Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-03-26 / 13. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 március 26 vonva a 60 év előtti s a mai március 15-ike között. Több beszéd nem hangzott el, az ala­kulást tekintve, az ország 2-ik kaszinójának falai közt. Többen voltak az iparoskörben. Minden helyisége megtelt, voltak vagy 120-an. A Himnuszszal kezdték meg a vacsorát, melyet mozsárdurrogás jelzett s tett még ünnepiesebbé. Eizer J. a kör elnöke, mielőtt a vacsorához fog­tak, köszönetét mondott a polg. isk. tanári kar­nak, mely igen szép ünnepélyt rendezett, kö­szönetét a dalkörnek s első sorban annak a vezetőjének, Bein János karmesternek, hogy oly rövid idő alatt betanult s szépen sikerült darab­bal emelték az ünnepély fényét s üdvözölte a meghívott vendégeket, első sorban Petrich Fe­renc volt országgyűlési képviselőt. Az egyfo- gásból — kitűnő halpaprikásból — álló va­csora után dr. Orosch József ügyvéd emelke­dett szólásra. Hazafias aggodalomtól áthatott, szép beszédében a márciusi ifjúság hires 12 pontját felhozva, fejtegetésében arra a következ­tetésre jutott, hogy a nemzetnek eme 12 pontba foglalt kívánsága még ma, 60 év után sem tel­jesült. Utána Petrich Ferenc, az ősz bajnok, a függetlenségi eszmék rendületlen hive rámutatva arra a különbségre, mely a hivatalos s a kép­viselőválasztási urna-előtt megnyilatkozó Tolna vármegye politikai érzülete közt fennáll, az ön­érzetre emeli poharát, mely e különbözetet a jövőben kell, hogy megszüntesse. — Eizer J. a kör elnöke indítványozza, hogy Petrich Feren­cet, ki hajdan karddal a kezében, majd szóval s tollal küzdött hazánk függetlenségéért, válasz- sza meg a kör disztagjának, mely indítványt kitörő éljenzéssel fogadták a kör tagjai. Sza- mossy Béla Petrich Ferencre, a függetlenségi elv tántoríthatatlan hű bajnokára üríti poharát. A társaság csak éjfél után kezdett oszladozni. Úgy itt, mint a Kaszinóban hölgyek is részt- vettek a hazafias társasvacsorán s igy bár böjti időszak van, tánc nélkül egyik helyen sem tudták végigélvezni a kedélyes összejövetelt., A hath, körben szintén volt ez alkalomból társasvacsora, melyen úgy 38-an vettek részt. Scheuer Miklós, a kör világi alelnöke s Kalmár J;, a kör igazgatója mondtak beszédet. Nagyszokoly. Nagyszokolyban is méltó módon megünne­pelték a szabadság ébredésének emlékezetét. A község kora reggel lobogó-diszt öltött. Délelőtt a reform, templomban hálaadó istentisztelet volt, melyen a községi elöjáróság testületileg vett részt. Ott láttuk Erdei Lajos szekszárdi állami végrehajtót is. A templomban Kiss Lajos ref. lelkész gyönyörű imát, majd rövid ünnepi be­szédet mondott. Délután az «Ezredéves Olvasó­körében, a «Népolvasóegylet»-ben, a «Nemzeti ' Olvasókörében és a «Polgári Olvasókörében gyülekezett a község apraja-nagyja, melyekből zenével és zászlóval, hazafias dalokat énekelve történt a felvonulás a református templom előtti térre, ahol Kiss-Lajos ref. lelkész beszélt, vissza­idézve a márciusi nagy napok émlékét. Utána beszédet mondott még Kocsis József és Dénes István. Este az «Ezredéves Olvasókörében, a községben hivatalos ügyben tartózkodó Erdei Lajos szekszárdi állami végrehajtó tartott nagy tetszéssel fogadott beszédet. Ozora. Tolnavármegye Ozora nagyközség közön­sége derék jó hazafias érzéséből kiindulólag, megtartotta folyó évben is a március' 15-iki nagy nap emlékét. Raist Károly ozorai nagy­vendéglős helyiségében 50 terítékes társasvacsora