nem fogadnók > el, sőt ilyennel szemben kötelességemnek, tartanám a legerősebb harcot is felvenni. ‘(Elénk helyeslés.) Mert ne feledjük, hogy ennek a kérdésnek szerencsés' vagy szerencsétlen megoldásán fordulhat meg az ország egész jövő alakulása. Itt dőlhet el a kérdés: egységes nemz ot és éftíam maradunk-e vagy nem és épen t ért, ha yálahol, úgy itt indokolt a legnagyobb , 'kg és az aggódásig menő skrupulozitás, .ell kerülni minden jelszó-politikát, bármily * #j:etős legyen is az, itt a reális számítás ala^pjár?' kell helyezkedni. (Élénk helyeslés.) Talán épen itt, az ország erdélyi részeiben kell ezt a legkevésbé bizonyítani. Sajnos, hogy dacára e kérdés ezen rendkívül nagy fontosságának, nem sikerűit azt eddig alkotmányos elintézéshez juttatni. El is tekintve attól, hogy erre a kormány és országgyűlés a koronával és a nemzettel egyaránt kötelezettséget vállat, múlhatatlanul szükségesnek tartom annak a jelen országgyűlés által való megoldását. Önmagunk iránt tartozó kötelesség ez. (Igaz! Úgy
