Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-03-19 / 12. szám

v'l aaiyj&ifi M<íÖ I 4^08 március 19 i >.•; •. f? . " ; x:, . 7*401 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Tavasa vármegyei közgyűlés- Tolna­vármegye tqryefiyhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését folyó hó 30-án d. e. 10 óra- kor tartja meg a vármegye székházában. Az 41J#ndó választmány megelőző napon, folyó hó 29-én délelőtt ülésezik. — Harmadik gyógysíertár Szekszárdon. Téry Aurél hőgyészi gyógyszerész tulajdonos kér­vényt adott be, hogy Szekszárdon gyógyszer- tárat állíthasson. — Segódjegyző. Mucsi községben Sztojáno- vits Béla választatott meg segédjegyzővé. — Fiatalkorú bűnösök megvédése. Lapunk múlt számában közöltük dr. Beöthy Károly szekszárdi ügyvéd felhívását, melyet a Szek- „szárdon alakítandó gyermekvédelmi bizottság ■érdekében tett. A meghívást; dr. Angyal Pál pécsi jogakadémiai tanarpak, a kitűnő kriminá- listának ,és nagy gyermekbarátnak megbizásából adta ,J4. Dr. Angyal Pál dr. Félber Adolf kir. főügyész, űr, Visy László pécsi ügyvédi kama­rai elnök és dr. Sárospatáky József pécsi kir. ügyész kíséretében múlt csütörtökön este érke­zett Szekszárdra, hogy megalakítsa a Szckszárd- tolnamegyei gyermekvédelmi bizottságot és hogy előadást tartson a fiatalkorú bűnösök, védelmé­ről. Az egybehívott értekezlet pénteken délután 6 órakor a törvényszék esküdtbirósági nagy­termében -tartatott meg, melyen városunk szine- java, különösen a hölgyvilág impozáns nagy számban jelent meg. A felette tanulságos érte­kezletet dr. Beöthy Károly nyitotta meg, aki meleg* szavakkal üdvözölte az illusztris vendé­geket és a közönséget, majd felkérte dr. Angyal Pál jogtanárt előadásának megtartására. A tudós tenár, — kinek nagyértékü beszédjét csak tér- szüke miatt nem közölhetjük, — lelkes meg­győződéssel, nagy tudással és szabatossággal ismertette meg a fiatalkorú bűnösök megmenté­sét. A közönség lelkes éljenzéssel és tapsokkal honorálta a nagy gyermekbarát élvezetes elő­adását. — Ezután Boda Géza jegyző felolvasta a határozati javaslatot,- melyet egyhangúlag el­fogadtak, mire dr. Beöthy Károly kimondotta a szekszárd-tolnamegyergyermekvédelmrbizottság megalakulását. A bizottság elnökévé dr. Beöthy Károlyt, alelnökévé pedig dr. Szentkirályi Mi­hályt választották meg. Még Simontsits Elemér alispán melegen üdvözölte ezután a gyermek­védő apostolokat. Végül az elnök köszönetét mondott a meg elenteknek és az értekezletet berekesztette. Este a szekszárdi kaszinóban a pécsiek tiszteletére bankettet rendeztek, melyen több lelkes felköszöntőt hallottunk. — Parcellázás- A «Magyar Telepitő és Parcellázó Bank» 1.100,000 koronáért megvette Apponyi Sándor gróf, főkamarásmester Varasd mellett levő 2200 holdas birtokát. A birtokot a íentnevezett bank egyesek között kiparcellázza. Ez most már a harmadik nagyobb parcellázás vármegyénkben. Parbellázták ugyanis a Zichy- tengelic pusztát és a tolnai báró Drásche-féle uradalmat. — UJ hitelszövetkezet. Dunaszentgyörgyön uj hitelszövetkezetet alapítottak, melynek cime: «Dunaszentgyörgyi Hitelszövetkezet*. A szövet­kezet igazgatói: Jó Dömötör Károly földbirtokos, Takács Gyula községi jegyző, id. Tibay Sándor, Drubits Sándor és Oláh birtokosok. Felügyelő- üizcttsági tagok: Parragh Albert nagybirtokos, Haidekker Károly