Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-24 / 25. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 junius 24 Espereskerületi gyűlés. A szekszárdi esperesi kör 1909. junius 17-én Szekszárdon, a belvárosi iskola egyik tantermében rendes közgyűlést tartott, melyen a tagok közül harmincötén vettek részt. A vendégek közül első helyen kell megemlítenünk Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelőt, kit megjelenésekor lelkesen megéljeneztek. A gyűlést Veni-Sancte és áldás előzte meg, melyet Pártos Zsigmond kerületi esperes és köri elnök mondott a belvárosi templomban s ugyancsak ő nyitotta meg és vezette a közgyűlést is. Megnyitójában megemlékezett a pécsi egyházmegyei tanitóegylet megalakulásának előzményeiről, a kezdet nehézségeiről és hálás szívvel hangsúlyozza nagynevű megyés püspökünk, gróf Zichy Gyula Öméltóságának az egylet megalakítása körüli tevékenységét, odaadó buzgó- ságát és határozott érdemeit. Vázolja ezután a pécsegyházmegyei tanitóegylet kétévi fenállását. működését; rámutatott arra a kétkedésre és bizalmatlanságra, mely az egylet megalakulása nyomán támadt, mely azonban ma már rövid két év után önmagától teljesen szétfoszlott. Hangsúlyozta ezután a jövő munkálkodásunk irányát s e mellett éppen nem dicséretes, hanem inkább megrovó hangon említette, hogy kerületének papjai és tanítói közül még niindig vannak nem csekély számban olyanok, kik még ma sem léptek be az egyházmegyei tanitóegylet kötelékébe, s mint afféle szókimondó uraság, nem is rejtette véka alá meggyőződését. Kéri az egyesület minden tagját, hogy vegyék ki részüket kivétel nélkül mindnyájan az egyleti felvirágoztatásához szükséges tevékenységből, vegye komolyan fontolóra minden tag az előtte lebegő eszményi célt, s ha igy dolgozunk, senki sem fog kételkedni abban, hogy egyesületünk néhány év múlva hatalmas tényezője lesz a katholikus nevelés és tanitásügy felvirágoztatásának. Majd féltő gondjaiba és szeretetébe ajánlja minden egyesnek a pécsegyházmegyei tanítóegyesületet és pedig nem mint mostoha, hanem mint édes egyermeket. Tisztelve üdvözli a jelenlevő hölgyeket és urakat s a köri gyűlést megnyitotta. Napirend előtt szót kér Horváth Ignác világi elnök s miután a legmélyebben üdvözli Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő urat, beszámol a pécsi választmányi és igazgatósági ülésen történtekről, melyen május 13-án ő is részt vett. Örömmel emliti, hogy püspök ur Öméltósága a Fiús Internátusra 100,000 koronás alapítványt tett s az egylet efölötti elévülhetetlen hálájának kifejezést adandó, egy tekintélyes küldöttséggel fog Öméltósága elé járulni. Javaslatba hozatott, hogy gróf Zichy Nándor az egylet örökös disztagjává, Dreiszinger Ferencet es Koródi Miklóst pedig ^az egylet tiszteletbeli tagjaivá fogják megválasztani. Igen élénk mozgalom fejlődött ki az egyesület kebelében az iránt is, hogy a tanítók már 35 szolgálati év után mehessenek teljes fizetéssel nyugdíjba. Továbbá, hogy a tanítók is részesüljenek kedvezményes vasúti jegyekben. A személyi pótlék kérdése is sürgős rendezésre szorul; ki kell küszöbölni belőle — mint mondá a protekciós rendszert s ki kell mondani, hogy a 20 évet becsülettel betöltött tanító és tanítónő kivétel nékül részesüljön a személyi pótlékban. Végül felhívja a jelenlevőket, hogy a szocialisták romboló tanai ellen, mélyeket epébe mártott tollal hirdetnek, minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdeni kell. Ennek a küzdelemnek legyünk lelkes támogatói az iskola falain kívül is, különösen a kath. nép- szövetségek szervezésében. 