Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-21 / 47. szám

2

ten, bíráló szemét mindég arra a pontra irányítsa, melyet a közügy foglal le.

Mert ez és semmi más, fogja eljárásában mindenha vezetni.

Boda Vilmos.

Vármegyei közgyűlés.

Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 15-én tartotta még őszi réndeá Közgyűlését a bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett.

A közgyűlés megnyitása előtt egyes csoportokba verődtek a folyosón és a gyülésteremben a bizottsági tagok, hogy előre megbeszéljék a decemberben tartandó tisztujitást. Döry Pál alispán helyére, ki békésmegyei főispán lesz, már három komoly jelöltet is hoztak kombinácóba. A jelöltek: báró Jeszenszky György, Száváid Móric főszolgabirák és Simontsits Elemér főjegyző.

A közgyűlést gróf Apponyi Géza főispán fél 11 órakor nyitotta meg.

A vármegye 1908. évi közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásokról szóló költségvetést névszerinti szavazással az állandó választmány javaslatához képest elfogadták.

A javaslat mellett 83-an, ellene pedig 9-en szavaztak.

A vármegyei szükséglet 361.546 kor. 86 fillérben, a mutatkozó hiány pedig 40,000 kor. 76 fillérben állapíttatott meg. A hiány fedezésére a vármegye állami pótjavadalmazást kér.

Az elfogadott részletes javaslat a következő :

1. A tiszti ügyész mellett iktató-kiadói állás szervezendő, mivel ez a tényleges szükségletnek jobban megfelel egy alügyészi állásnál.

2. Ha a költségvetés idejében jóvá nem hagyatnék, az épületek tatarozása ne a rövid őszi napokban, de inkább a következő év tavaszán eszközöltessék.

3. A természetbeni lakást élvező káplár 180 korona lakpénze beszüntetendő.

4. Megkérendő a miniszter, hogy a szolgaszemélyzet ruházatára előirányzott 6761 kor. 76 fillért változatlanul hagyja helyben, mert ez a tényleges kiadásnak felel meg.

5. A központi irodában 3, az árvaszéknél 3 dijnoki állás rendszerittessék. Ezzel nem lesz több a dijnokok száma, csak kiküszöböl- tetik ama szabálytalanság, hogy valóságban több dijnok volt alkalmazva, mint a hány- |

nak fizetéséről a költségvetésben gondoskodva volt.

6 A vasúti- távirda- telefonhasználat elterjedése folytán a lovasküldöncök lótartási kötelezettsége, illetve a 600 korona lótartási általány törlendő a költségvetésből.

A közgyűlés a vármegyei tisztviselők nyug- diijárulékát, úgy a községi jegyzőkét is 5 százalékról 3 százalékra szállította le névszerinti szavazással. Igennel szavazott 51, nemmel 17 bizottsági tag.

Az alispáni és a bizottsági jelentések tudomásul vétettek.

Az alispáni jelehtés kapcsán megbízták az alispánt, hogy a vármegye közönsége nevében mondjon mély köszönetét gróf Apponyi Gézáné szül. gróf Széchenyi Paula Öméltóságának, amiért a vármegyét gróf Széchenyi István olajfestésü képével megajándékozta.

A megyebizottsági tagválasztások napjául folyó hó 22-ike tűzetett ki.

A megüresedett I. osztályú szolgabirói javadalmazásba Becht Ödön vÖlgységi járási szol- gabirót léptették elő.

Ezután soron kívül tárgyalás alá vették dr. Leopold Kornélnak a Sió-Sárviz-csatorna ügyében benyújtott s lapunkban is már ismertetett pontos javaslatát, melyet Tóth Károly szakavatott fejtegetései és pótinditványával el is fogadtak. E szerint a földmivelésügyi- és ä kereskedelemügyi minisztertől kérni fogják : 1. a keselyűs—gemenci útnak áttamkoltségen leendő kiépítését; 2. a Sió-Sárviz-csatorna hajózhatóvá: tételét és addig is, mig ez foganatosítva lesz ; 3. a gemenci torkolatnál eliszaposodott holt Dunaág sürgős kotrását Tóth Károly műszaki tanácsos elfogadott javaslata ez :

«Miután pedig a Sárvíz iszapjának fokozatos előhaladásával a keselyüsi holt Dunaszakasz előreláthatólag 5—6* év múltán úgy el fog öntetni, hogy a hajók kikötése ott is lehetetlenné válik s ezzel égy nagy és virágzó, földmivelést űző vidék veszti el 50 év óta élvezett hajóutját: sürgősen kérjük a földmivelésügyi minisztériumot a már előirányzatba vett és költségeit tolnai holt Dunaág szabályozásának haladéktalanul való munkábavételére és ezen szabályozásnak olyan megoldására, hogy necsak közegészségügyi követelményeknek legyen elég téve, hanem hajózási szükséglete is ki- elégittessék, hogy a Sió-Sárviz csatorna Szekszárd alatti torkolatától az élő Dunára

egy közlekedésre alkalmas hajóút nyittassák, mely hajózó útba bekapcsoltassanak akképpen, hogy mindegyik úgy Szekszárd r. t. város, mint Tolna községe város közvetlen rakodóparttal> a szekszárdi vaspálya állomás pedig átrakodó berendezéssel láttasSéK el. Az országos-tűzoltó szövétség kérelmére fölszólítják a községeket, hogy a tűzoltókat baleset ellen biztosítsák. A vármegye belépett a tuberkulózis ellen védekező dunántúli szövétség alapitó tagjái közé. 200 koronával és a vármegye részéről Kapp Viktor zombai orvost választotta meg.

