Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-10 / 23. szám
TOLNAMÉGYEI KÖZLÖNY 1909 junius 10 Közkönyvtárak. 2 utóbbi kihallgatása alkalmával, midőn Kossuth Ferenc meghívását javaslatba hozta, azon kívánalmának adott kifezést, hogy még Andrássy Gyula gróf jelenlegi belügyminisztert is megakarja hallgatni. Andrássy Gyula gról tudvalevőleg a közös bank szabadalma meghosszabbitásának hive, de' kormányalakításra csak abban az esetben vállalkoznék, ha más, különösen katonai téren való engedményeket helyezhetne kilátásba. Ismerve Andrássy gróf hazafias gondolkodását s tekintetbe véve azon elévülhetetlen nagy érdemeket, melyeket a legutóbbi nemzeti ellentállás alkalmával szerzett s melyeket még politikai ellenfelei is kell, hogy tiszteletben tartsanak, egy percig sem kételkedem, hogy az általa kikötendő engedmények semmiesetre sem lesznek jelentéktelenek. Ha ebekre nézve az uralkodó s Andrássy közt megállapodás jöhet létre, akkor a nemzeten a sor, hogy megnyilatkozzék arra nézve, váljon a békés fejlődés érdekében lemond-e egy időre törvényes jogainak érvényesítéséről, vagy pedig belemegy a kétségen kívül késhegyig menő harcba, mely lehet győzelemmel végződő, de az esetleges vereség sincs egészen kizárva. Botía Vilmos. Harc az egyke ellen. — A tolnamegyei egyke bizottság figyelmébe. Baranyavármegye megindította a harcot az egyke ellen. Kikutatta az okokat, melyek az egykét eredményezik s egy a kormányhoz intéÓi/ ti Ov zerdő feliratban javaslatot tesz, miként lehetne az egykével sikeresen szembeszállni. Különösen az adózást és a katonáskodást akarja rendezni a gyermekek számához képest. Ezen javaslatra nézye azután a „Pesti Napló“ junius 4 iki számában egy az ügyet még csak távolról sem ismerő valaki fennti cimmel cikket irt, melynek néhány pontjára akarom megyénk egyke bizottságának figyelmét felhívni. «Az egyke nem az úri kedvtelés utánzása, hanem a kenyér miatt teljed, mely annyira kicsinyf hogy legfeljebb egy gyereknek jut harapni való.» Hát ez bizony nem áll! Legalább Kölesden.) A szegény embernek van gyermeke elég, de mihelyt kis vagyonra tett szert, az egyke hive lesz. A szegény ember örül a gyermeknek, hisz több kenyeret és tán kis vajat is keresnek — a vagyonos félti vagyonának szélforgácsolását. «Legyen-e utód és mennyi, ez két ember magánügye.» Ezen sorokat nem magyar ember, nem jó hazafi irta. Avagy mindegy a hazának lesze-e polgára vagy nem ? Ha cikkiró eljönne hozzánk, bizonyára másként vélekedne. Iskolám növendékeinek száma egy év alatt 80-ről 56-ra apadt. «A magzatelhajtás büntetése is erőszak az egyéni szabadság ellen, mert testével mindenki azt teheti, amit akar.» Ez valóságos lazítás a magyar törvények ellen | csodálkoznunk kell, hogy az ügyészség le nem foglalta nevezett lapot. így minek üldözni a prostitúciót, a szabad szerelmet, vagy azokat, kik testüket csonkítják, hogy katonák ne legyenek ; vagy megyei példát felhozva: minek azt a bizonyos orvost törvény elé citálni ? «A parasztnak és szegény embernek érdeke, hogy kevés legyen a gyereke.» Nyílt felhívás az egyke kivének felcsapni! Éppen azt kell népünknek megmagyarázni, hogy nem érdeke, hanem gazdasági kára. Szegény ember tudja azt, csak a parasztság nem akarja megérteni. Ezen megértetést és fölvilágositást tenném én az egyke elleni harc első és főfegyverévé! «JÉ munkaerő segítségével dolgozó és gyarapodó néposztályok akarják csak a sok gyermeket, mert csak igy lehet olcsón dolgoztatni.» Ezen sorok a földbirtokosok és gyártulajdonosok ellen irágyulnak. Nem -vethetjük el egészen, kissé gondolkozhatunk felette. A kivándorlás okainak kutatása közben is elégszer volt alkalmam a keserű kifakadást hallani i L «Az adóban nem lehet 'hinni, abból se lesz gyerek!» Azt hiszem, más a véleményünk. Csak adóztassuk meg alaposan az egykét és nyújtsunk segélyt a több gyermekkel bíró apának, vegyük be ii egykét három éves bakának és csak a több fiútestvérnek adjuk meg a 8 hetes katonáskodást s bizonyára ellensúlyozzuk az egyke terjedését. Ilyeneket hangoztat és hirdet egyik legelterjedtebb napilapunk, a „Pesti Napló.