Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-23 / 30. szám
A „Pécsegyházmegyei róm.kath. tanítóegyesület“ nagygyűlése. (Folytatás.) Az egyházmegyei elnök jelentést tesz a módosítandó alapszabályok ügyéről. A közgyűlés örvendetesen tudomásul vészig hogy-most már az alapszabályok jóváhagyását mi sem gátolja, mert a módositásokra szoruló §-okat Ember Károly lovag szives felvilágosító útbaigazításával úgy lettek helyesbítve, hogy azokhoz a kultuszminiszter feltétlenül hozzájárul. Az alapszabályok módosításánál Korody Miklós képzőintézeti tanár ajánlja, hogy kik a gyűlésről elmaradnak, s ha elmaradásukat kellőkép igazolni nem tudják, tartozzanak pótdijat fizetni A közgyűlés ezt elfogadta, indítványozza továbbá, hogy az orsz. kath. közoktatásügyi tanács kéressék fel,' hogy a kultuszminiszter rendelje el, hogy a hitfelekezéti iskolák tanítói is kapjanak, tanítói gyűlésekre a községtől fuvar és napidijat. — Szintén egyhangúlag elfogadtatott. A jogvédelmi bizottság helyett, fegyelmi bizottság lesz szervezve. Joga lesz tehát a fegyelmi alatt álló tanítónak valakit védőnek kijelölni és erre nézve az egyesület* mostani jogvédelmi bizottságához fordulhat a fegyelmi alatt álló tanitó, hogy kit lehetn§, ügyét áttanulmányozva, maga igaz érdekeinek megvédelme- zésére felkérni. A módosítandó alapszabályok letárgyalása után Szalay AntaJ tartott igen érdekes előadást, a »Slöjd«-ről kimutatja, hogy a neve ésben, különösen a figyelem lekötésénél nas^r szerepe van a slöjd oktatásnak. A munkaórában tudja igazán» * gyermek, hogy miért dolgozik, mert látja, annak ‘eredményét és ha azzal meg van elégfedve, erős- bödik blnne az öntudat is, -mig elméleti oktatásnál bajos megállapítani, hogy a gyermek figyel-e folyton vagy sem, addig a gyakorlati előadásnál akarva nem akarva kell a gyermgk- nek figyelni, mert másként nem képes eredményt “felmutatni. A testi munka, a mellett, hogy az érzékszervek fejlesztésére nagybefolyással van, az értelmet is fejleszti, továbbá kitartásra és türelemre is tanít, mondja a jeles értekező. Sok élvezetet nyújtó tanulságos dolgozatát befejezi azzal a szép gondolattal, hogy a munkakedvet és szeretetet a népben ápolni kell és minden nevelőnek ez legyen a nép között egyik legkedvesebb és legszükségesebk feadata. A nyugdíjtörvény revizójánál Kisszely Antal mohácsi igazgató-tanitó értekezett, ki pontról-pontra felsorolta nyugdíjtörvényünk hibáit és egy határozati javaslatot nyújtott be elfogadásra, a melyet a közgyűlés egész terjedelmében elfogadott. (Minthogy eme határozati javaslat minden egyes pontja a tanítókat oly annyira érdekli, legyen szabad erről majd a legközelebbi alkalommal bővebben is foglalkozni). A tárgysorozat kimerítésével az egyesület egyházi elnöke mindenekelőtt köszönetét fejezi az illusztris vendégeknek, kik megjelenésükkel a gyűlés fényét‘emelték. Itt megemlítjük, hogy a szekszárdi magasabb tanintézetek igazgatóit mind ott láttuk, kik egész gyűlés alatt látható . érdeklődéssel hallgatták az egyes előadókat. Ott voltak pedig: Kovács Dávidné Nagy Luiza polg. iskola igazgatónő, Wigand János állami főgimnáziumi igazgató és Holub János polg. fiúiskolái h. igazgató. A záróbeszéd méltó volt a gyűlés egész lefolyásához, oly igazi lelkesedést, oly meggyő- dést keltő okoskodást és buzdítást keveset hallottunk még elnöki székből, mint most módunkban volt hallanunk. A tanitó szép hivatását méltatva, kiemeli, hogy minő hatalmat kap a tanitó kezébe, midőn a szülő gyermekének, legdrágább kincsének, neveltetését ő rá bizza, hogy annak mindenre fogékony szivébe a hitet és szeretetet átplántálja és értelmét ismeretekkel és tudással bővítse, fejlessze. Egy jó tanitó százezreket tehet bolgoggá, mig egy hivatását nem szerető ugyanannyit boldogtalanná. »A jó katholikus, az jó hazafi is«, mondja Rajner helyettes