Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-12-24 / 52. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY szólalt fel. — Horváth Ignác rámutat a belvárosi rk. templom és iskola közötti , sétatér elhanyagoltságára és kívánja, hogy ezt is vegye a város gondozásába. — Dr. Kramolin Gyula szintén ehhez a tárgyhoz szól és hangsúlyozza, hogy első sorban a csendőrök ügyeljenek fel a sétaterekre, a tanítók pedig intsék és oktassák az iskolásgyermekeket a fák védelmére. — Tóth Károly kívánja, hogy a számvevő a költségvetésbe az indokolást vegye be. — Dr. Horváth Jenő szükségesnek tartja a pénzügyi szakosztály szervezését. A felszólalásokra a főjegyző és a polgármester adták meg a szükséges felvilágosításokat, mire a költségvetést egyhangúlag elfogadták. Szabó János városi mérnök nagy körültekintéssel és részletezéssel ismertette meg a villamos telep ügyében megtartott szakvizsgálat eredményét. Bánó László gépészmérnök szak- véleménye nagyon kedvező, mely szerint a gépek jó karban találtattak, a Siemens és Halske cég a tapasztalt hiányokat pótolni kész és a szerződés szerint neki járó 10000 koronából 8000 koronát elenged, továbbá az általa épített üzletvezetői lakásért és a telepen levő, de szorosan nem ahhoz tartozó felszerelésekért csak 2000 korona megtérítést kíván. Kimutatja, hogy a városnak 14000 korona tiszta hasznot fog a villamos telep hozni. Ha pedig a város 73000 korona költséggel a villamos telepet kibővíti, 18—20 ezer korona lesz a haszon. — Az előterjesztést a képviselőtestület osztatlan örömmel fogadta, mert lesz legalább a városnak egy olyan üzletága, mely jövedelmezni fog és csökkenteni fogja a pótadót. Schneider János, 'Boda Vilmos, őrffy Lajos, dr. Leopold Kornél felszólalása után névszerinti szavazással 76 igennel és 1 nem ellenében elfogadták a tanács javaslatát, mely szerint a város 1909 január hó 1-én átveszi a villamos telepet, melynek vezetését a városi mérnökre bízza. A város átveszi az ősz- szes villamos telepi tisztviselőket és munkásokat. A pausálét megszünteti. A szekszárdi polgári iskolák építése ügyében megtartott versenytárgyalás eredményéről és a tanács javaslatáról Szabó János mérnök tett előterjesztést. Ennél a tárgynál hosszabb tanácskozás folyt, melyben többen részt vettek. Végül 58 szóval 13 ellenében elfogadták a tanács javaslatát. A polgári leányiskola és polgári fiúiskola tornatermének építési költsége 146423 K 42 fillér. Diczenty László szekszárdi építész ajánlata, ki az összes munkálatokat elvállalta volna, 4879 koronával volt magasabb. Az asztalos, üveges, mázoló, lakatos és kályhás munkálatok elvállalására a szekszárdi iparosok szó- littatnak fel. Elfogadtatott a báró Augusz-árvaház felügyelő-bizottságának előterjesztése árvák felvétele iránt. Etl Crestencia kérvényt adott be területátengedés tárgyában, hogy azon fürdőt létesíthessen. A kérelmet nem teljesítették. Szabó János mérnököt a képviselőtestület megbízta, hogy az ártézi kút átellenében elterülő városi területről terjesszen be egy tervet, melynek alapján ott kioszk, fürdő, tenisz- és korcsolyapálya lenne létesíthető. Tudomásul vették a vármegye alispánjának a választás alá nem eső képviselőtestületi tagok névjegyzéke tárgyában hozott határozatát. E szerint Kiss Károly táblabiró a rendes tagok, dr. Gulyás Józset ügyvéd pedig a póttagok közé vétetett fel. Örvendetes tudomásul szolgált a földmive- lésügyi miniszternek azon leirata, hogy a polgármester előterjesztésére elrendelte a keselyüsi Dunaág gemenci torkolatának kotrását. Dr. Szentkirályi Mihály bejelenti, hogy