Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-23 / 30. szám
XXXVI. évfolyam. 80. szám Szekszárdi 1908 július 23 " 1 1 ' .......... ' 1 Fü ggetlenségi és '48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Moínár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű _________hirdetések- és pénzküldeménvek intézendők ' Felelős szerkesztő BODA VILMOS Főmunkatársi.; HORVÁTH IGNÁCZ >fc ' .• Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, M, éyre 6 K, 1/i évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó g 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé Válasz. A «Tolnavármegye» legutóbbi számában megjelent, a lapunkban közlött,’ a városi ügyek jelenlegi vezetésére vonatkozó fejtegetéseimet bíráló közleményre válaszom a következő; Egy szóval sem állítottam, hogy jelenleg hajmeresztő dolgok nyernek elintézést a városi képviselő-testületben, csak leszögeztem a mutatkozó irányzatot s tehetségem szerint iparkodtam megjósolni annak emberileg belátható következményeit. Adataim helyességét az utolsó^ részletig fentartom, mert azok a múlt évi számadásokban mind előfordulnak. A városház utcai homlokzatának újra építése szükséges volt, mert talajsülyedés folytán veszedelmessé vált az abban való tartózkodás ; de egy adóssággal terhelt városnak kevesebb torony is eleg lett volna. Mert az a * cifra külsőd már “Szekszárd anyagi helyzetet.-tekinfve, csakugyan fényü- zés^számba!'7megy. A vármegyeházán nincs annyi dekoráció, azért még sem jut senki- nék eszébe azt átalakítani, pedig hát pénz* ott* csak inkább találkoznék reá. ■ Senki sem állítja, hogy a városi hivatalok elhelyezése nem szorul javításra, - de talán, ha eddig el lehetett benne intézni az ügyeket, még várni lehetett volna vele addig, mig a villamostelep átvételéből befolyó jövedelmi többlet s az utca kövezésből származó vámbevétel kibontakozik a kétes éji homályból. Különben én, a mint ismertem "Hirling volt polgármestert, bátran merem állítani, hogy ha belement is egy bizottság alakításába, hogy a szorgalmazókat elnémitsa, de sohasem ment volna bele a város mostani anyagi helyzetében egy 48,000 koronát igénylő uj építkezésbe. Sokkal inkább szeretett gazdálkodni. Ne bolygassuk tehát a halott nyugalmát, hanem viseljék a felelősséget csak azok, kik az ügyet dűlőre vitték. A mi a vasúthoz vezető gyalogjáró kikövezését illeti, az ellen sem volt senkinek kifogása, csakhogy többek nézete szerint a 15,000 koronába kerülő aszfaltjárda helyett, mely télen, ha tisztán nem tartják, síkos és veszélyes, jobb lett volna a kövezés, mely bizonyára nem nyelt volna el ily jelentékeny összeget, a melyre még fedezet sincs a költségvetésben. Végre a mi a «Szekszárd-Szálló» megtételét s újra építését illeti, ne hogy a be nem avatott nagyközönség körében tényleg az a hiedelem nyerjen tápot, hogy az egy nagyon elhibázott dolog lett volna, sorrend szerint közlöm a történteket. Szekszárd régi óhaja, hogy falai közt egy főgimnázium találjon otthont, a megvalósulás stádiumába jutott. Bennem és másokban az az aggodalom támadt, hogy miként várhatjuk mi, miszerint a vidéki szülők, gyermekeiket Szekszárdra. hozzák, ha nem* lesz a városban j e^yetted*' egy szálló, hol időlegesen elhelyezkedhetnek. Pedig akkoT nem volt, mert az a piszkos s urodalmi^ korcsma még a-legélénkebb képzelő tehetséggel sem volt szállónak tekinthető. Magán vállalkozó,- pedig ily iranybaif is tettünk kísérletet, nem akadt, ki az uro- cfalmi korcsmát megvegye és felépítse; nem volt tehát nézetünk szerint más segítő eszköz, minthogy vegye meg *maga a város és építse fel. Az urodalmi korcsma eladása el volt rendelve s a képviselő-testület tnegbizott hármonkat: Dr. Hiding.Ádámot, akkori főjegyzőt, Fóglein János birót és engem, hogy az árlejtésen jelenjünk meg. A mi megtörténvén, minthogy a mi zártajánlatunk volt a legkedvezőbb, a korcsma a város tulajdonába ment át. De minthogy a kényelmes*szállóra'’ okvetlen Szükség volt, ugyancsak a képviselő- testület elhatározta annak* felépítését s Pártos Gyula műépitészszel szerződött. így került a «Szekszárd-Szálló» ’ a város tulajdonába s büszkeségemet képezi, hogy annak ily módon történt elintézésébe * befolytam. , A vételár törlesztése és at építési költség fedezése oly módon történt, hogy. a. város eladta á fiílojksiera, pusztítása által, már arrrngy is megtámadott eíóhegyi szőlőt, a csekély hasznot hajtó városi malmot, a pet- rei legelőföldeket és a leányvári lyukpincéket s ezek vételárából fedezte jó részben a kiadásokat. Boldog idő számba vehetjük, hogy akkor Szekszárdnak összes tartozása, dacára, hogy 72.000 korona költséggel a polgári