püspök, ha tehát a tanitó jó katholikus, a’*kor mint jó* hazafii hazájának csak jó szol_2_________________________ gá látokat teljesíthet. A hit felemeli az embert és ez ad neki erőt az akadályok leküzdésére. A szív es elme, a hit és tudás együtt járjanak, soha egymást el ne hagyják, mert ezek teremtik meg azt a szép harmóniát a nagy világrendben, amelyet az emberiség, boldogságnak nevez. Utal-a hitehagyott-Franeiaországra, mely gazdag' és hatalmas állam és mégis köznépe boldogtalan, érdekében áll az állam vezetőségének a nép jólétére, boldogságára, minden kigondolható eszközöket alkalmazni és ezért az állam vezetőségének figyelme kiterjedt a népnevelésre is, miért tudós szakférfiakat küldött a nagy Németországba, honnét a tudósok tanulmányuk eredményeként" úgy referáltak a kormánynak, hogy a nép boldogitására legjobb a pedagógiai eszköz: a vallás-erkölcsnevelés; Tehát hitétől elszakadt nagy nemzet, hogy fiait ismét boldog, nak láthassa, megint vissza kell térnie a kereszthez. Nem akar hosszas lenni, ^még csak arra akar kitérni, hogy ez az egyesület csak úgy mutatfiat fel eredményt, ha az összetartással, a vallásos érzület ápolása mellett, a haza felvirágoztatására a tudományt is kultiváljuk, hogy joggal mondhassuk, hogy egyesületünk áz egyházért és a hazáért él. Még egyszer rrtegköszöni a tagok szives türelmét, a gyűlést zajos éljenzések után lezárja. Közgyűlés után a Kath. Kör. nagytermében 140 teritékü társas ebéd volt, hol az első köszöntőt Fent Ferenc belvárosi plébános, a Kör elnöke, mint házigazda a pápára és királyra mondotta, mire elhangzott a »Hymnus«, utána Ember I^ároly lovagra, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőre, az egyösület egyházi és világi elnökére, Kóródy Miklós képzőintézeti tanárra mondottak szébbnel-szebb felköszöntőket, kik természetesen a jól megérdemletí munkájuk után a legnagyobb ovációkban is részesültek. Ebéd után még jó ideig együtt maradt a társaság gyönyörködve a szekszárdiak jó hírnevű zenekarának előadásában. X—Y. Hová küldjük nagyobb leányainkat? Gyakran merül föl a szülők ajkáról ezen kérdés: «Leányom elvégezte a polg. iskola IV. osztályát s még szeretném tovább taníttatni, de sem a tanítóképzőbe, sem a gimnáziumba vagy kereskedelmibe járatni nem akáiom, tehát hová küldjem ?» E kérdésre őhajtok jelen soraimmal felelni s egyúttal föl akarom hívni a művelt közönség figyelmét a nemrég fölállított pécsi felsőbb leányiskolára. Sok intelligens szülőnek régi vágya teljesült azáltal, hogy Pécsett megnyillott egy felsőbb leányiskola. Ezen intézet nőnevelésünk előbbre- vitelében nagy szerepet játszik. Mert ugyanazt a helyet foglalja el a nőnevelésben, mint a középiskola a fiuk tanításában. Ez sem készít elő — legalább elsősorban nem —1 bizonyos szakszerű foglalkozásra, hanem annyit nyújt, amennyire a modern műveltségű embernek minden körül- rpények között szüksége van, ha helyét, mint a művelt társadalom tagja be akarja íölteni. Ezen iskola hivatva van kiegyenlíteni azt a nagy különbséget, mely a mai férfi és nő képzettsége között van. A felsőbb leányiskola nem szolgál közvetlen praktikus célokat. Nem kíván tanítónői pályára nevelni, sem a kereskedelem vagy ipar számára, hanem alkalmat akar nyújtani arra, hogy benne társadalmunk nőtagjai nemük saját- lagossága és a társadalmi jelen viszonyoktól feltételezett s élethivatásukra szükséges általános műveltséget szerezhessenek. A felsőbb leányiskola hat osztályból áll s négy alsó osztálya körülbelül ugyanazon ismereteket nyújtja, mint a polgári iskola nyújt, azzál a különbséggel, hogy a felsőbb leányiskolában mint a nemzeti, mint pedig az idegen nyelre és irodalomra nagyobb súly lesz fektetve. A két felsőbb osztály az alsó tagozatban szerzett ismeretkör mélyítésére, kibővítésére szolgál olyképpen, hogy — a klasszikus nyelvek