Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-24 / 25. szám
— Záróünnepély a szekszárdi polgári fiúiskolában. A szekszárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskolában folyó hó 23-án d. e. 10 órakor tartották meg a záróünnepélyt nagyszámú közönség érdeklődése mellett. Az ünnepélyt meg előzőleg az intézeti zászló alatt az ifjúság hálandó isteni tiszteletre vonult az igazgató és a tanári kar kíséretében. — A záróünnepélyt a Hymnusz- szal kezdették meg, utána Holub János igazgató tartalmas beszédet intézett az ifjúsághoz, melyben hangsúlyozta a polgári iskola nemes célját és fejtegette, hogy miképpen kell a vallásos nevelést a tanítással egybekötni úgy, hogy a polgári iskolából kikerült növendékek hasznos tagjaivá lehessenek a társadalomnak. Szavait a közönség lelkes éljenzése közben fejezte be. — Horváth Gyula III. o. t. elszavalta Jókai Mórnak „A régi dal, régi dal“ cimű költeményét, Wendl Károly VI. o. t. pedig Vörösmarty Mihály „Szép Ilonká“-ját szavalta el. Az ifjúsági énekkar közben-közben Moudnj Hugó tanár vezetése alatt a következő dalokat adta elő: 1. Király-dal. 2. Régi dalok. 3. Esti dal. 4. Népdalok. Majd előlépett Hődl Gyula VI. osztályú tanuló és szép beszéddel búcsút vett az igazgatótól és a tanári kartól, megköszönve odaadó szives fáradozásukat. Ekkor az igazgató kiosztotta a jó magaviseletii és kitartó szorgalmú növendékeknek az ösztöndíjakat és jutalomkönyveket. A Bezerédj István-féle alapítványból egyenkint 21 K 18 fillért Fischl Ferenc IV. o. t. és Deutsch Sándor IV. o. tanulók; a Tolnamegyei Iskolatanács féle alapítvány kamatait pedig Szijjártó Ferenc II. o. t. és Németh Árpád II. o. tanulók kapták. A magyar nyelvben legszebb előmenetelt tett idegen ajkú tanuló, Effinger György 10 koronás aranyat kapott, melyet dr. Steiner Lajos ügyvéd adományozott. 10—10 korona jutalomban részesültek: Weisz Sándor III. o. t., Kaufmann József IV. o. t. és Schubert János V. o. t. Könyvet kaptak : Frei János, Szászy János, Kiéber Henrik, Mager Andor, Engel Gyula, Kolepp Keresztély, Moliag János, Deutsch Sándor, Luther Gyula, Hődl Gyula, Huber László és Wendl Károly. — Befejezésül az ifjúság lelkesen elénekelte a Szózatot. — Ezután a tanulók osztályaikba mentek, ahol az osztályfőnökök kiosztották a bizonyít ványokat. — Az utolsó vizsga. A hőgyészi izr. elemi iskolában egy ritka ünnepély folyt le folyó hó 20 án. Harminchét évi lelkiismeretes működés után Szüsz Ármin tanitó mondott búcsút az isko Iának, búcsút volt tanítványainak, zokogva, hisz életének egyik felétől vált meg. Lélekemelő volt az érdeklődés, mely körülvette az ősz tanügyi munkást, lélekemelők Goitein rabbinak elismerő szavai, de koronája az ünnepélynek Weisz Bernát elismert tanügy barátnak, iskolaszéki elnöknek búcsúszavai: „Hozzád fordulok érdemes férfiú, tekints büszkeséggel vissza 37 évi működésedre, fáradozásodnak gyümölcsét nézd s találd meg itt a jelenlevőkön, kik odaadó szeretettel jöttek ünneplésedre. Mind tanítványaid voltak s reád bízták, a biztos vezérre kincsüket, gyermekeiket. Ha itt is hagyod iskoládat, hagyd itt nekünk, gyermekeinknek szellemedet. Midőn kivánom, hogy napjaid a nyugalomban áldva legyenek, egyben kérem az ég áldását törvényhozóinkra s a törvényeket szentesitő királyra, kik napjaidat a gondoktól mentik meg. Isten veled!