földbirtokos, Haypál László, Kaszás Lajos Oláh és Simon Lajos birtokosok. A szövetkezet jövő hónapban már megkezdi működését 100,000 korona betéttel. — Gyáralapitás Tolnán. Bányai Mór, ki hazánkban már több fonó- és szövőgyárat ala­pított és igazgatott — Tolnán szőnyeggyárat létesít. Örömmel látjuk Tolna fejlődését,* mely a legjobb utón, halad, hogy gyárvárossá legyen. Eddig van Tolnán két gőzmalom, selyemfonoda, cipőfelsőrész-gyár és most ismét megszaporodik az iparvállalatok száma. — E legutolsó gyár­alapitás nincs érdekesség nélkül, mert tudni kell, hogy Bányai Mór ezelőtt 16 évvel mint takácstanonc kezdte pályáját Tolnán és miután kiváló szakemberré képezte ki magát, most visszatért szűkebb hazájába, hogy ennek egyik iparfejlesztőjévé váljék. Minthogy Bányai Mór nemcsak, elsőrendű szakember hírében áll, ha­nem ismert szakiró is, ki mint a «Magyar Textil­ipar» cimü lap főmunkatársa a tollat is kitünően kezeli: reményünk van arra, hogy uj vállalata virágzó lesz, ahol tevékenységét a maga teljes­ségében kifejtheti és gyárát — mely Tolnának igen szép fekvésű helyén lesz építve — folyton nagyobbitva, a városnak számottevő polgára lesz. ’ Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egylete Magyarországon 15 év előtt keletkezett egy egyesület, a Magyarországi mun­kások rokkant- és nyugdijegyesülete, melybe L20 korona behatási dij lefizetése mellett bátran be­léphet minden iparos, munkás és minden sze­rény jövedelmű ember. 1907. évi jelentése sze­rint 60,000 tagja, 185 vidéki fiókpénztára, szá­mos tagcsoportja és három milliót fölülhaladó vagyona van. 1893—1903-ig csak a segélyezésre szolgáló alapot gyűjtötte. 1903-ban megkezdte rokkant tagjainak segélyezését. Jelenleg 306 rokkant élvezi a heti 8’40—12‘50 korona közt váltakozó segélyt és 81 árva részesül heti-1'40 —2 09 korona közt váltakozó neveltetési járu-; lékban. Ezenkívül számos esetben gyakorolta a jótékonyságot tagjaival szemben az alapszabálypk keretén kívül is külön segélyezési alapítványok­ból, úgy hogy 1903-tól a mai napig körülbelül 25,000 koronát fizetett ki különböző segélyekre. És ezen jótéteményhez a tag (vagy az árvái) már tiz évi tagsággal szerez jogot és há mun­kára képtelen, úgy heti 11 korona 90 fillért, tehát oly összeget, mely körülbelül egy kis család­nak megélhetést nyújt. A fönt jelzett csekély heti illeték ellenében rokkantsága esetén élet- hössziglani segélyt kap s ebben az esetben ki­tűnne, mily gyümölcsözőleg helyezte el filléreit. Minél később válik valaki rokkantá, annál nagyobb összegű segélyt kap. Negyven évi befizetés után hetenként 12—17 korona nyugdíj jár a taghak, tekintet nélkül munkaképességére. Tekintve azt, hogy tanoncokat is felvesznek, ezek 55—56 éves korukban, mint oly emberek, kik jól végezték dolgukat, nyugdíjba vonulhatnak s hátralevő napjaikban legalább anyagi gond nélkül élhetnek s helyüket fiatalabb erőknek engedhetik át. Ha pedig a tiz éven felüli tag apró árvák hátra­hagyása nélkül hal el, özvegye a befizetett összeg 30 százalékát kapja végkielégítésül. Aki ennek az igazán üdvös intézménynek tagjává óhajt lenni, jelentkezzék Heller. Mórnál, (Molnár-ny.) ki szívesen szolgál felvilágosítással, útbaigazí­tással. — 24,510 ktrona kár. Ennyi az akár, me lyet Leitersdorfer Ignác kavicsszállitó okozott Tolnavármegyének az által, hogy két évvel