leszámításával — ősseevont formában a gimnázium TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY felső'osztályainak anyagát nyújtja, mind az irodalmi, mind a reális tudományokból. Ép ezért ezen osztályok főbb tárgyait nem mint az alsó osztályokban^ polg. iskolákra képesített tanítónők, hanem középiskolai tanári oklevéllel biró tanerők adják elő. Emellett“ persze a praktikus ismeretek“ és kézügyességek szintén nagy gonddal kultiváltat- nak. Sok szépet és üdvösét írhatnék még a felsőbb leányiskoláról, de hiszem, hogy fenti soraim elég hű képét adják ezen iskola mivoltának. Azért egy intelligens szülő se mulaszsza el leányát — ha tanulni szeret — ebbe az iskolába küldeni! A VI. osztályt végzett növendékek «Végleges bizonyítványt* kapnak ugyan, de azért" ha kedvük tartja, beléphetnek a gimnázium VH. osztályába, avagy a tanítóképző III. osztályába természetesen a törvényben előirt feltételek mellett. Nagyon helyesen teszik tehát mindazon leányok, kik vagy Szekszárdon, vagy Bony- hádon elvégezték a polg. iskola négy osztályát, ha tanulmányaik betetőzése végett a pécsi felsőbb leányiskolába iratkoznak. Igaz, hogy ezen iskola kath. jellegű, de azért nyugodt szívvel járhatnak oda a más vallásnak is. így például a .lefolyt tanévben az V. osztály 19 növendéke közül 9 (tehát,majd fele) nem kath. volt. Aztán ezen intézet igazgatója, Bitter Illés főgimn. tanár, megyénk kiváló szülöttje, kinek rátermettsége és általános elismert vezetőképessége bő garanciát nyújt arra, hogy azon célnak, melyet intézete kitűzött, minden tekintetben meg tud- és' meg fog felelni. . Egy taafórfiu. ___________________ 1908 július 23 . KÜLÖNFÉLÉK — A madocsai tűzkár OSUltak javára szerkesztőségünkhöz a következő újabb adományok folytak be: Monostori Pál határrendőrségi .őrmester (Sósmező, Háromszékvárm.) 2 kor., N. N. (Szekszárd) 1 kor., N. N. 20 fill., Dr. Balgha István közigazgatási gyakornok (Szekszárd) 102 fill. Összes gyűjtésűnk 38‘65 kor., mely összeget Madocsa község elöljáróságának kezéhez juttatván, azon őszinte óhajtásunknak adunk kifejezést, vajha csak századrész annyi vigasztalást is szerezhetnénk csekély gyűjtésűnkkel a boldogtalan népnek, mint amily mélységes a mi fájdalmunk az ő szerencsétlenségük fölött. Nemesszivü adakozók, kik e kisdeg ösz- szeg szaporításához hozzájárultatok, legyen oly nagy a ti telketekben a jócselekedet örömének érzése, mint amily rettenetes e szerencsétlen nép nyomorúsága*. — A fenti összeg postára tétele után vettük Merger Ferenc szíjgyártó (Zomba) 2 K adományát. Köszönettel nyugtatjuk. — A honvédfőparaacsnok Dombóváron Klobucsár Vilmos lovassági tábornok e hó 20-án megszemlélte a Dombóváron összpontosított 19. honvédgyalogezredet, melyhez vármegyénk fele is ad újoncokat. Ez alkalomból az ezredből két zászlóaljat alakítottak, melyek egymással áltak szemben. Az északi fél parancsnoka Ooszthonyi százados, a délié Takách százados volt. Az összeütközés az északi fél győzelmével végződött Szarvaséi puszta közelében. A gyakorlat Után ebéd volt a főszolgabírói hivatal tanátísf termében levő tiszti étkezdében, melyen a iőy parancsnokon és vezérkari főnökén kivül .részt vettek Rónay-Horváth altábornagy, és Oünzl vezérőrnagy ■ vezérkari tisztjeikkel. A tábornok- kok különösen a tolnamegyei 4. zászlóaljból alakított századok magatartását emelték ki. Az ebédkor a honvédzenekar játszott. — Ösztöndíj. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 2000 korona ösztöndíjat és egy évi szar badságot adott dr. Bartal Kornélnak, a szekszárdi áll. főgimnázium jeles tanárának, hogy külföldön botonikai tanulmányokat tehessen. — Tanulmányút. Dr. Jeszenszky Ödön báró, a dunaföldvári járás volt népszerű szolgabirája hosszabb tanulmányutat tesz Amerikába, hogy az ottani gazdasági viszonyokkal közelebbről megismerkedhessék. \