Franek János felajánlotta az általa megfestett Wosinsky képet a város közgyűlési terme részére. A felajánlott sikerült olajfestésü képet a képviselőtestület elfogadta és Franek Jánosnak ezet dicsérendő tényeért jegyzőkönyvi köszönetén szavazott. Végül Kamarás Béla városatya interpellációt terjesztett elő, melyben kérdést intézett a polgármesterhez, hogy még dr. Hirling Ádám elhunyt polgármester idejében egy bizottság, melynek ő is tagja volt, kijelölte azon helyeket, ahol még villamos lámpákat kellene elhelyezni, de ez még most sem történt meg. Szabó János mérnök kijelentette, hogy rövid idő múlva, ahol szükséges lesz, ott elhelyezik a lámpákat. A választ Kamarás tudomásul vette. Vármegyénk olvasóközönségéhez! A «Tolnamegyei Közlöny» függetlenségi és 48-as politikai hetilap 1909. évben a 37-ik évfolyamába lép. A «Tolnamegyei Közlöny» a legrégibb vidéki magyar lapok közé tartozik. Akkor indult meg s akkor kezdette meg pályafutását, midőn a hirlap- irói tollat csak azok vették kezükbe, akik tiszta meggyőződésből önzetlnnül kívánták szolgálni a közügyet. Nehéz viszonyok között született meg Tolnavármegye művelt közönségének első hírlapja, mely a hirlap- irás terén úttörő áldásos munkát végzett és végezte ezt a közérdek és a közjó iránti önzetlen munkássággal. Születése első percétől kezdve hűen és igazságosan szolgálta a vármegye nagyérdemű közönségének közérdekét s egy pillanatra sem tért el attól az iránytól, mely a vidéki sajtónak legszebb hivatása és kötelessége. Teljes önérzettel hivatkozhatunk közel negyven éves hosszú küzdelmes múltúnkra, hogy mindenkor a közérdeket és nem egyesek érdekeit szolgáltuk. Mindenkivel szemben megőriztük szabadságunkat és függetlenségünket. Legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint törekedtünk kulturális, közgazdasági és más közhasznú intézmények fejlesztésére. Mindenkor tárgyilagosan, pártatlanul irtunk a felmerült közérdekű eszmékről , és kérdésekről. Tiszteletben tartottuk mások meggyőződését és tartózkodtunk a személyeskedéstől, mely a mai hírlapirodalomnak valóságos rákfenéje. Most is minden kérkedés nélkül állítjuk, hogy vármegyénk sok hasznos intézményének első csiráját lapunk hasábjain hirdették vármeg>énk tollforgató, agilis, tiszteletre méltó férfiai. Nagy erkölcsi jutalmat látunk abban, hogy lapunkban megpendített eszmék legtöbbje diadalra jutott. Ezerféle bajok orvoslására törekedtünk a múltban és nem szűnünk meg a jövőben is közrehatni, hogy minden társadalmi osztály érvényesülhessen és saját erejével, munkásságával teremthesse meg szellemi és anyagi g, arapodását. Jövőben is azon a kipróbált utón fogunk haladni, amelyen eddig minden anyagi haszon nélkül haladtunk; mert megvagyunk győződve, hogy ennek köszönhetjük a nagyérdemű közönség párto lását és ennek tudhatjuk be, hogy mig számos vidéki lap, mint hullócsillag, eltűnt a semmiségbe, addig a «Tolnamegyei Közlöny.» most is él és élni akar a jövőben is; dacára annak, hogy megalapítása óta két vármegyei lap is keletkezett A «Tolnamegyei Közlöny >-nek tehát programmja marad a régi, melytől eltérni nincs okunk. Lapunk továbbra is hűen és kitartó lelkesedéssel hirdeti a függetlenségi és 48-as párt elveit, mely párt hazánkban többségre jutott. Továbbra is hirdetni fogjuk, hogy csakis a függetlenségi és 48-as párt programmja alapján építhető fel Magyarország önállósága és fűgge fensége. Azon zászló alatt kívánunk küzdeni, melyet politikai vezéreink: Kossuth Ferenc és gróf A p p o n y i Albert bontottak ki. A «Tolnamegyei Közlönye vezércikkeit a jövőben is Boda