Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-10 / 23. szám
23. szám XXXVH. évfolyam Szekszárd, 1909 jnnins 10. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség • Bezerédj Istváa-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű _____ hirdetések és pénzkfildemények intézendők Felelős szerkesztő FöQiunkat&rs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, évre 6 K, l[4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. A válság elintézése. A budapesti sajtó mélyen hallgat arról, hogy van-e a magyar kormánynak valami féle terve a válság megoldása tekintetében. Annál csacskábbak a bécsi hírlapok, melyek hasábokat töltenek meg naponként kormányunk válságmegoldási terveivel. A sok között legelterjedtebb módon közöltetik azon terv, melyet egyik bécsi újság nemrég közölt, állítólag legiíletékesebb forrásból. E szerint az osztrák-magyar bank szabadalma 1917-ig meghosszabbittatnék, de a bank statútumokban Magyarország állami önállósága jobban ki lenne domborítva. Nevezetesen lenn$ két főtanács, egy magyar és egy osztrák s csak a kormányzóság "hagyatnék meg mostani közös állapotában. A készfizetések megkezdése iránt megállapodás jönne létre. Katonai téren az Andrássy-léle javaslatban foglalt engedmények adatnának meg. A fogyasztási adók teljesen elkülönit- tetnének s a befolyandó jövödelemről minden állam költségvetésében szabadon rendelkeznék. A közbeeső vámvonalak haladéktalanul felállittatnának. Ezek azon pontozatok, melyekré nézve Bécsben állítólag kijelentették, hogy tárgyalás alapjául elfogadhatók, ami magyarul annyit jelent, hogy még ebből a nagy előzékenységgel megállapított tervezetből is, ha minden áron ki akarunk egyezni, még egy jó csomót szándékoznak lealkudni. Ha pedig ezen az alapon megegyezés nem jön létre, akkor feloszlatnák a magyar országgyűlést s uj választásokat rendelnének el. A bécsi híresztelésekkel szebben Kossuth Ferenc kijelentette, hogy azok üres kombinációk s jelenleg semmi olyan kibontakozási terv nincs, mely úgy a király, mint a többség részéről elfogadásra számíthatna. Tehát van terv, csak olyan nincs, mely mindkét részről helyesléssel fogadtatnék. / Általában az egész válság megoldási kérdésben az ország a legszánalmasabb helyzetben van. A kormány tagjai ‘között nincs a kibontakozási tervre nézve $ megegyezés. Mást kívánnak Kossuth és társai s mást a 67-es politikusok s igen közel áll a valósághoz a feltevés; hogy a fent 'vázolt terv a a kormány/67-es párti tagjaitól származik. A korójány kebelében naponként folynak tanácskozások, anélkül, hogy olyan tervben megtudnának állapodni, mely azután az egész kormány támogatására számíthatna s az uralkodónál is helyesléssel találkoznék. Legújabban pedig, mint a fővárosi lapok közlik, Kossuth Ferenc kihallgatáson fog a királynál megjelenni s a "többségben levő függetlenségi párt, megállapodásához híven, arra fogja a királyt kérni, hogy a többség soraiból nevezzen ki kormányt s adja beleegyezését, hogy a kinevezendő kormány oly javaslatot, terjesszen az , orscággyülés elé, mely az önálló banknak 19ií-dik évben való felállításáról intézkedik. Ellenben, ha Kossuth ezen javaslata el nem fogadtatnék, ami a legnagyobb valószínűség szerint be íog következni, akkor a függetlenségi párt, ha kormány a soraiból vétetik, hajlandó rövid le áratu bankprovizoriumot létesíteni s a választói törvényt letárgyalni. Az összeülendő uj országgyűlés teendője volna azután a bankkérdésben állást foglalni, minthogy erre nézve a mostani pártok között mégegyezést létrehozni nem lehetett. Kát hogy ezen tervek közül melyiket találja az uralkodó elfogadhatónak, azt mélységes homály borítja. De a legnagyobb valószínűség amellett szól, hogy egyiket sem fogadja el. Az osztrák kormány pedig gőgösen tudtára adja a vele egyezkedni akaró magyar kormánynak, hogy egyáltalán nem hajlandó a mostani állapotokon bármily irányban változtatni. Ha nem ismernők évszázados tapasztalatból az osztrák bornirtságot. mely a józan belátás elől minden időben konokul elzárkózik és csak akkor hajlandó Magyarország törvényes jogait tiszteletben részesíteni, ha erre a megváltozhatatlan körülmények kényszerítik, hát még elhinnők, hogy valamiféle kiegyezés a lenforgó kérdésekben majd