Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-03-19 / 12. szám
o-nr BS ‘ifi Dí I «4 •, -.■■•:•• \ i, V>,^ ,r fwr jn» i •> v g TOX/NAMEGY El KÖZLÖNY m ov íoivi; IV T v V 19Ő8 márdtuá' V9 szerepét kedvesen töltötték be. A legnagyobb hatást érte el a díszelőadás a «Toborzó» jelenetben és a záróképben, melyben Kossuth Lajos imáját mondotta el halk zenekisérettel Vendl Károly a tört ágyukkal és elesett honvédekkel borított harctéren. A díszelőadást lelkes éljenzéssel és tapsviharral jutalmazta a közönség. A kath elemi iskolákban szintén megünnepelték a nagy napot s a tanítók hazafias beszédekkel buzdították a zsenge ifjakat honszerelemre. A ref. iskola növendékei szintén szép és élvezetes műsorral ünnepeltek. Az izr. iskola növedékeit Kelemen Károly szép emlékbeszéde buzdította a magyar haza szeretetére. Március 15-ike a Polgári Olvasókörben. Nagyon lelkesült hangulatban ülte meg a szekszárdi Polgári Olvasókör, mint minden évben, úgy az idén is, szabadságharcunk évfordulóját. A kör villamos fényben úszó nagytermében felállított patkó alakú nagy asztalnál mintegy 80-an foglaltak helyet a kör tagjai közöl s fogyasztották a tolnai halászok által készített, hagyományos halpaprikást. Vacsora közben mondotta el Boda Vilmos, a kör elnöke, ünnepi beszédét, bevezetésképpen hangoztatva, hogy immár 33' év óta, elnöki tisztéből kifolyólag, reá hárul a megtisztelő feladat, hogy a 48 iki éseményeket méltassa; teszj ezt ezúttal is, különösen azért, hogy a nagy korszak iránti kegyeletet a mostani nemzedék szivébe is kitörül- hetlenül beoltsa. Fejtegetései folyamán kiemelte a 48-as év nagy vívmányait: a sajtószabadságot, a nép felszabadítását, a népképviseleti rendszert s a fe’elős kormányt. Melegen emlékezett meg elődeink akkor alkalmazott hármas jelszaváról : a szabadság, egyenlőség és testvériségről s összehasonlítást tett a mai korral, mely - korlátolt szabadság mellett, az egyenlőség teljes cserbenhagyásával, élethalál harcot folytat egymás ellen. Azután beszélt a hazaszeretetről s ennek az érzésnek meleg ápolását a kör tagjainak szivére kötötte, idézve Petőfinek lelkes költeményét: a «Tied vagyok, tied hazám» címűt és éltette a hazát. Garay Lajos zenekara a beszéd elhangzása után rázendített a «Hazádnak rendületlenül» cimü imádságra, melyet a jelenlevők emelkedett hangulatban elénekeltek Fránek János volt a következő szónok, ki a kör elnökére, mint vezérre, emelte poharát. Török Ottó és Zechmeiszter Lajos szinte a köri elnökre mondtak felköszöntőt. Dr. Zsigmondi Ferenc szóvá tette azt a kinos feltűnést, melyet városunkban felidézett az, hogy ez idén a vármegye házára nem tűzték ki a nemzeti- szinü zászlót. Azután dr. Szászy Endre mulattatta, eredeti, zamatos, humoros, de néha a kellő határokon tulcsapongó beszédeivel a kö- zönséget. A hangulat mindvégig nagyon lelkes I volt. A ref- olvasókör a nagy nap estéjén hangversenyt tartott a Szekszárd Szálló nagytermében. A műsort Krammer Zsófika ismert zenei tehetségével és érzésével előadott «Magyar nyitány« nyitotta meg. Ezt Szendrei - László által remekül szavalt melodráma követte, melyet I zongorán ugyancsak Krammer Zsófika kisért. | A melodrámában előforduló “karéneket Berecky | Endre tanító tanította be sok tudással és am- : bicióval. A magánszólamokat Csötönyi Imre és | , testvére Vince énekelték. Fekete István tárogatón j fújt szív mélyére ható nótákat. El kell ismernünk, hogy ez volt a hangveeseny egyik ! legszebb, legmeghatóbb száma, melyet frenetikus ! tapssal jutalmazott a hálás közönség. A harma- I dik szám Debulay főire IV. osztályos polgáris- | táé volt, aki rendkívüli érzéssel játszott Dankó féle magyar nótákat. Azután Krautsak Hermin k. a. művészileg játszotta a Balaton háborgását. Szabó Mariska k. a. igen szépen énekelt magyar-nótáival gyönyörködtette a közönséget. A zongorakiséret itt is Krammer Zsófika művészetét dicsérte. Ezután színre került Gárdonyi Gézának a Bor c. hires népszínműve. Dunaföldvár. Hatalmas ünnep keretében ünnepelte meg Dunaföldvár közönsége március Idusát! A lelkesedés, mely a nagy idők iránt minden magyar