“ A meghatottságtól zokogó ősz tanitó állt, de ajkait egy szó sem hagyta el. Vájjon mi lehetett az oka ‘i Az öröm ? Nem. Az elismerés szavai V Nem! „Válni, az fáj“, mondja egy szép dal. Hiányozni fog az iskolalevegő, hiányozni fog a mindig alkotni, képezni, nevelni, nemesíteni akaró munkaköröd. Üres lesz a lét. Bár nem mondtad, mi tudjuk. Kisérni fog nyugalmadban is az osztatlan szeretet. Érdemeidet magad írtad neveltjeid szivébe, kik a hálaérzetével nézik múltadat és égi áldást kérnek jövő nyugalmas napjaidra. A harminchét év alatt ez volt bizonnyal a legszebb s legnehezebb — vizsga. — Düledező postahivatal. Az ozorai posta- és távirdahivatal oly düledező épületben van, hogy hatóságilag elrendelték a kilakoltatást. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság részéről kiküldött biztos hivatalosan jelentette, hogy az épület életveszélyes, minden pillanatban összeomlással fenyeget. Ha tisztességes bérösszegért a község nem gondoskodik megfelelő helyiségről, úgy kénytelenek lesznek Ozorán a posta- és távirdahiva- talt beszüntetni. —- A telefondíjak leszállítása Pécs—Barcs — DombOVár—Kaposvár között. Előrelátható, hogy a telefon használata általános csakis a küszöbön levő beszélgetési dijak leszállítása után lesz. Hogy a kereskedelefnügyi minisztert a telefonbeszélgetési dijak leszállításának tendenciája vezeti, mutatja, hogy Pécs környékén máris eleget tett az ezen irányban megindított mozgalomnak. Ugyanis a szigetvári kereskedelmi' testület a pécsi kereskedelmi és iparkamra utján arra kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy Szigetvár—Barcs— Kaposvár és Kaposvár—Szigetvár között a beszélgetés diját 2 koronáról 1 koronára szállítsák le. A kamara fölterjesztése eredménynyel járt és most arról értesítette a kérelmezőket, hogy a kereskedelemügyi miniszter julius 1-től Pécs— Barcs—Kaposvár—Dombóvár és Szigetvár között (mégis Pécs—Szigetvár kivételével, ahol a beszélgetés dijtalan) a telefonbeszélgetés diját 2 koronáról 1 koronára szállította le. így Pécs— Barcs—Dombóvár és Kaposvárral is 1 korona dij lefizetése mellett folytathat beszélgetést, ami mindenképen újabb haladást jelent a telefonálás terén és a beszélgetések számát lényegesen emelni fogja. — Tanulók gyalog utazgatásának korlátozása A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, melyben felhívja az összes polgári, gimnáziumok és reáliskolák igazgatóit, hogy a tanuló ifjúság erkölcsi önérzetére hatva, a vezetésükre és nevelésükre bízott tanulókat a koldulás természetével biró kéregetésektől és az előre jól meggondolt útiterv s pénz nélkül való utazásoktól a legszigorúbb fegyelmi büntetések súlya alatt tiltsák el. — Hasonszellemü rendeletet a múlt évben is adott ki a miniszter és igy ez az újabb rendelete csak a régi felujitására szolgált. A szőlők állása. A „Földmiv. Értesítő“ utolsó számában a gazdasági tudósítók jelentéseinek összefoglalása gyanánt a következők olvashatók : „Május második felében az országos csapadék és meleg időjárás a szőlők fejlődését előmozdította és ezáltal a késői fakadás folytán elmaradt permetezési, válogatási és kötözési munkálatok mind összetorlódtak s azoknak sürgős elvégzése mindenfelé szükségessé vált. A szőlők állapota egyébként ma már országszerte kedvezőbb, amennyiben a májusi fagyok kártétele nem mutatkozik olyan nagy mérvűnek, mint ameny- nyire az ijedtség első napjaiban látszott. Az idei terméskiállitások azonban, mivel a szőlők már a téli fagykárok következtében is rosszul fakadtak, részben mert a májusi országos fagyok a fiatal hajtásokat vagy rügyeket nagy mértében elpusztították, országos átlagban csak gpenge közepesnek minősíthető, noha az utóbbi kedvező időjárás folytán a mésodhajtások aránylag elegendő fürtöt mutatnak.