2 Felolvastatott és hitelesíttetett a múlt évi köri ülés jegyzőkönyve. 3. Koch Gyula szekszárdi segédlelkész a hittanból néhány elemi iskolás leánykával minta- tanitást tartott, Kálmán Ferenc szekszárdi tanító pedig a hibásbeszédüek oktatásáról tartott egy hosszú, de szellemesen megirt felolvasást. A közgyűlés mindkettőjüket lelkesen megéljenezte és jegyzőkönyvi köszönetben részesítette. 4. A pénztárnoki jelentés a tagdijak gyér befolyásáról tesz említést, melynek nagyobb pontossággal való befizetésére az illető hátralékosok fel lesznek szólítva. 5. A bírálóbizottság nevében Horváth Ignác azt jelenti, hogy az esperes ur által kitűzött tételre két dolgozat érkezett be. A jutalomra méltó dolgozat jeligés levélkéje felbontatott s a 20 koronás jutalom Lengyel Ferenc tolnai tanítónak ki is adatott; a másik munka nyilvános dicséretben részesült, írója: Perler Mályás szintén tolnai tanító. 6. Az egyházmegyei tanitóegylet alapsza báljainak 12. §-a értelmében a köri tagoknak csoportokba való osztása kellő előkészület hiányában ez alkalommal függőben hagyatott. Helyette önkéntes jelentkezés alapján a nagygyűlésen való réfelvételre beküldettek: Romeisz Ferenc, Egri JBéla, Bállá Sándor, Kálmán Ferenc, Szabó Gézn, Perler Mátyás, Várkonyi Sándor, Lengyel Ferenc- né, Orbán Julia, Horváth Erzsébet és jártas Róza. A jövő évre azonban már el fog készíttetni a tervezet. 7. Az egylet anyagi javainak gyarapítására 8 a tanítók gyermekeinek segélyezhetésére az alapszabályok különféle előadások rendezését is előírják. Ennek kezdeményezésére a tolnai tanítótestület kéretett fel, mint ahol már szervezett zene- és énekkar működik. Jelenti ezután elnöklő esperes, hogy az Országos Kath. Népoktatásügyi Bizottságban a szekszárdi esperesi kört Frei/ János, Szabó Géza és Horváth Ignác fogják képviselni. Egyben a fájdalmas részvét igaz hangján emliti fel egyik érdemdús kartársunknak, Bitter Péter apari nyugalmazott tanítónak váratlan halálát. A közgyűlés a népnevelés terén kifejtett fáradhatlan buzgóságát nemcsak ismeri, hanem itt is megörökíti ama fohásza kíséretében, hogy adjon az ég fáradt testének örök nyugodalmat s egykor nyerje el azt a méltó jutalmat, melyet áldásdus tevékenységével nagyon megérdemelt. Egyéb tárgy nem lévén, elnök az ülést déli 12 órakor berek esztette. EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A szekszárdi polgári olvasókör jövő vasárnap, e hó 27-én délután 2 órakor közgyűlést tart. A tárgysorozat a következő: 1. Híj lapok megrendelése és elárverezése. 2. Á kürhelyiség- nek | „Magyarországi | Munkások Rokkant- és Ny ugdijegylete“ által rendezendő mulatság céljára leendő átengedése. 3. Egyéb indítványok. MULATSÁGOK. — Nyári táncmulatság. A szekszárdi állami főgimnáziumnak az 1909. évben érettségit tett ifjai részben a szekszárdi áll. főgimnázium iij. segitőalapja, részben a „Béri Balogh-emlék“ javára folyó évi junius hó 28 án a Polgári Olvasókör kerthelyiségében (kedvezőtlen idő esetén nagytermében) nyári táncmulatságot rendeznek- Belépti dij : Személy-jegy 1*20 korona, család, jegy 4 korona. Kezdete délután fél 6 órakor. Feiülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirla- pilag nyugtáztatnak. KÖZGAZDASÁG. ~ A