Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-08 / 27. szám
XXXVII. évfolyam 27. szám Szekszárd. 1909 iulius 8. Függetlenségi és 48-as Kossuth-pánti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., E3vá a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon II Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, l/s évre 6 K, 1/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. Előfizetési felhívás. Koalíciós kormány. Julius 1-vel előfizetést nyitottunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a me- I gyének legrégibb lapja s a független- I ségi és 48-as Kossuth-pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megujitani szíveskedjenek. [ Lapunkat a t. megyei tanítók és j tanítónőknek fél árért küldjük meg, mivel a „ Tolnamegyei Közlönyu a „ Tolnamegyei Általános Tanító-egyesületf -nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hívet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérj ük,‘hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük, mert a lap kiadása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és. kiadóhivatala. Hogy minő javaslattal járult újabban Kossuth Ferenc az uralkodó elé, a válságból való kibontakozásra nézve, miután korábbi javaslata, mely a többségi elvet s a függetlenségi párt ; program raj át, teljesen fedte, merev visszautasításban részesült, az már különböző hírlapi közleményekből megállapítható s-á következőkben foglalható össze: ö / • s i Átmeneti kormányzás függetlenségi kormánynyal, melynek feladata lenne az általános Választói törvény megalkotása oly alakban, hogy a magyarság túlsúlya I biztositva legyen. A bankkérdés kikapcsolása az uj választási törvény alapján összehívandó parlament összeilléséig, de úgy, hogy az önálló magyar bank felállítása érdekében az előkészületek megtehetők legyenek. Függetlenségi kormány Kossuth Ferenc miniszterelnökségével s esetleg néhány hatvanhetes párthoz tartozó miniszterrel, akik azonban sem a darabontok, sem az ószabádelvüek soi-aioól nein vehetők: örvendetes körülményként közölhetjük, hogy Kossuth Ferenc és Justh G-yula között az annyira kívánatos megegyezés létrejött és pedig oly módon, hogy utóbbi magáévá tette Kossuth fentebb vázolt kibontakozási tervét s igy valószínűnek vehetjük, hogy a függetlenségi pártot végromlással fenyegető kettészakadásnak veszélye megszűntnek tekinthető. Ez volt a helyzet a múlt hét végén, midőn egyszerre, mint a derült égből a villám, úgy csapott közibénk a hir, hogy az uralkodó Lukács Lászlót, kit három napig is Bécsben tartóztatott, szép csendesen hazaküldötte Budapestre, ami nyilván azt jelenti, hogy nem kívánja becses szolgálatait tovább igénybe venni s magához hivatta Wekerle Sándor miniszter- elnököt,. hogy vele, mint a hir mondja, a válság megoldásának őszig való elhalasztása kérdésében, tanácsot üljön.WekeiIe Bécsből visszaérkezvén, megerősítést, nyert a lapok azon közleménye, hogy az uralkodó visszariadt attól, hogy erőszakos eszközökkel dolgozó s a függetlenségi párt letörésére vállalkozó kormányt küldjön az ország nyakára, hánem inkább óhajtaná a válság megoldását Őszre halasztani s kívánsága az volna, hogy a mostani kormány a maga egészében maradjon addig helyén s iparkodjék a választási törvényt, Andrássy terve szerint megvalósítani, hogy igy az uj törvény alapján összehívandó . országgyűlés dönthessen a mostani vitás kérdésekben. Jogász nyelven ezt azt intézkedést úgy nevezik, hogy visszahelyezés a korábbi állapotba, ami a mostani viszonyok között | nem is valami helytelen dolog, de az a hátránya megvan, hogy a válság megoldását elhalasztja, annélkül, hogy a létező bajok orvpslását gyökeresen eszközölné. Azután nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a válság megoldása az ősszel TARCA. _____ Tá volból. Távolból száll egy bús ének, Elmerengve hallgatom; Lágyan csengő hangja mondja : — Isten veled angyalom. Felzokog, ha cigány húzza, Részegítő mámora ___ Fe lpattan a rég hegedt * *seb; Csendesen sírok magamba. Rezgő húrja ki-ki csalja Szivet tépő hangokon : S te nem érted ..., nem akarod Megérteni angyalom ? ... Némuljon hát a bús ének, Hallgasson a hegedő; Találkozunk mi még egyszer: Össze hoz a ... temető. ____ Márton. Igazgyöngy. — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárcája. — Irta: .Setényi Miklós. Az a forró, szerelmes csók, mellyel elválásukkor örök hűséget esküdtek egymásnak, sokáig égett az ifjú ajkán. Elment messze, föl a fővárosba, hol főiskolai tanulmányait folytatta . . . Sokáig fájt a szive és átkozta a sorsot, mely elválasztotta bályványától . . . De hát az idő a legnagyobb ír . . . be- gyógyitja a szív sebét is . . . Egy ideig leveleztek, de azután ez is megszakadt. Az ifjú meghallotta, hogy lenn, abban a kis városban nagy dolgok történtek, melyek azonban csak reá és a lányra voltak oly fontosak. Azt hallotta, hogy ott lenn egy fiatal hivatalnok akarja megkérni annak a lánynak kezét, ki örök hűséget fogadott neki. Bartos, ki ekkor az orvosi fakultáson volt, egykedvűen yette a hirt, de mégis foglalkozott vele. Tudta, hogy csak egy szavába kerül és á leány elutasítja kérőjét. De nem; nem szólt semmit, hanem mintha erről mitsem tudna, nem válaszolt a leány levelére. A leány irt, kérdezett, emlékeztette a kölcsönös fogadalomra, kérte, hogy válaszoljon, Írjon . . . vagy tán már szive, az a szív, mely oly soká tudta híven, lángolóan szeretni, talán már elhidegült? . . . És Bartos még sem válaszolt. Hadd gondolja a lány, hogy érzelme megváltozott, gondolja, hogy ő nem szereti többé ... és menjen ahhoz, aki oly régóta, d& eddig eredménytelenül ostromolja szivét. Hisz igy biztositva lesz a lány jövője . . . mert ő az :ö szerény anyagi helyzetében még évek múltán sem lesz képes kettőjök jövőjét biztosítani . . .. Fájt a szive, sajgott a lelke, de sokkal jobban szerette a lányt és inkább választotta egész életére a fájdalmat, semhogy annak, akit oly forrón szeret, jövőjét tegye kétségessé. Szegény volt a lány, szegény volt ő is ... A leánynak majd fáj a szive . . . de hisz az idő jó ír, majd elfeledi a lány és boldog lesz azzal a másikkal . . . És Bartos többé' nem irt a lánynak. De azért érdeklődött a lány sorsa iránt. Megtudta, hogy a másik kitartóan udvarol a lánynak és most már ezt sem utasítja vissza. Bartosnak jól esett e hir, mert azt hitte, hogy a lány már elfeledte őt, de titkon mégis fájt a szive, hogy más karjában tudja azt, kit most még jobban tudott szeretni, mint valaha . . . Múltak a hónapok, múltak az évek . . . Bartos egyik fővárosi kórházhoz került. A lány pedig férjhez ment . . . ahhoz a másikhoz .. . * Bartos, a fiatal orvos volt a kórházi ügyeletes. A sebészeti osztályon volt. Egyedül olvasgatva töltötte az éjét az inspekciós szobában. Künn fújt a szél, csak úgy süvített végig a kórház-kert fái közt. Azok csak jobbra-balra hajladoztak. Kísértetiesen zörögtek az ablakok. Bartos letette a könyvet és úgy bámult az izzó villanykörtére. Egyszerre csak éles berzegés hallik. Az orvos felijedve ugrott fel . . . ez neki szólt. Hamarosan magára kapta felöltőjét és rohant fel az emeletre. Az első számú kórterembe hívták. Az ápolónővel találkozott a folyóson. — Mi az? — kérdezte a doktor. Az ápoló köszöntötte a doktort, majd igy szólt: Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel felkérjük a hátra levő összeg mielőbbi beküldésére.