Vilmos felelős szerkesztő és más kiváló férfiak írják. Kiváló súlyt helyezünk arra, hogy lapunk minden rovatát jövőben is kipróbált erők vezessék és hogy lapunk igazi hű tükre legyen Tolnavármegye eseményeinek. A helyi és vidéki hírekről a 1908 december 2*1 legmegbízhatóbb forrásból vett értesülés alapján írunk. Midőn őszinte köszönetét mondunk lapunk előfizetőinek és barátainak, ujól ag kérjük támogatását. Politikai elvtársinkat, különösen országgyűlési képviselőinket tisztelettel kérjük lápunk terjesztésére. A <s. To Inamé gyei Közlöny »-t, ha egész évre előfizetnek, nemcsak a tanítóknak, hanem az összes köztisztviselőknek kedvezményes áron küldjük. Mindazon t. előfizetőinknek, kik legalább félévre előre beküldik a lap előfizetési árát, ajándékul díjmentesen küldjük meg, jövő számunkhoz mellékelve, a bő és változatos tartalommal és gazdag illustrációval megjelent Garay János Képes Naptárát az 1909. évre. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld kiadóhivatalunk. j Hátralékos előfizetőinket két ük, hogy hátralékaikat mielőbb bekü'deni szíveskedjenek. A « Tolnamegyei Közlöny» előfizetési ára-’ Egész évre 12 K Félévre 6 » Negyedévre 3 » Hazafias üdvözlettel: A „Tolnamegyei Közlöny1 szerkesztősége és kiadóhivatala KÜLÖNFÉLÉK — Tisztelt előfizető inknek, olvasóinknak és munkatársainknak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. — Kossuth Lajos arcképe a szekszárdi városházán. Boda Vilmos lapunk felelős szerkesztője, aki 500 koronát gyűjtött a Szekszár- don felállítandó Kossuth-szoborra, ezt az ősz- szeget múlt hétfőn tartott városi képviselőtestületi gyűlésben átadta a város polgármesterének azon óhajtással, hogy -- miután a szobor felállításához a befolyt összeg nem elegendő — a város festesse meg az 500 koronán Kossuth Lajos arcképét és azt helyezze el a város dísztermében. A képviselőtestület lelkes éljenzéssel fogadta Boda indítványát és megbízta dr. Szent- királyi Mihály polgármestert, hogy valamely hírneves hazai festőművésszel festesse meg Magyarország egykori kormányzójának arcképét s ha a felajánlott összeg nem volna elegendő, akkor a polgármester erre a hazafias célra gyűjtést indít meg. — Boda Vilmos beszédjében fölemlítette, hogy felhívására a Kossuth-szoborra első adakozó volt 100 koronával Bezerédj Pál főrendiházi tag. Ugyancsak 100 koronát adott a szekszárdi tüzoltótestület is a szoborra. — Uj doktorok. Kedves ünnepe volt október 31-én három dunaföldvári fiúnak, a három jóbárátnak. Együtt futották meg iskolai pályájukat s miután most utolsó szigorlatukat is igen jó sikerrel letették, őket a kolozsvári tudományegyetem a jogtudományok doktorává avatta. Ez a három jóbarát: ifj. Rátkay László, Ródé Iván és Zlinszky Vidor. A doktorrá avatási ünnepélyen jelenvoltak a Dunántúli Rolonia tagjai, kik részt vettek az uj doktorok örömében. — Bíró és előljáróválasztás. A f. hó végén Dunaföldváron megejtendő biró és előljá- róválasztásra nagy küzdelem ígérkezik. Az első bírói állásra Bodor György és Bozár József pártja fejt ki nagy agitációt. — UJ kor. esperes, a pécsi püspök Mozólányi István tamásii plébánost, a simontor- nyai kerületbe kér. esperessé és tanfelügyelővé nevezte ki. — Felmentés. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, Fülöp György miszlai kér. esperest, saját kérelmére, esperesi állása alól felmentette. — »Ne temere Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsága a »Ne temere« kezdetű decretum érvénytelenítése tárgyában hozott határozatát Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának is megküldötte.