neszmélyi borvidék borvására. Tolnától távol, Sopronvármegyéből irom e sorokat. Béla fűimért jöttem e vidékre, ki a pápai állami tanítóképző intézet első évfolyamát végezte. Útközben több — e vidéken lakó — ismerősömet iátogattam meg. így jutottam el e hó 12 én Dunaalmásra, hol égyszerü bár, de igen hatásos kénfürdő van. A fürdő a klosterneuburgi kanonokrend tulajdona s ezeknek dunaalmási főtisztje kezeli. Szerettem volna itt pár napot tölteni, de másnap volt Tata-Tóvároson „a nesz- mély i borvidék tatai járásának borértékesitő bizottságaáltal rendezett borvásárnak a megnyitása, melyre a dunaalmási uradalom vendégszerető gazdatisztjei engem is elvittek. Kezdetben tiltakoztam ellene, mert inkább szerettem volna a kéncsfürdő áldásos hatásait élvezni, de utóbb mégik kötélnek álltam s nem bántam meg, hogy engedtem a szeretctből származott jóakaratu baráti erőszaknak. Egy órai kellemes kocsizás után érkeztünk meg Dunaalmásról Tata Tóvárosba. 10 órakor érkeztünk oda. Már akkor hullámzott ott a sok nép: kiállítók, termelők, érdeklődők, férfiak és nők nagy sokaságában. A különféle borok az Eszterliázy-szálloda nagytermében voltak kiállítva palackokban. A kiállítási ünnepélyt és borvásárt maga a főispán Kálmán Rudolf nyitotta meg d. e. 11 érakor. A főispánt a szálloda bejáratánál fehérbe öltözött és két sorban felállított iskolás leánykák várták tanítónőik vezetése alatt, kik őt hangos éljenzéssel fogadták. Midőn a fő ispán a számára készített és virágokkal szépen feldíszített asztalnál megállt, a borértékesitő bizottság elnöke üdvözölte őt meleg szavakkal és köszönetéi mondott neki, hogy megjelenésével az ünnepély fényét emelte és a neszmélyvidéki bortermelők mezőgazdasági érdekeit előmozdítani szíveskedett. A főispán megköszönte a szives fogadtatást és kifejezést adott azon törekvésének, mely az egész vármegye s igy a neszmélyvidéki lakosok anyagi érdekei támogatásának és előmozdításának elősegítését is hivatalos kötelességévé teszi. Örömét fejezte ki a fölött, hogy a földmivelésügyi miniszter őt bizta meg ez ünnepélyen való helyettesítéssel és a borvásárt megnyitottunk nyilvánította. Ez után megkezdődött az általános borkóstolás. Én csak kétféle bort kóstoltam meg. Igen jó, zamatos bor volt mindegyik, de mégis különösen Ízlett Zigler Albert komáromi., lakos fehér rizling neszmélyi pecsenye bora. Összesen 138 féle bor volt kiállítva. E kiállításra a rendezőbizottság külön kóstoló poharakat is készíttetett, melyet a kiállítási helyiségben bárca ellenében 20 fillérért Tehetett kapni. A poharak igen csinosak és alkalmi címmel is el vannak látva. Egy ilyen poharat én is kaptam vendégszerető házigazdám és régi barátomtól: Ringeisen Artúrtól. Ezt is elküldeném, de ez már ebben a levélben nem lehetséges. Majd alkalmilag bemutatom. Borkóstolás után a szálloda tágas és gyönyörűen díszített udvarán, magas ponyvasátor alatt bankett volt, melyen vagy kétszázan vettek részt élükön a főispánnal. Az étlap a következő volt: Ragout- v. húsleves. Bélszín champignon és finom főzelékkel. Legyes szárnyas sült, fejes v. Ugorka salátával. Cseresznyés lepény v. Créme. Fekete kávé v. fagylalt. Ugyancsak a banketten a következő felköszöntők hangzottak el: Kálmán Rudolf főispán 0 Felségéért. Fit Her Sándor kir. tanácsos a földmivelésügyi miniszterért. Mayer Ferenc cas. háznagy a főispán őméltóság'áért. Fáy István főbíró a rendezőbizottságórt. E