Az országos gyermekvédő ligába választmányi tagul Kurz Vilmos választatott meg.

Spettl Imre és társai kérelmét nem teljesítették.

A közgyűlés helyben hagyta Szekszárd r. t. városnak üzlethelyiség bérbeadása, tisztviselők fizetésének felemelése, Paks községnek végrehajtó választása tárgyában hozott határozatait.

Pártolólag terjesztik fel a Nagymányokon felállítandó gyógyszertár engedélyezését.

A gyermekvédő országos bizottságba Be- zerédj Pált és Bernrieder Jánost választották meg.

Belépett a vármegye tagul a «Tulipán Szövetségbe« évi 20 korona tagdíjjal.

Dőry Pál alispán előterjesztésére a vármegyei múzeum számára megrendelik Kossuth Lajos műveit.

Pártolólag elfogadták a körlevek közül Szabolcsvármegyének Árpád fejedelem emlék-szobrának felállítása, — Győrvármegyének a vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása, — Somogyvármegyének az elhagyatott, gyermekek gondozása tárgyában küldött körlevelét.

Közgyűlési jegyzőkönyvi hitelesitőkül a főispán Orffy Lajost és Bodnár Istvánt jelölte ki.

Gróf Apponyi Géza főispán gyűlés után a meghívott megyebizottsági tagok részéte ebédet adott.

Megyebizottsági tagválasztás.

Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hő 15-én tartott közgyűlésében a megyebizottsági tagválasztást folyó hó 22-ére tűzte ki. A választás vezetésére a következő bizottsági tagok küldettek ki:

A síóagárdi választókerületben dr. Szászy

minden vére arcába szökött, majd elszédült a reá lövellt tekintettől.

— Ugy-e, gazduram, — fordult Gombos felé — ahol ketten esznek, ott jut a harmadiknak is ?

— Ha nem veti meg szegény eledelünket a nagyságos urfi, tessék — mondá egy lépéssel közeledve a kunyhó, felé.

— Ide teríts a fűbe, Vera lelkem.

— Úgy, úgy, itt pompás a levegő.

— Sok szúnyog lesz ott kinn édes, már nyugovóra hajlott a nap.

— Majd elfüstölöm én szép húgom, biztatja Bandi a zavartan rakosgató Verát.

Egy pillanat alatt elkészült a terítés, otthon szőtt fehér vászonteritőn, nagy cseréptálban a párolgó, piros halászlé. A tál mellé három pléh- kanalat támasztott Vera fürge keze.

— Letelepedtek. Gombos mellé Bandi, vele szemben Vera pironkodott kanalával. Bandiban valami kijózanító, hűvös nyugalom kezdett úrrá lenni, amint látta az irigylésreméltón nyugodt, egészséges halászt, ki levette zsírtól kivert kalapját s imára kulcsolá munkás, becsületes kezeit. Vera őrangyalként követte s áhitat ülte meg életvidám arcukat. Bandi önkéntelen nyúlt kalapja után s gyerekkora óta először vezette valami földfeletti erő kezeit a keresztvetéshez. Szinte szégyenkezve kérdé magától: miért vacsorálok én ma itt ? S bizony-bizony, valami melegség futott végig arcán.

— Dicsértessék a Jézus neve! — végzé imáját Gombos, azt jelentve, hogy hozzáfoghatnak az evéshez.

— Tessék, nagyságos urfi -— kinálá a hallgatag Bandit.

— Köszönöm, gazduram. Lássunk hozzá mindnyájan.

— Vigyázz Vera a tüskékre.

— Vigyázok édes.

Bandiban megint uj érzés kezdett fészke- lődni. Olyan beszélhetnékje volt s alig talált szavakat. Úgy szeretett volna ettől az egyszerű halásztól valamit eltanulni: azt az isteni nyugalmat s megelégedést* mely őt zavarba hozta s frázisoktól pergő nyelvét békóba verte.

Csodálatos jóízűen fogyasztották el a hires halpaprikást. Biz, már lilaszinbe borult az égbolt s itt-ott felvillantak a csillagok is, mire letették a pléhkanalakat.

— Adja Isten egészségünkre! — kívánta mindnyájuknak a halász.

Bandi fásult lelkét majd szétfeszítette a zsibongó gondolatok árja. Csodálatos varázs rejlik abban az ősi egyszerűségben, a párás, kövér levegőben s a léleksimogató csendben.

— Édes, bemegyünk holnap a városba ? — kérdé Vera.

— Be bizony, galambom. Fogytán van a garas már.

— Hát aztán sokat szokott árulni gazduram egy-egy vásáron ?

— Legkevesebb egy, vagy kétszáz forintot szoktam árulni. De ha jó vásár van s «hálómnak kedvez a szerencse», bizony hat-hétszáz forintra is rámegyek.

— Oly jól jövedelmez a halász élet ?

—- Hej urfi, bizony nem dicsekszem, de nem cserélnék a király, ő fölségével sem 1 Egész

TJidöbefegségek, hurutok, szamán köhögés, skrofulozis. influenza

(ellen számtalan tanár és orvos által „naponta ajánlva*

JWnfhngy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kéiienEigniiwterifinp „Roche“ eredeti csomagolást.

* P. Hoffmann-La Roche A Co. Baser(S?áJc)<