szivében él, alig talált módot a méltó kifejezésre, ünnepelt az egész község úgy, amilyenre mostanában alig volt példa. Honnan a lelkesedés ebben a se 48, se 67, se hideg, se meleg, ebben a se sincs koáliciós világban ?! . . Ez a szivek titka, hol sohase tagadja meg magát az igazi magyar! A nemzeti ünnep a következőkép folyt le: 7 honvéd. A nemzeti szinü lobogók kora reggel díszítették a köz- és magánépületeket. A vasárnapi munkaszünet következtében mindjobban gyülekezett a nép s mindegyik lelkében a múltak szép emléke ujult föl. A ki végigment az Erzsébet-téren, nem hallott másról, mint 1848-ról1_ Többek szemében könnycseppek lopództak! miért, ki tudná azt megmondani ?! . . . Reggel 8 óra volt, mikor a még életben levő 7 öreg 48-as honvéd nemzetiszinü lobogóval a község j utcáin végig vonult. Templomból jöttek, imád- I koztak elesett szabadságharcos testvéreikért ! . Csaknem minden évben visz el közülük egy- I kettőt egy községoől is a halál, ki tudta jövőre ! hirdetik-e még őszfürtü öreg honvédeink a múltak igazságát ? ! . . . 7 öreg honvéd mennyi könnycseppet csalt ki a nagyközönség _szeme- iből 1! Miért is kell a félisteneknek méghalniok ?! Vájjon miről beszélhettek öreg honvédeink egymás között?! Tán a nemzet hálájáról, mely 6 korona havi segélyével még kenyeret sem ad nekik! . . . Polgári leányiskola. Az iskolai ünnep legszebb módja az ifjúság, nemes vezetésével a honszeretet terén. A dunaföldvári polgári leányiskola rövid egy év alatt több ily ünnepet rendezett, mindegyiken élesztve a növendékek honszeretetét, s ébren tartva fokozva a község lakosságának hazafi- ságát. Egy kis iskola igy teljesiti legnagyobb hivatását! A polgári leányiskola délután 5 órakor kezdte meg az ünnepélyt. Zsúfolásig megtelt az iskola terme, amikor Németh Olga polgári leányiskolái igazgató szép és tartalmas beszédjével a növendékekhez és a nagyközönségekhez intézte beszédjét. A beszéd lelkesített, a beszéd a szivekbe hatott s az egész iskolai ünnep az igazgatónő lelkes beszédje nyomán valóságos mindnyájunk ünnepévé lett. Együtt éreztünk, együtt lelkesedtünk a kis növendékekkel mi is mindnyájan ! 0 Az igazgatónő beszédje a következő volt; A magyar szabadság 60. születése napját ünnepeljük ma. «Üdvözlégy születésed napján magyar szabadság!« — mondotta éppen ma 60 esztendeje Petőfi. — »Légy hosszú életű e földön, élj addig, még csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal, borulj reá szemfedő gyanánt, s ha előbb jön rád a halál, rántod magaddal, sírodba az egész nemzetet, azért tovább élnie nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsőség.« — Vajha ezt az imádságot á nagy költő jóslelke sugallta volna. Évszázados erőszak törekedett szolgaságba dönteni nemzetünket s hogy annyi szívós ellen- tállásra talált, volt rá gondja, hogy az édes Honi földön mostoha | sorsot éljen. A vérrel szerzett haza ügyeit idegenek intézték, az ősi nyelv és szokások helyett idegent akartak reánk erőszakolni; ,s ha voltak akiknek ajakán ez a lealázó helyzet izzó ‘forrongó szavakban tört utat a honfitársak szivéhez bilincsre verve tbr- kig rabságban gyötörték, hogy a rabbilincs csörgése törje meg szabadság után vágyó büszke lelkét. A súlyos terhekkel, jogok nélkül tengődő nemzet végre elfásult, kifáradt az eredménytelen küzdelmekben s nem vigasztalásul, kétségbeejtőül szolgált neki a tudat, hogy hasonló sors osztályosai egész Európa népei, Egyszer csak azonban az égi gondviselés megelégelte az emberiség bünhödését s diadalra juttatta földi képviselőjét, a szabad ember istenségét az igazságot. — Egymásután jelennek meg, mint valami rendkívüli égi tünemény töndöklő szellemű, ragyogó ékesszólásu hazafiak, kik a haladás ösvényét kijelölve, a nemzet törekvéseit feléje irányítják. Széchenyi reformeszméi rázzák föl a nemzetet tétlenségéből s egyesült erővel látnak hozzá, hogy az alkotmány ősi épületében a régi elkorhadt rendszert uj, szilárd alapokkal váltva fel valósítsák meg a független, szabad Magyarország eszméjét. A bécsi kormánynak ellenben volt rá gondja, hogy 1825-től, amikor a tulajdonképeni reformmozgalom