mégis csak valahogy létrejön. De mivel ismerjük, nem reménykedhetünk, hogy mostanában békés kibontakozás egyáltalán lehetséges. Majd előbb kísérletek következnek be 67-es kormányzattal; azután, ha ez csütörtököt mond, jön Khuen Héderváry, esetleg még ennél is nagyobb pecsovics. Lesz házfeloszlatás, uj választás és a puhitásnak minden lehető eszközeinek alkalmazása. "^ llyen sötét kép tárul elénk, ha a válság eshetőségeit és megoldási módokat, amennyiben arról tudomásunk lehet, fejtegetés tárgyává tesszük. Még csak egyetlen-egy eshetőséggel kell számolnunk. A király, Wekerle miniszterelnök legTÁRCA. Tépett mesék. Beszél a papír: egij leányhoz Suttogó, édes mese szállt S tavaszkor, virágfakadáskor Rózsás boldogságot kínált. Beszél a papír: egy fiúhoz Visszarepült az üzenet: «Tied a szivem, tied a lelkem, De nem lehetek a tied.-» És ez csak egy. A sors, az élet Hány ilyen álmot összetép! És hány siratgat mosolyogva Egy-egy ily tépett kis mesét. Huszár Loli. Piros Panni — fehér Panni. — A »Tolnamegyei Közlöny* eredeti tárcája. — Már magasan jár az égen a fáradt, öreg hold, nyugovóra tértek az emberek. A cséplés idején olyan édesen, olyan nyugodtan lehet már pihenni! A gazdag termést, a szép acélos buza- szemeket nem fenyegeti már oly sok veszedelem. Még egy-két fáradságos munkanap s a malomba kerülnek a duzzadó zsákok. Egyik-másik takaros menyecske már arról a ropogóspirosra sült cipóról álmodik, amit az uj lisztből fog' stUni s büsz- j kén, megelégedetten mosolyog. Az álom szelíd angyala kiterítette hófehér szárnyait az alvók fölé. Csend és béke honol a földön. Az öreg hold nagyokat ásitva, cammog delelőpontjához. A hulló csillagok, e . száműzött, bűnös lelkek ropogva, sisteregve, zugva-bugva robognak keresztül az égbolton, hosszú fénysávét hagyva maguk után. Nyughatatlan lelkűk hábo- rogva ‘ űzi jőket a világűrben. Rohannak vadul, félelmes robajjal, sziszegő sziporkákat szórva maguk köré, megsemmisíteni akarva vagy a megsemmisülést keresve. Rohannak vadul, tüzes haraggal, mig öntüzük által megsemmisítve, óriás pukkanással atomjaikra szétforgácsolódva el nem enyésznek. De a világűrben lejátszódó dráma vad hangja nem hat el a földre s csak egy-egy cikkázó fénysáv emlékezteti a figyelő embert a teremtő s megsemmisítő örök időre. Az Öreg hold megérkezett delelőpontjához. Utjának fáradságosabb részét már megtette s most megpihen egy kissé, mielőtt útját folytatná. Lekacsint az alvó falura s jóságos szemének fénysugarai meglepetten rezegnek egy bodzabokor lombjain. Hisz nem is alszik mindenki! Kíváncsian fut végig szeme egy dús szőke hajfonaton, kacéran beletekint egy pár kék csillagszembe, végigmustrál egy szélesvállu barna legényt, szemközt akar nézni vele, de nem állhatja szembogarának tüzét, hunyorít egyet, kapja batyuját s útnak indul. Miközben lassan leereszkedik az égbolt lejtőjén, vissza-visszatekint a bodzabokorra s csendesen morogja : Igazán egymásnak valók ! Lenn a földön pedig nincs is oly nagy csend, mint azt hold-apó hitte. A tücsök is cir- pel, a béka is kuruttyol, simulékony, lágy szellő jár a bokrok közt, szerelmet súg a virágnak, szerelmet súg a legény a leánynak: — Panni lelkem, mondanék valamit. — Mit? — Mondjak ? — Mondjon! — Szeretlek. — Tudom. — Hát te ? Panni nem felel. Zavarodottan játszik ko ténye csücskével s nagyot sóbajt. — No szólj, lelkem, virágom! Nem szeretsz? — Szeretem kendet, Gyuri. — Hát mi bajod akkor, édes Pannikám ? kérdi a legény. Átakarja ölelni, de a leány visszatartja. — Ejnye, galambom, kezdem hinni, hogy nem szeretsz! — Pedig ne higyje kigyelmed. — Hát mi lelt akkor, aranyos virágszálam ? — Akarja, hogy megmondjam? — No mondd, lelkem! — De oszt ne haragudjék! — Nem haragszom, csak mond már! — A szegény Rostás Panninak nem szabad a gazdag Peterdy István fiát szeretni, mondja a leánV s kötényébe temeti arcát. Vállainak rengése mutatja, hogy sir. Gyuri magához vonja a siró leányt s lecsókolja a harmatot a kék csillagokról. Oly forrón, oly hevesen öleli, hogy Rostás Panni hajlékony dereka majdhogy el nem törik az acél- karok szorítása alatt. De nem érez fájdalmat, édes, mámoritó zsibbadás fut végig tagjain! — Oszt ki mondta, hogy nem szabad en gém szeretned? kérdi kisvártatva Gyuri.
