Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-03-19 / 12. szám
Ígérte, hogy jövőben egész leikével fogja a kör ügyeit előmozdítani. Szavalok voltak: Soós Fe- rencz, aki a hatvan éves jubileumra készült szavalatot és Petőfi versét, «Szabad a magyar nép» szavalta el. Varga József pedig «A Magyarok Isten»-étés «1898 március 15«-ét szavalta. Pető Vendel végül a «Talpra magyar»-t adta elő. A nép éljenzéssel és tapssal fogadta a szavalatokat. Ezután vig poharazás követke- .zett, sőt később ^harmonium játszása mellett a fiatalság táncra is perdüit, mely a reggeli órákban ért véget. ' Döbrököz. A Döbröközi »polgári olvasókör« a folyó évben is lelkesedéssel ünnepelte meg dicső szabadságharcunk évfordulóját március 15-ikét, a mely alkalommal esti 7 órakor, Saját helyiségeiben diszgyülést > tartott a tagok és a nagy közönség tömeges részvétele mellett. Vicze János elnök á diszgyülés megnyitása alkalmával lendületes Szép szavakban adott kifejezést a riapi; ésérrerfyekről. Felolvasást tartott Füzy Mihail^ k: tanitó. Hazafias költeményeket szavaltak:; riBákáh István jegyző, Klein József, Hegyi karoly, Vicze Lajos, Tarr Ferenc,, úgy a felolvasásodé különösen a hazafias szavalások hatása alatt a közönség végül a Hymnust énekelte el. Gindlicsalád. A gindlicsaládi ifjúsági egyesület március 15-én délután hazafias ünnepet tartott. Az elnöki megnyitó beszéd után szavaltak Pintér Ferenc, Pintér János, Somogyi Mihály, Horváth József, Szendi József és Szokoli István. A szavalatok közben a dalárda több hazafias dalokat énekelt, Pintér János záró beszéde után a szép ünnepség véget ért. r Fölvilágositás P. Zs.-nek * Talán merészség is tőlem, hogy én fiatal leány létemre vállalkozom arra, amit csak tapasztaltabbak is csak némi gondolkozás után .tennének meg; ugyanis fölvilágosítani Önt, az úgynevezett »tanhölgyek« tulajdonképpeni célja felől. Noha még csak fiatal leány vagyok, mindamellett ne várjon Ön fellengzős gondolatokat, nyakatekert mondatszerkezeteket, hanem a józan észtől egyszerű szavakban kifejezett mondatokat, melyek ezen egyszerűségűkben őszinték, — és ami a fő — mind igazak ! Kérem alázattal ! Mit csináljon 139 leány, aki érzi magában a tudás iránti vágyat; érzi, hogy csak az által leli meg lelki megnyugvását, ha tanul. Azt hiszem, hogy egészen komolyan vehetjük e leányok igyekezetét, mert ha csak fölületes tudákosság volna a főcélja tanulásuknak, akkor nem töltenék leányságuk legszebb éveit Herbert Spencer tanulmányozásával, hanem összeolvasva roppant sok könyvet, innen is, onnan is csípnének valamit és minden alkalmat megragadnának tudásuk Átoktatására. Tehát mondom kérem, ezen leányokat csupán csak a tudás iránti vágy viszi az egyetemre, ez ád nekik erőt ahhoz a munkához, melyet a férfi is igen nagy szorgalom utján ér el. Igaz, hogy egyiket a kenyéréri való küzdelem, másikat csupán csak a műveltség meg-. szerzése vezérli. Elemezzük csak a leányok csoportját külön ! Manapság már minden leánynak tanulnia kell, hogy megéljen. Éppen úgy kell tanulnia, mint a férfinak, éppen úgy kell küzdenie a — kenyérért. Tehát tanulnia kell! Orvosi pályához nem mindegyik érez elég erőt magában, mert ehhez roppant nagy akarat és fizikai erő szükséges. Gyógyszerész ? Az is akad! Hátra van még a tanári pálya! Ez megfelel ízlésének, érzi, hogy ez a hivatása ! Hi* Válasz I »Tolnamegyei Közlöny« f. évi márc. hó 5-én megjelent 139 »filozopternő« című sorokra. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY szén a nő természeténél fogva szereti. a gyermekeket. Igen könnyén érthető, hogy szívesen és örömmel szenteli életét az ifjúság nevelésének. Igen. sajnos, de való, hogy óriási létszámokat tekintve, ezen leányok közül csak igen kevesen kapnak állást és legtöbbje nevelőskö- déssel és óraadással kénytelen mindennapi ke- I nyerét megkeresni. De ezt éppen olyan lel- j késén és szívesen teszi, mintha legalább is az I egyetemi katedrán ülne. Másik csoportja e »tanhölygyeknek« csupán azért tanul, hogy magát a magasabb műveltségben kiképezze. Fölteheti Ön azt a kérdést is, hogy miért kell ezért az egyetemre járni, mikor a műveltséget elsajátíthatják magán utón is. Igen 1 Ebben teljesen igazat adok Önnek ! De hol vegye az a leány, ha még oly gazdag is, azt az alapos kiképzést másutt, mint ren- deltetési helyén — az egyetemen. ' Esetleg Ön kétségbe vonja azt, hogy egy fiatal, gazdag leány szórakozás helyett az életet tanulja megismerni. Pedig vannak lányok ! Vannak olyan lányok, kiket jobban érdekel az emberi lélek és a nagy természet megismerése, mint holmi felületes dolgok, melyek lelkűket minden betóduló jobb érzés“ elől", teljesen ' elzárják. Minél többet tanulnak, annál közelebb jutnak a valódi élet megismeréséhez.. Ezért tanulnak a gazdag lányok is és ezért járnak az egyetemre ! Sokat kell még fáradniok, mig érdemeiket elismerik, de végre mégis győzni fognak. Kívánom is, bogy ez az idő minél előbb bekövetkezzék, annál is inkább, mert akkor akad majd olyan,4 ki meg fogja tudni, hogy ezek a »tanhölgyek* mire is nézik a napot! Egy leány. w ■ # Hatvan év.* ^ — 1848—1908 március 15. W ffl Már hatvan éve, hogy a szent szabadság Oltártüzénél lángra gyűlt szivünk, Fülünkbe cseng még most is az ígéret S az eskü. hogy rabok mi nem leszünk. Már hatvan éve, de azért , ha eljön E nap, a lelkünk úgy vigad, örül, Összegyülekszünk mindig lelkesülni A szent szabadság oltára körül. És száll a tömjén, ittas lesz a lelkünk A nagy örömtől: szabadok vagyunk 1 Te rügy fakasztó március, te lettél Sötétségbontó hajnalcsillagunk I Letépted rólunk azt a rabbilincset, Melyet cipeltek hosszú századok, Megesküdtünk, hogy nem leszünk leláncolt Szolganép és nem leszünk rabok! Az volt ám még csak az igazi ünnep, Mikor szabad lett írás, gondolat! Úgyis hallgattunk, mint akit a sirás Tenger habjában kínoz, fojtogat. Nem mert az ajkunk parancsszóra nyílni, Pedig a lelkünk csordultig betelt, Ki kellett inni, ki egész fenékig Az odanyujtotf keserű kehelyt! De jött az óra — és a szent szabadság Vakitó fénye kisütött, ragyog . . . Oda harsogtuk ellenünk fülébe : Ne tovább ! Többé nem leszek rabod! Ennek a napnak drága szent emlékét Megünnepelve örül a szivünk, Mert mi e nemzet nagy jövendőjében Bármi sors érjen, remélünk,, hiszünk! Hortobágyi József. * A szakcsi kath. kör március 15 iki ünnepélyén előadta a szerző. ■. ••T • 1908 március 19 KÜLÖNFÉLÉK — Igazgatói kinevezés. Gróf Zichy Gyul^ pécsi megyés püspök Bitter Illés pécsi ciszt. r. főgimnáziumi tanárt a Miasszonyunkról nevezett női zárdával kapcsolatos felsőbb leányiskola igazgatójává nevezte ki. A püspök kinevezése valóban olyan kitűnő tanférfiura esett, akinek az eddig kifejtett eredményes sokoldalú tevékenysége biztosítékot nyújt arra, hogy ezt az állását is a főpásztornak és a szülőknek legnagyobb