“ Mit szól hozzá megyénk alispánja — és mit a magyar- olvasóközönség ? Knábel Vilmos ev. tanító. — Hátralékos előfizetőinket felkérjük előfizetési dijaik mielőbbi szives beküldésére. A kiadóhivatalA „Tolnamegyei Közlöny“ valamelyik ner régi számában olvastam, hogy a Dunántúli köt: művelődési egyesület Boda Vilmos községi iskola- széki elnök kérelmére a szekszárdi községi iskolaszéknek egy 1000 korona értékű népkönyvtárt ajándékozott. E kis hirecske „Népkönyvtár Szekszárdon“ diadalmas cim alatt volt közölve. Hogyan | Hát eddig nem volt népkönyvtár Szekszárdon V Hát eddig egy .ilyen város, egy vármegye központja, szellemi életének, iparának, kereskedelmi fejlődésének irányitója, nélkülözte a közművelődés e leghatékonyabb tényezőjét | Bizony nélkülözte az, amint nélkülözi ennek a koldus és elhagyatott országnak még csaknem minden községe, és városa. Bizony nélkülözni fogja azt még talán hosszú ideig Szekszárd is, mert hogy e^y 1000 korona értékű könyvtár egy város szellemi vonalát nem valami nagy mértékben képes emelni, azzal mindenki tisztában lehet. Azt szokták mondani, hogy a magyar ember nem szeret olvasni. Ne higyjétek! Én tapasztalatból tudom, gyermekkori emlékeimből s egy népiskolai könyvtár forgalmának megfigyeléséből, hogy a magyar paraszt minden könyvet elolvas, ami csak a kezeügyébe kerül. Az iskolás gyermekek által hazavitt könyveket.a szülők mind elolvassák. De nemcsak elolvassák, hanem alig várják, hogy az iskola újabb könyveket rendeljen, hogy azokat is elolvashassák. Nálunk csak az ur nem szeret olvasni. Annak egyedüli szellemi tápláléka a napilapok hir- és politikai rovata, meg egy pár könnyebb- fajta regény. Az . már tisztában van vele, hogy az embert nem a tudás teszi, hanem a családi nexus, stréberség és protectió. De ne is beszélj yele magasabb műveltséget, tudást igénylő dolgokról! Ezek őt nem érdeklik, Csak akkor csillan fel a szeme, ha a nemes várme-gye vagy valami hivatal, nagyságos vagy méltóságos cim jő szóba, vagy egy képviselőség vagy valami sinecura. Szívesen kivág előtted akármilyen bri 1 - liáns dikciót, de hogy tanuljon is, mikor anélkül is meg lehet nagy Magyarországon élni, sőt stró- berséggel még nagy embernek is lehet lenni, —■ nyilvánvaló ostobaságnak tartja. De nem is csuda aztán, ha nálunk szörnyen alacsony az intelligencia szellemi színvonala. — Másutt | tudományoknak minden vívmánya élénk érdeklődést kelt a társadalmi körökben. Ismerik tudósaikat, azok érdemeit, felfedezéseit; az iparnak vagy kereskedelemnek haladása vagv visszaesése, annak okai, a társadalmi téren való minden változás, a filozófiai felfogásban, a természet- tudományi ismeretekben való mindennemű haladás a nagy közönség élénk és alapos ismeretekre valló érdeklődésének és vitáinak tárgyát képezi. Meg is hozatják és elolvassák azokat a könyveket, amelyek a különböző szaktudományokat népszerű formában ismertetik. Nálunk a szellemi munxát semminémü köz— Rostás Gergely, vagyis az édesapám, meg a Mali néni. — Melyik Mali néni ? Tán a gazdag Kovács Guszti özvegye ? — Az. De tudom, mért mondta. Eszi a máját az irigység, mert nem az ő lánya körül forgolódik kigyelmed. — Micsoda?! Csak nem szánta nekem a penészvirágját ? — De Sári gazdag s kigyelmed is az, én pedig szegény, nagyon szegény vagyok. — Es mégis, tegyen róla valaki, ha én nem a gazdag és beteges Sárit, hanem a szegény, de pirosképü Pannit szeretem. De