“ — A városok bankja. Halász Lajos dr. országgyűlési képviselő kezdeményezésére a magyar városok egy országos központi hitelintézet létesítése iránt mozgalmat indítottak. Úgy látszik ez a mozgalom eredményes lesz, mert a tiz millióra tervezett alaptőkéből már 6 millió együtt van. Öt millió koronát egy pénzcsoport jegyzett, a többi öt millió jegyzése a városoknak van fen- tartva. Ez ideig négy város törvényhatósága foglalkozott részvények jegyzésével, Szatmár, Pécs, Szabadka és Győr városa, melyek összesen i millió koronát jegyeztek elő. Győr város közgyűlése azt is elhatározta, hogy az összes városokat felszólítja a bank létesítésére s az alaptőke mielőbbijegyzésére. Ez ideig 125 város polgármestere jelentette ki, hogy az országos bank felállítását szükségesnek tartja. A városok országos bankja működését 1910. január elsején kezdi meg. — Vakmerő merénylet Vass Mihály tolnai 21 éves legény részeg állapotban nyitott zsebkéssel rohant. Dobrik Anna, Dobrik Gizella és Rest Franciska tolnai postáskisasszonyoknak azzal a szándékkal, hogy leszúrja őket. Még idejében megakadályozták a merénylőt szándékában, kit a csendőrség a büntető bíróságnak jelentett fel. — A gasztronómia is tudomány, azért sokan nem tudják, hogy a különféle ételekhez milyen borok szolgálandók föl. A borok helyes megválasztásánál dokumentálhatja a vendéglátó az ő figyelmességét. A jelenlevő hölgyek kedvéért már a sültekhez is fölszolgálható a pezsgő, nevezetesen az ,,Andrényi Sec“, amely nem émelygős, hanem kellemes, mert szigorú felügyelet alatt válogatott szőlőfürtökből nyert borból állittatik elő. — Verekedés. Stercz Aladár és Sneidler Márton bátaszéki lakosok folyó hó 14-én összekülönböztek Strányánszlcy Józseffel és őt véresre verték. Á verekedőket a csendőrség a szekszárdi kir. járásbíróságnak jelentette fel. — Előkelő biztositó társaság, vidéki kép viselősége részére tisztviselőt keres, aki a belke- zelésben jártas és a külszolgálatban, különösen a szervezésben és üzletszerzésben is kellő gyakor5 Litt 11 bir. Kimerítő ajánlatok az eddigi állások feltüntetésével „Biztositó“ jeligére kéretnek. — A hadsereg uj egyenruhája. Az elmúlt ősszel elrendelte a közös hadsereg vezetősége, hogy a gyalogságot csukaszürke egyenruhával kell felszerelni. Ennek folytatásaképpen most a napokban újabb intézkedés lép életbe, mely a lovasságot kivéve a hadsereg egyes csapatainak, személyeinek tábori ruházatát állapítja meg. Ezzel egy időben a békeidőre vonatkozó újabb intézkedések is életbelépnek, a többek közt az, hogy a kékesszürke köpenyt békeidőben is a gyalogságéhoz hasonlatos, csukaszürke köpeny váltja fel. A tábori öltözetben az a változás lesz, hogy a tábornokok és a vezérkari tisztek sapkája ezentúl csukaszürke lesz, úgyszintén a sapka ellenzője és viharszija is. Ezután a tábornokok is zubbonyban járnak. A vezérkari tisztek csukaszürke znbbonyán ismertető jelül széles piros sáv lesz. A tüzérségnél is lényeges lesz a változás. A kabát helyébe itt is csukaszürke zubbony lép Csizma helyett