rendeztetett, melyen a lakosság valláskülönbség nélkül képviselve volt. Cholnoky Lajos községi főjegyző igen szép 'beszédben ismertette a nap jelentőségét, örömének adott kifejezést abból az alkalomból, hogy Ozora közönsége is az 1848-iki nagy nap emlékére és tiszteletére oly szép szám­ban egybegyült, kérvén őket, hogy a haza iránti szeretetet tartsák meg és oltsák gyerme­keik szivébe. Az asztaltársaság elénekelte a Himnuszt, utána lelkesülten több hazafias dalt. Illés Ferike '9 éves tanuló elszavalta a «Talpra magyar»-t. Többször szavaltak Prajda Mátyás és Szűcs József. Szép beszédet tartott Takács Pius kántor és igazgató-tanitó. Beszéltek még: Reisz Ferenc dombóvári vendéglős, Kolonics János, Krézler Mihály, dr. Nagy Sándor. Mürcz János és Káta Ferenc. A magyarosan elkészí­tett jó és ízletes vacsoráért — melyről a töpör- tyüs lefentyüs túrós csusza sem hiányzott — dicséretet és köszönetét mondunk Raisz Károlyné vendéglősnőnek. Zomba. A zombai rk. Olvasókör nagyszámú kö­zönség részvételével méltóan ünnepelte meg március 15-két. A megnyitó és befejező beszé­deket Razgha Lajos elnök tartotta meg. Szaval­tak nagy sikerrel Bruckbacher Márton, Keleti Márton egy-égy alkalmi költeményt. A «Talpra magyart» Wenk János szavalta el nem várt sikerrel: Az ünnepi felolvasást Schleehta Frigyes' tartotta meg. E műsort a rk. olvasóköri dalárda füszereszte kifogástalan szép énekszámaival. Váralja. A magyar szabadság ujjáébredésének neve­zetes évfordulóját Váralja hazafias közönsége is nagy és lelkes ünnepség keretében ülte meg, melyen a kerület szeretett képviselője, ifj. Wéber János is részt vett. — Az isteni tiszteleten Andrássy Kálmán ev. ref. lelkész tartott magas szárnyalásu beszédet. Istentisztelet után a kö­zönség a függetlenségi és 48-as pártkör udva­rába vonult s itt magasztos ünnepség folyt le. Az ünnepi beszédet Sümeg István alelnök tar­totta. A szabadságharcról Imrő István jegyző értekezett, a bezáró beszédet pedig Beszte István intézte a jelenlevőkhöz. Az ünnepély után 80 teritékü társasebéd volt a körben, melyen az első beszédet ifj. Wéber János orsz. képviselő mondotta s éltette a váraljai hazafias polgáro­kat. Duzsi Dániel, a kör elnöke Kossuth Ferenc egészségére ürítette lelkes éljenzés között po­harát. Beszéltek még Csik József, a bonyhádi függetlenségi és 48-as kör elnöke és Molnár Kálmán bonyhádi főgimnáziumi tanár. Muosfa A mucsfai Evang. Olvasókör március 15-én este fél 8 órakor az egyház dalárdája és iskolás gyermekek közreműködésével szépen sikerült hazafias ünnepélyt rendezett a csinosan fel­díszített és hallgatóságtól zsúfolásig telt iskola helyiségében. A Szózat — melyet az egyház férfikara énekelt harmóriiumkiséret mellett — elhangzása után Czipott Áron helybeli evang. lelkész meleg szavakkal üdvözli a jelenlévő lelkes hazafiságot, majd tartalmas szép beszéd­ben méltatja e nagy nap fontos jelentőségét, végül pedig buzdítja őket drága jó hazánk és felséges királyunk iránti szeretetre és hűségre. Szépen sikerült az ünnepély többi pontja is: «Talpra magyar» Petőfi Sándortól, szavalta Baka László V/b. oszt. tanuld. «Ezer esztendeje annak . . .» Erődi Ernőtől, énekelte a három szólamu gyermekkar. «Egy gondolat bánt enge- met» Petőfi Sándortól, szavalta Lőbel Henrik olvasóköri tag. «Áldott legyen az egek Ura ...» Kapi Gyulától, énekelte a négyszólamú gyermek­kar. «Ich bin ein Christ . . .» Karl Geroktól, szavalta Rippert János olvasóköri tag. «Du sagst ich bin ein Christ ...» Közének 1892. sz. «Schneewittchen . . .» Frida von Kronofftól, előadta Czipott Flórika V/b. osztályú tanuló. «Kossuth apánkhoz . . .