iskolát létesítette s a vasút építési költségeihez 60.000 koronával járult, nem volt több: 60.000 koronánál. Akkor vett fel 200,000 korona kölcsönt s azzal törlesztette a- most említett függő adósságát, fizette ki a megvett korcsma árát s fedezte az építési költségeket. ' Téves cikkely iró urnák azon állítása, hogy ez nem volt gyümölcsöző befektetés, mert eltekintve azon haszontól, melyet a kényelmes szálló a főgimnázium látogatottságára és az idegen forgalomra gyakorolt, még maga a szállóépület mindig meghozta a . vételárnak és épitési költségeknek közel 6%-os kamatait. Csak a nagytermet magában foglaló épület nem fedezi a ráfordított költségek kamatait. Tessék erre nézve valami ügyes megoldást kieszelni, hogy az is produktívvá váljék. Tán el lehetne adni és .helyette — mint egy értekezleti tag óhajtotta — 200.000 korona költséggel színházat építeni. Akkor ott el volnának helyezhetők az időközönként Szekszárdon megjelenő színész- apostolok ; ott lehetne tánc vigalmak at tartani, közebé dezni, közestebédezni és összejöveteleket rendezni. De ha ez most nem lehetséges, aminthogy nem is az, tessék avval a nem 4—5000 korona, hanem csak felét kitevő deficittel megbarátkozni. * Én legalább nem tudok más megoldást elképzelni. »*&A cikkelyiró ur azon fejtegetéseivel, hogy\helyes dólog.e a mostani gazdálkodás vagy nem az, ezúttal .nem foglalkozom, mert ha ’újságaink összes hasábjait is ennek a kérdésnek boncolgatásával tölténők ki, nem fenne egyéb toliharcnál, mely pedig nem igen szokta az igazság mérlegét egyik vagy másik iráiíyba terelni. Bízzuk azt közös megegyezéssel az időre, hozzátehetem*mindjárt, hogy a legközelebbi időre. Két év elég lesz arra, hogy .eldöntse a vitás kérdést, hogy nekem volt-e igazam; vagy- azoknak,-, kik ellentétes álláspontot foglaltak %l. ;í| . Boda Vilmos. ' Segély a madocsai tüzkárosultaknak. | A '-romboló, tűzvész .megint, egy^- virágzó községet hamvasztott él. Tslnavármegye Madccsa' községe^most az. áldozat; közvetlen közéjünk-., bői hallatszik a ■ nyomorral s ínséggel küzköv dók siralmas fohásza. • __ iwftiiíf **’ inl Ä s zeretet nevében akarunk segíteni ^ — Egy díszes Segítség. Albumot adurfk ki, mely közleményeit országos hirü embéreink, közéletünk jelesei mellett nagyrészben megyei kitűnőségeinktől hozza. Az Album nemcsak jelentékeny Segélyt fog biztosítani az ínségeseknek, hanem egyúttal hű tükre lesz megyénk magasfoku intelligenciájának s fényes bizonysága megyei irodalmunk életrevalóságának. Egész bizalommal kérjük tehát a nemes emberbarátokat, kik az irodalom iránt még tudnak érdeklődni, kiket a kicsorduló könyek nem hagynak érzéketlenül, támogassák ügyünket s fizessenek ez Albumra minél nagyobb számban eíő. Százak imája fogja szivük nemességét áldani. A díszes, mű, melynek ára 2 korona, f. é. augusztus havában fog megjelenni. A befolyó előfizetéseket Niertit Béla, bizottsági pénztároshoz (Dunaföldvár) méltóztas- sék irányítani, kinek a segélyakció vezetésében a következő bizottság segédkezik : Dr. Angyal Béla kir. közjegyző, Báthory Géza kir. járás- biró, Bodor György községi biró, Gallai Ferenc földbirtokos, Güns Béla kereskedő, Dr. Hevesi Gyula tb. vármegyei főorvos, Huber Ferenc községi jegyző, Dr. Pálföldy Lajos ügyvéd, Rátkay László orsz. képviselő, Dr. Schóber László ügyvéd, Smidt László tkpti vezérigazgató és Dr. Spitzer Károly ügyvéd. Az előfizetési ivek a biz. pénztáros címére a pénzzel együtt legkésőbb jövő hó 5-ig küldendők be, hogy a nyomtatandó példányok számát illetőleg tájékozhassuk magunkat. Dunaföldvár, 1908. julius hó. Niefergall Nándor közs. főjegyző biz. elnök. MIT IGYUNK ? Igyunk mohai ------—t--------------------Igyunk mohai ho gy egészségünket megóvjuk, mert ínyünk mohai csakis a természetes szénsavas . . ■ ásványvíz erre a legbfttosabb óvószer. IgyUnK HlOnai A mohai Ágnes»' leien, hanem a benne ragályos betegségektől szaktekintélyek által ajánlva, szénsavval telit erakattk szerveztettek Kedveit borviz! Biró Imre, prépost-plébános, biz. elnök. Dr. Lévai Dezső orvos biz. jegyző. a Segítség Album szerkesztője. forr ást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágy hiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. im I Uff ..iámos’elismerő nyilatkozat a forrás Ismertető füzeiében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű telített viznél. sőt a szódavíznél is olcsóbb s hogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városinn nettek, ugyanott <a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöséfl. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. ■ — Főraktár : Salamon Testvérek cégnél, szekszárdon. I9—15