megindult, egészen 1848-ig alig tudott az országgyűlés valami eredményt felmutatni. Az 1848 esztendővel csodás fordulópont következik Európa népeinek történetében. Lázasan várják a nemzeti élet uj korszakát, erőszakhoz fordulnak, hogy lerázzák a kényszert. Mindjárt januárban kitör az olasz s februárban a párisi, forradalom. Magyarországon is, mintha a siker szaga telítené a levegőt, harcig mének türelmetlen nyerítése, dobogása hallik, ősi kardok kerülnek napvilágra, ifjú és férfi mohón olvassa a francia forradalom történetét, az ifjúság arcán kigyúl ä harci vágy tüze, s aki csak elbírja a kardot, szivében már előre honvédnek esküszik. A föld szive is gyorsabban dobog, közeledik tavasz nyílása, márc. 13-án kitör a bécsi forradalom, Metternich, az emberi szabad törekvések hóhéra Angliába menekül, s a lelkesedés zugó árja elönti Magyarországot is. Márciás lö-^n az égen szürke felhőkkel, de az ifjifság szivében piros lelkesedéssel virradt. A pesti ifjúság élükön Petőfi, Jókai és még néhány jeles íróval kiáltmányt intéz a nemzethez, hogy ne alázkodjék tovább hiában elhangzott kérelmekkel, egyenesen követelje a szükséges újításokat, melyeket K2 pontba ösz- szefoglalva felolvasnak a hallgatóknak a szuny- nyadó érzések felébresztését Petőfi gyújtó dalára, á Talpra magyarra bízzák, mely ettől a naptól fogva jár szájról-szájra a hazában szerte szét. — A járókelőket is önkénytelenül vonzza magával a lelkes ifjúság s most már egész nép áradattá növekedve nyomdát foglalnak le, kiszedetik cenzúra nélkül a 12 pontot, s a nemzeti dalt, melyet méltán nevez ezért Petőfi a szabadság első lélekzetvételének. Irinyi a 12 pont első kinyomatott példányát diadallal lobogtatva szól a néphez: 1848 március 15-ike délelőtt féltizenkettőre nagy időszak a magyarok történetében. Itt van a sajtószabadság első példánya, a nép hatalmának első műve. Akármi szabadsága fog is lenni egykor a magyarnak az a dicsősége mindig megmarad, hogy a legnevezetesebbet a sajtószabadságot magunk vívtuk ki. És ez a kijelentés nem volt hivalkodás, mert mindnyájan tudták, hogy a katonaság a kaszárnyákban, a vár tüzérsége az ágyuk előtt, csak a parancsra vár, hogy megkezdjék a harcot. A kormány azonban szorongatott helyzetében természetesebbnek látta a hazafias tüntetést nem háborgatni. Nem zavarta meg katonai beavatkozás a délutáni népgyülést sem a muzeum előtt, hol Petőfi szakadó esőben szavalja a nerrjzeti dalt s a népáradat egy szóval-lélekkel zúgja utána a rafraint: »A magyarok istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.«A 12 pontot pedig aláírni kényszerül mind a városi, mind a helytartótanács. Táncsics MiháJy államfoglyot, kit szocialista szellemi irataiért zártak el, szabadon bocsátják, s diadallal viszik át Pestre a nemzeti színházba, hol félbeszakadt az előadás, a közönség Tan- csicsot kivánja látni. Egressy Gábor elszavalja a nemzeti dalt s a Hymnusz, Szózat, Rákóczi induló s a marsailais hangjai között távoznak. Ez a nap a magyar történelem egyik legAGNESforr ást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágy hiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. IMIT IGYUNK? Igyunk mohai --------------—I------------------------------Igyunk mohai ho gy egészségüuket megóvjuk, mert Invimk mohai csalis a tiimenetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. IgyUilk mOfiaí 1151 "ai t^iDí^S?eteiS..-Z^SaVd^S ^ványviz föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ranálvos iT'l ‘ Tr SZere B gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy meg »fktekfntllvekIS “/»'Ilf1yí>h ’ u ’ mef rdlette azok’ akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szensa^vilteilte« D/,latk°zat a fouás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű fer ine JenJte iek l Ä i 13 °‘cs°bb5 . ^ogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városban lerak átéli szereztettek, ugyanott a íorras leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. - Kiható minden füszeíüzletben és elsőrangú vendéglőben — Kenvelt borviz i 1—IS Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdon. #