*, «Kossuth Lajos szent sírjára . . .», «Honvédtüzér temetése .. .», nép­dalok, hegedűn előadta Luttenberger János ev. tanító, harmóniumon kisérte Grieszhaber Henrik ev. kántortanitó. «Tied vagyok, tied hazám . . .> Petőfi Sándortól*szavalta Müller Henrik VI/b. oszt. tanuló. «Ha kel az ég szép hajnala . . .», «Az én bátyám . . .» népdalok, -énekelte a két- szólamu gyermekkar. «Szózat» Vörösmarthy Mihálytól, szavalta Stein János. «Hymnusz», énekelte az egyház férfikara. Az énekszámokat Grieszhaber Henrik kántortanitó vezette. Az ünnepély végeztével Offertorium volt a soproni ág. hitv. ev. tanitóképzőintézet javára, mely célra összegyűlt 5 korona 60 fillér. Őszinte szavak a kisgazdák, kisiparosok, gyári és mezőgazda- sági munkások választói jogairól. A nemzetek és népek sorsa a törvény- hozásban dűl el. A parlamentek határoznak a jog, a törvény, az államháztartás, a gazdasági élet, a társadalmi viszonylatok, a népnevelés, a honvédelem és a kormányzás nagy kérdései - ben. A képviselők szavazzák a törvényeket, a jókat s rosszakat egyaránt. Magyarország jövője s a magyar nemzet sorsa is a törvényhozás összeállításától függ. 38 esztendeig garázdálkodott ebben a hazá-# ban a liberális-párt s csinált olyan törvényeket, melyek miatt a gazdasági romlás, a politikái anarkia és a társadalmi forradalom lejtőjére jutott ez az ország. A nép állandóan szabadulni akart ettől a .párttól és az egész liberális szellemtől, de a bilincseket egy választáson sem tudta szét­tépni, mert a most érvényben levő választási törvény mellett nem az egész nép akaratát képviseli az országgyűlés. Noha minden kulturállamban a társadalom fejlődésével, a nemzeti kultúra gyarapodásával karöltve járt a politikai jogok kiterjesztése. Magyar- országon 1848 óta lényeges változás nem tör­tént a választói jogosultság kérdésében. Ijesztő adatok mutatják, hogy a magyar államnak sokkal több a mostoha, mint az édes gyermeke. Mig minden száz lakos közül a kül­földön, például: Németországban 22 ember Belgiumban 23 » Franciaorsz. 28 » Angliában 17 » Ausztriában 27 » bír politikai jogokkal, addig Magyarországon minden 100 lakosra csak 6 szavazó esik. Kiálltó igazságtalanság, hogy általános adó, katona- és iskolakötelezettség idejében bizonyos- fokú vagyonhoz van kötve a szavazati jog és mindazok, akik véráldozatot kénytelenek hozni a hazáért, akik három életévüket kötelesek a katonaságnál eltölteni, akik a közvetett adók révén az állami jövedelmek legnagyobb részét szolgáltatják és akik az egész ország anyagi felvirágzásának alapját vetik meg hasznos mun­kájukkal — ki vannak zárva a politikai jogok gyakorlásából. Tarthatatlan és égbekiálltó jogtalanság, hogy a szegény zsellérséget, a szegényebb sorsú kisiparosokat és az egész munkásosztályt egy­szerűen kitagadták az állampolgári jogokból s csak a kötelességek terhes jármát akasztották nyakukba. Ahol kötelesség van, ott jognak is kell lenni. Aki jó katonának, adófizetőnek, az tegyen jó választónak is. Akinek jó a verejtékes munkája, a piros vére és a keserves adófillére, MIT IgVHffK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl jk hazánk természetes a mohai /\ fiTJrlS-Forrás. szénsavas vizek királya ~~~~ Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! Főraktár: SALAMON TESTVÉREK cég-nél, SZEKSZÁRDON.

Next

/
Thumbnails
Contents