mondd csak, Panni lelkem, mit is mondott az a te rossz-májú nénéd ? — Hát mikor most legutóbb vigasságunk volt a nagy kocsmában i kigyelmed annyit táncolt velem, odaint magához, megcirógat 1 édeskés hangon figyelmeztet, hogy ne higyjek kigyelmed- nek, mert, ha házasságra kerül majd a sor, elfeledi az én piros viganómat. Pénzes leány kell a Gyurinak, mert neki is van mit a tejbe aprítani. Meglátod majd, Panni húgom, hogy Sári lesz még a Gyuri felesége, ha most nem is az ő viganóját röpíti. Azért csak mulass jól, Panni húgom; szép lány7 szeretőnek, gazdag lány7 feleségnek való. — No megállj, vén szipirtyó! Kimarkolászom azt a kaszakövön nevelkedett nyelvedet! — Gyuri! — C8ititja a leány7. — No mi kell, Pannikám ? — Ne szóljon neki semmit! Tán jobb igy. — Kívánod? — Kívánom! — Jó ! Nem szólok semmit, de megmutatom, hogy csak azért is, a Panni ; lesz a feleségem s nem Sári, a penészvirág. De most már mondd meg, rózsám azt is, mért haragszik rám az apád? — Dehogy haragszik! — Hát ? — Csak azt mondta, verjem ki fejemből kigyelmedet, úgy sem lehetek a felesége. Meg azt is mondta, hogy kigyelmetek gazdagok, mi meg csak éppen a két dolgos kezünk után élünk s hogy Peterdy István nem fogja a pénzeszsákot a koldustarisznyával összeboronálni. — No ládd, mégis csak haragszik! — Nem haragszik, ha mondom. Sőt nagy becsülete van kigyelmeteknek előtte. Ha valahol beszélnek Pétéi dy Istvánról és a fiáról, édes apám mindig azt mondogatja, hogy nincs még két szál olyan derék ember a vidéken, mint Peterdy István meg a fia. Dolgosak, ha módosak is. Oszt’ nem szántják orrukkal az eget, mint a többi hatökrös gazda I becsületben tartják a szegényt is. — Azt mondta ? — Azt. — No, akkor még sem haragszik. — Persze, hogy nem. De a kigyelmed apja tudom, haragszik, hogy a fia annyit látható a szegény Rostás Gergely háza táján. — Még nem szólt semmit. — De tudja ? — Bizonyára megmondták neki. — Hát kigyelmed nem szólt róla ? — Csak annyit mondtam, hogy megházasodnám s I azt válaszolta, h00"7 még. — Igazad van, mondj le elborul homloka. Megérti Gyuri sza r édesapja ellenzi házasságukat. Gyuri i ált katona § Panni is most szüretre lei >,nc éves. Nem olyan nagyon fiatalok | zt kelljen mondani, ráérnek még! Persi 'áér, inig meg jő az esze s elveszi a gazdag Sárit. Szegény Panni e gondolatra majdnem sirva fakad. — Isten áldja meg kigyelmedet! — szól s befelé indul a házba. —- Hát egy csókot nem adsz, édes Pannikám? — Ej, ráérünk arra még, Gyuri — válaszol s bemegy. Gyuri is hazafelé ballag. Boszankodik, busul; megértette a lányt ... Az öreg hold már nyugovóra szállt. A békák lomhán alszanak a zsombékon, a fáradt tücsök csak nagy ritkán ránt egyet nyirettyűjével a hegedűjén. Az éber -kakasok már jelzik, hogy pár óra múlva feltűnik a hajnal . . . * Zúg-búg, zakatol a gőzcséplő Peterdy István hatalmas asztagjai közt. Serényén folyik a munka már kora hajnal óta. Rostás Gergely és Panni leányzó is ott vannak a munkálkodók sorában. Nagy kincs ilyenkor az igazi dolgos kéz s Peterdy István megválogatja embereit. A szegény Rostás Gergely különben régi . jó barátja. Együtt katonáskodtak, jó pajtások voltak s a barátságot későbu is megőrizték. Ha Peterdynek segítségre volt szüksége, mindig elküldött barátjáért s nem győzte dicsérni annak becsületes munkáját, kitartó szorgalmát. Ha minden munkás olyan volna, mint Rostás, csak félannyi emberre volna szükség. De egy idő óta nem nézte jó szemmel Rostást, vagyis inkább a leányát. Nem szivesen hallotta, hogy | fia annyit jár a házukhoz. Pedig dolgos, tisztességes, erős és szép leány volt- a Panni, ezt Peterdy uram is elismerte s tán az ő becsületes szivének nem is lett volna kifogása-a készülő frigy ellen, há gazdatársai, meg az éles