fel- köszöntők közül mindegyik magas .szárnyalásu beszéd volt, melyeket a jelenlevők lelkes éljenzésekkel honoráltak. E hivatalos felköszöntők után több nem hivatalos köszöntő is volt, melyeknek mindegyikét szeretném itt följegyezni, de a helyi és személyi ismeretek hiánya következtében csak párat jegyeztem föl, nevezetesen : Komárom vármegye kir. tanfelügyelője a neszmélyvidéki bortermelők s a magyar bor lelkére ürített poharat. Majos László várni. gazd. előadó a nőket éltette. Hegedűs István egyetemi tanár három főelemre: asszony, zene, bor — mondott oly lelkes felköszöntőt, mely a hallgatóságot valósággal elragadta s az éljenzésnek és tapsnak nem volt hossza vége. Szóval olyan nagyszerű ünnepély volt ez, milyenen én részt még nem vettem soha, pedig már megettem kenyerem javát. Eszembe jutott ez ünnepélyen szükebb hazám Tolnavármegye, különösen pedig a szekszárdi és szekszárdvidéki bortermelők. Ott is sok jó bor van s nem tudják értékesíteni Azért írtam le ez ünnepélyt, hogy tanuljanak belőle a szekszárdiak is és vegyenek példát a neszmélyvidéki bortermelőktől, kövessék ezeknek gyakorlati példáját. Mily fölséges ára van itt. a bornak s mily nyomorúságos ára van a szekszárdi és szekszárdvidéki boroknak. Még megemlítem, hogy láttam e borkiállításon az udvarban egy szabadalmazott ablakszellőztető készüléket, mely egy fiatal, törekvő tatai mülakatos találmánya. Itt e gyakorlatias és hasznos magyar találmány csak kicsinyben volt kiállítva, de a szálloda kávéházi helyiségében nagyban is bemutatták. E találmány megbecsülhetetlen értékű lesz iskolákra, kórházak, kávéházak, vendéglők, sőt még magánépületek ablakaira is, ahol valamit adnak a szellőztetésre s az egészséges levegő szükséges élvezetére. A legmelegebben is ajánlom ezen találmány alkalmazását az újonnan épülő polgári leányiskola, úgyszintén a polgári fiúiskolái tornaterem épitőbizottsága becses figyelmébe és minden uj házat építő magyar ember pártfogásába. Ezen ajánlásnál pedig tisztán csak egészségi szempontok vezetnek ebben a ttidőgümőkóros világban, mert az illető derék magyar mülakatos mesterrel bár személyesen beszéltem, de még a nevét sem tudtam emlékezetemben megtartani, följegyezni pedig akkor elfelejtettem, bízva régi jó emlékező tehetségemben' mely úgy látszik már hűtlen lesz hozzám s felmondja az eddig híven teljesített hoBZ- szu szolgálatot. „Mindennek van határa.“ Ezek után visszatérek a bankettra. Minő kitűnő ételek, italok voltak azok, melyeket, a szálloda vendéglőse magyar konyhája állított ki. A magyar konyha igazi remekei. A borok mind neszmélyvidékiek, saját termésű kitűnő borok. A kiszolgálás pontos, rendes és semmi kivánni valót nem hagy maga után. Eszembe jutott, hogy néha ha mi is összejövünk gyűléseink alkalmával közebédre, mily nyomorúságos ételeket kapunk, mely után rendesen azon fogadalommal kelünk föl az asztaltól, hogy soha többet közebéden részt nem veszünk, mert hiszen nem úgy lopjuk a pénzt, aztán az egészség is szükséges az élet nehéz küzdelmei közepette. Még bort sem ittam jót közebédeinken. Ide urak tanulni. A közebédek fűszere — a zene — sem hiányzott. A tatai első cigánybanda szolgáltatta ezt, mely a főispán megérkezésekor a Rákóczi- indulóval kezdte, aztán a szebbnél szebb régi magyar nótákkal folytatta. No de e tekintetben Szekszárdon sincs panasz. Csorna-Csatársziget, 1909. junius 16-án. Németh Márton tanító.