megelégedésére fogja betölteni. Bennünket ez a kinevezés azért is érdekel, mert Bittér Illés tolnamegyei s fia Bitter Péter nyug. apari tanítónak. A pécsi lapok nagy elismeréssel írnak erről a kinevezésről. Mi is őszintén gratulálunk az uj igazgatónak, akinek érdemei előttünk is ismeretesek és csak örülünk, hogy a püspöki kitüntetés* őt érte. — Bírói és ügyészi kinevezések. A hivatalos lap pénteki száma hozta meg a bírák és ügyészek előléptetését. A szekszárdi kir. törvényszéknél : alapi Salamon Iván, Gyük Ferenc és Áldor Ödön kir. törvényszéki birök, valamint Fischer Imre szekszárdi kir. ügyész a VII. fize-v tési osztályba léptek be. Továbbá Baksay László dunaföldvári kir. aljárásbiró, Reberics Imre a pécsi Mr,, ítélőtáblához berendelt aljárásbiró, dr. Pesthy Pál, Fejős Imre és Joób Imre szekszárdi kir. aljárásbirók, Mirth László szekszárd1 kir. törvényszéki albiró, dr. 'Erdős László gyönki kir. járásbirósági álbiró, Rosos Jenő tamásii kir. járásbirósági albiró járásbirákká, Beke Ferenc és dr. Kozacsek József szekszárdi kir. ügyészségi alügyéssek pedig ügyészekké neveztettek ki. — A beteg vármegyei ügyész. A korban előrehaladott Totth Ödön vármegyei tiszti ügyész 6 heti szabadságot kapott s Abbáziába utazott, hogy megrongált egészségét helyreállítsa. — Kinevezések Apponyi Géza gróf főispán Vargha Ferenc paksi járási írnokot a vármegyéi irattárba, Horváth József paksi járási dijnokot pedig a paksi főszolgabirósághoz írnokokká nevezte ki. — Áthelyezések. Praxa Adolf máv. ellenőr Zágrábból Szekszárdra helyeztetett át. — Boksa János szekszárdi postatisztet az igazgatóság Dévára helyezte át. — Lemondott az elnökségről. Késmárky Iván paksi ügyvéd a paksi kaszinó elnökségéről lemondott. — Eskületétel. Az újonnan kinevezett szekszárdi kir. törvényszéki bírók, kir. járásbirók és kir. ügyészek folyó hó 18-án délután 4 órakor teljes ülésben tették le a hivatalos esküt. — Tiszteletükre tegnap este nagy lakomát rendeztek, melyen számos szellemes felköszöntő hangzott el. . — Shakespeare. Wigand János folyó hó 17-én este negyed 9 órakor felolvasást tartott Shakespeareről a vármegyei múzeumban. — Eljegyzések. Marton Manó székesfővárosi gyógyszertártulajdonos eljegyezte Brav/n Margi- tot, néhai dr. Braun ’Bernát szekszárdi ügyvéd leányát. — Kiss Jenő szekszárdi fényképész, a «Kossuth» fényképészeti műterem tulajdonosa jegyet váltott Szirtes Zsigmond paksi köztiszteletben álló tanitó egyetlen leányával Jolánkával. — Vizsgálóbíró helyettes. Kobilitz Ernő dr. törvényszéki biró a pécsi kir. törvényszék területére helyettes vizsgálóbíróvá neveztetett ki. — Uj gyógyszertár. Pakson Lévai Izsó megnyitotta a második gyógyszertárat. — Értekezlet az uj ipartörvénytervezetben. A kereskedelemügyi miniszter az uj ipartörvény tervezetet a* vármegyék, városok, kereskedelmi és iparkamarák és ipartestületeknek már szétküldte. Egyben utasitotta a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy azt kerületük összes ipartestületei és egyéb érdekcsoportjai bevonásával értekezletileg mielőbb behatóan tárgyalják meg és ennek végeredményéről jelentést tegyenek. Ennek alapján a pécsi kereskedelmi és iparkamara az értekezletet folyó hó 31-éré hívta össze Pécsre a kamara székházába. A tanácskozások előreláthatólag több napig eltartanak s arra André István ipartestületi elnök a szekszárdi ipartestület által szintén kiküldetett. &G Iff) *>!{•' ?