ezentúl természetes szinü bőrbokavédőt, kék csizmanadrág helyett pedig csukaszürke térdnadrágot kapnak. A szekerészek ruhája is körülbelül ilyen lesz. Az orvosok, kezelőtisztek, akiket a tábori csapatokhoz osztanak he, hasonlóképpen csukaszürke ruhát hordanak. A tábori ruha ujján az eddigi disz helyett 15 centiméter széles sáv lesz, a kék szolgálati nadrág pedig ezentúl teljesen megszűnik. — Férjhez m9njenek-e a színésznők? Erről az érdekes kérdésről értekezett a minap Párisban Marcel Prévost, a legutóbb megválasztott francia akadémikus. Parisból jelentik, hogy a „Matin“ azzal a kérdéssel fordult a fiatal akadémikushoz, mi a véleménye a házasságról és különösen a színésznők házasságáról ? Prévost hosszasabban felelt és a többi közt azt mondta, hogy a színésznő) ma már nem a tizenkilencedik század kö- nyelmü „Soyseuse“-e, hanem egyre jobban közeledik az egyszerű és rendes polgári foglalkozást űzőkhöz. Ezért fel kell vennie a rendes emberek szokásait is és férjhez kell mennie. Most csak az a kérdés van még hátra, kikhez menjenek nőül a színésznők ? Marcel Prévost nem helyesli, hogy női ügyvéd ügyvédet válasszon férjül, valamint azt is elitéli, ha az ápolónő orvoshoz megy feleségül. így a színésznők is — fejezi be fejtegetését Prévost — „menjenek férjhez, de ne a kollégájukhoz.“ — Tanügyi hírek. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vajdics Aladárt Pécsre kir. segédtanfelügyelővé nevezte ki. — Fizetéskiegészités. A miniszter Niszler Anna bonyhádi szerzetes tanítónőnek fizetését évi 280 koronával kiegészítette. — Tanitógyülés. Az orsz. izr. tanítóegyesület Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyékre teijedő fiókkör évi közgyűlését az idén Duriaföldvárott tartja julius hó 5-én. — Nyugdíj. Szüsz Ármin hőgyészi izr. tanitó beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. — Rövid hirek- Öngyilkos deák. Klein József bajai főgimnáziumi tanuló, mivel az érettségi vizsgán megbukott, a vonat elé vetette magát. A vonat a szerencsétlen fiú testét darabokra tépte. — Kinevezés. A király dr. Lippich Dezső kalocsai törvényszéki jegyzőt a kalocsai járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Névmagyarosítás. Eiter Adolf teveli lakos, valamint Ernő nevű kiskorú gyermeke nevét „Erényi“-re magyarosította. — Alapszabály jóváhagyás- A belügyminiszter jóváhagyta a simontornyai izr. szentegylet alapszabályait. — Jóváhagyott ítélet. A gyermeksikkasztással vádolt Weinberger Béla gyönki orvost, mint megírtuk, a szekszárdi kir. törvényszék bizonyíték hiánya miatt felmentette. Ezt az Ítéletet a pécsi kir. tábla jóváhagyta. — Öngyilkos hivatalszolga. Vass Mihály szekszárdi takarékpénztári hivatalszolga, a feletti elkeseredésében, hogy7 felesége szül. tíánovils Róza hűtlenül elhagyta, folyó hó 17-én forgópisztollyal fejbe lőtte magát és nyomban meghalt. — Fölmentett alorvos. A főispán dr. Macaveu Brutus kórházi alorvost állásától fölmentette. — Közgyűlés- A Baranya-, Somogy-, Tolnamegyei Erdészeti és Vadászati Egyesület jövő évi közgyűlését Báta- széicen tartja meg. — Öngyilkosság. Bulassa Arnold varasdi máv. állomásfőnök gyógyíthatatlan betegsége miatt fejbe lőtte magát és meghalt. Halálát özvegye és három gyermeke siratja. Temetése múlt vasárnap ment végbe. — CsÖd- msgszüntetés. A szekszárdi kir. törvényszék Árva J. szekszárdi cég ellen a csődöt megszüntette.