ezelőtt Amerikába szökött és igy á vele kötött szerződésnek nem felelt meg. A vármegye kárát a megyei útalap terhére írják. — Az idegesség Öl! Pusztul az emberiség! Ezt bizonyítja megdönthetien adataival a sta tisztika. Aki pedig a halálozási statisztika hát­terébe tud pillantani, az meglátja a modern emberiség legveszedelmesebb ellenségét: az idegbajok különféle nemeit. Igen, a különféle idegességből származik a legtöbb ember beteg­sége. Balsorsát csak az kerüli ki, aki a villamos gyógymódot használja s elolvassa az Elekro Vitálizer orvosi rendelő intézet által (Budapest, Károly-körut 2, félemelet 50.) kiadott ingyen könyvet a villamos gyógymódról. Ezen 80 oldalú könyvet mindenki ingyen és bérmentve kapja, ha lapunkra való hivatkozással e hírne­ves intézetnek egy levelezőlapot ir. — Tánciskola. Merkl József jónevű buda­pesti táncmester a «Korona» kávéház táncter­mében e hó 12-én nyitotta meg a körülbelül husvétig tartó tánctanfolyamát. Eddig 40 növen­déke van; jelentkezőket még mindig elfogad. — A jövő hét folyamán akarja megnyittani a dél­utáni boston-kurzust, melynek dija a tökéletes megtanulásig 20 korona. Jelentkezni lehet e hét végéig a táncmesternél és a Molnár-féle papir- áruházban. — A meszes—kalocsai müut kiépítése. A Dunántúl nagy ’üdéké (Somogy, Tolna és Ba­ranya), a Duna—Tisza-köze s a Tisza vidéke között évtizedek óta igen élénk a forgalom. A közlekedésnek lehető legcélszerűbb lebonyolí­tása végett felmerült az a terv, 'hogy az eddig használt régi módszerü kompközlekedés helyett a modern élet igényeinek megfelelően gőzkomp­járatot rendeznek be. E tárgyban folyó hó 10-én Kalocsán, Kalocs a vidékének érdekeltségéből — a tolnamegyei Gerjent is ideértve — értekezle­tet tartottak, amelyen határozatba ment, hogy a terv megvalósításának előfeltételét, a meszes— kalocsai műutnak mielőbb leendő kiépítését egy nagyobb szabású küldöttség kérelmezze Pest­vármegye alispánjánál. Ezen küldöttség veze­tőjéül dr. Várossy Gyula kalocsai érseket kér­ték fel, aki az értekezlet óhajtásának tolmácso­lására vállalkozott is. — Uj községi végrehajtó. Dombóvár nagy­község képviselőtestülete a megüresedett köz­ségi végrehajtói állásra Horváth József ottani lakost választotta meg. — Gyermeknap. Az Országos Gyermek­védő Liga szekszárdi bizottsága dr. Szentkirályi Mihály polgármester helyettes elnök vezetése mellett f. hó 16-án d. u. 3 órakor tartotta érte­kezletét a f. „évben megtartandó ■ gyermeknap tárgyában. Az értekezlet elhatározta, hogy a folyó évben a gyermeknapot április hó 4-én rendezi és annak rendézésével Rácz József bi­zottsági tagot bízta meg. — A bizottság jegy­zőjévé Dömötör Miklóst választotta meg. 1A gyermeknapon gróf Apponyi Géza főispán bi­zottsági elnök is jelen lesz. A szükebb kötü bizottság, melynek feladata lesz a1 gyermeknap körüli teendőket ellátni, a következő: Elnök: dr. Szentkirályi Mikály, titkár: dr. Szalay László, jegyző : Dömötör Miklós. Bizottsági ta­gok: özv. Simontsits Béláné, Kovács Dávidné, Wigand Jánosné, Hazslinsky Gézáné, Wigand Janka, Wigand János, Krammer János, Kurz Vilmos, Hazslimsky Géza, Tihanyi Domokos, dr. Kramólin Gyula, dr. Gyenes József és Rácz József. — Egy matróna halála Rövid szenvedés után Szekszárdon folyó hó 17-én este 8 órakor elhunyt özv. bilkei Pap Lajosné,. szül

Next

/
Thumbnails
Contents