Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-21 / 47. szám
) Endre; az alsónyéki választókerületben Szabó Károly; a bátaszéki választókerületben dr. Leopold Kornél; a bonyhádi választókerületben Halász Géza; a bölcskei választókerületben Szakács György, a czikói választókerületben dr. Müller János ; a decsi választókerületben dr. Steiner Lajos ; a diósberényi kerületben Klimes Antal; a dombóvári kerületben dr. Rolf Aladár; a dunaföldvári alsó kerületben Bíró Imre; a dunaföldvári felső kerületben Rátkay László I dunaszentgyörgyi kerületben Jó Dömötör Károly ; a faddi kerületben Koleszár Ferenc; a fjelsőireghi kerületben Kovartz József, a gyönki kerületben Bévárdy Lajos; a györei kerületben Hónig Albert; a gyulai kerületben Heinrikffy Pál; a hőgyészi kerületben Streicher Péter : a kétyi kerületben Hölczel Antal; a kistormási kerületben Wigand János; a kölesdi kerületben ifj. Bernrieder József; a majosi kerületben Szin- ger Bálint; a miszlai kerületben Győré István ; a mucsi-í kerületben Jeszenszky Andor ; a naki kerületben Szabó Lajos; a nagyszokolyi kerületben Hirsch Ignác, a nagyszékelyi kerületben Mekwarth Ernő; a nagydorogi kerületben Ba- kay Dezső; az ozorai kerületben Parragh Béla; az őcsényi kerületben Szeghy Sándor; a pin- czehelyi kerületben; id Tóth István ; a paksi alsó kerületben Bunn Lajos; a paksi fblső kerületben Szeniczey Géza ; a simontornyai kerületben Kempftner Ernő; a szakcsi kerületben Vitkovits Ferenc; a koppányszántói kerületben Magyar Zsigmond; a szekszárdi alsó kerületben László Lajos; a szekszárdi felső kerületben dr. Beöthy Károly; a sárszentlőrinczi kerületben Pesthy Endre: a tamási-i kerületben dr. Früchwirth Jenő ; a tengődi kerületben Kö- vesdy János; a teveli kerületben Wéber János; a tolnai kerületben dr. Sziiy Géza; a magyar- keszi kerületben Offenmüller Zsigmond ; és végül a závOdi kerületben Magyar Zsigmond. Elmegyek a templom mellett... Egy előkelő öreg ur a napokban a következő megjegyzést tette előttem: »Nézze a dunaföldvári lutheránusokat, alig 200-an vannak s a község egyik legszebb diszét képező templomot és iskolát építtetik adakozásból és gyűjtésből egyaránt! Nézze a dunaföldvári katholikusokat, vagy 12000-en vannak s a pébánia-templomuk kivül-belül piszkos, akár összedőlhet, de egy krajcárt nem adna egyik sem, hogy azt tatarozzák, hacsak Istenadta nap kinn vagyok az ég alatt s még éjszaka is nagyritkán alszom kunyhóban, csak, ha bever a vihar. Az én vetésem pillanatig tart s hála Isten, bő aratásom szokott lenni. Nem ijeszt meg se jég, se szárazság. Az üszög és rozsda nem teszi tönkre az én búzámat. Csak a jó Isten egészséget adjon, úgy hogy egyetlen lányomat erős kezekre bizhassam, akkor — Uram Isten, ne adj egy csöpp örömmel se többet, mert szivem nem bírná el már . . . A halász elhallgatott s fönn felejtette szemeit az égbolton. A Balaton gyengén hullámzó tükrében kecsesen ringatóztak a csillagok s szinte gúnyosan mosolyogtak Bandira onnan a viz alul, mintha csak azt mondtak volna: . . Hej Bandi, Bandi, szalonok hőse, asszonyok kedvence, vége van itt a te uralmadnak ! Le vagy te itt csúfosan' verve, ^megszégyenítve tunya, renyhe életed, léhasagod. Nem tekeri orrodat a halszag ? Hol a kölnivizes üvegcséd ? Nem látsz te mar mast, csak azt a szende búzavirágot, meg a bölcs halászt. Bandival visszazökkent a világ az őskorba. Gombos tenyerébe csapott: — Gazduram! engedje meg, hogy én legyek a Vera támasza, ha ő is úgy akarja. a kegyuraságnak eszébe nem jönne minden 10—20 esztendőben egyszer !« Nem szeretem, ha a társaságban vallást hoznak elő, de az egyszer fején találta az öreg- a szöget, nem válaszoltam rá, igaza van ! Földvári katholikusok, gondozzátok az Isten házát! Forduljatok előbb a fentartójáhóz, ha az nem tenné, forduljatok önönmagatokhoz, s gyüjtsetek, adakozzatok, hogy legszebb, legtisztább legyen az Isten háza! 1 »Elmegyek a templom mellett! . . .« Da- noljátok nap-nap után ! Ne menjetek el mellette, álljatok meg egy pillanatra ott s nézzétek meg tetőtől-talpig: micsoda elhagyatott, tatarozatlan állapotban van az! Hívők, a hit áldásra tanítson benneteket 1 Kövessétek a kis egyházakat: a lutheránusokat, a kálvinistákat, s ne hagyjátok uratlanul azt a házat, melyet Isten házának nevezték, ahol buban-bánatban vigaszt találtok és kerestek. Szólítsátok fel a kegyuraságot, mutassátok meg az akolt a pásztornak s rajta legyetek, hogy a templom teljes egészében a legszebb, (nem legcifrább) de legtisztább legyen a községben. Micsoda érzés száll lelkűnkbe, ha embertársunk piszkos, rongyos ruhában társalog velünk. A folt nem szégyen, de a piszok és rongy visszautasító. Emberek! Az Isten háza foltozásra szorul, tatarozatlan! Áldozzatok, vagy legalább áldoztassatok rá, hogy hivatásának mindenben megfeleljen. Tán egy kicsit vastagabba fogott a toll, mint azt nemtörődömségtek megérdemelné, de ez esetben is indokolt az s ha elolvassátok, igazat adtok az előkelő öreg urnák s ezt nem vonjátok el tőlem sem! Ha mást nem, talán eszetekbe juttattam, hogy »málter« is van a világon! . . . Crassus. A kisemberek nyugdija. Tj- Folytatás. — Ezen elmélkedésre pedig egy évi jelentés késztetett bennünket, amelyben az országos jellegű Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegyletének vezetősége számol be működésének eredményéről s amely véletlenül kezünkbe került. Érdekes olvasmány. Bárkinek ajánlhatjuk saját okulására! Megtudjuk belőle, hogy mi magyarok korántsem vagyunk oly szegények és elhagyatottak a rokkant- és aggkori biztosítás Amit láttam s hallottam, mióta idejöttem kendtek közé. megtisztult az eszem. Éhezem, szomjazom a munkát! Irigylem a kend békés, nyugodt életét s munkától kérges barna keze elől restelkedve dugom el az én dologtalan, fehér kezeimet. De hiszem Istenem, kérges lészen az enyém is a munkától ! Gombos és Vera meredt szemekkel bámulták az illatos finom urfit. Tréfál ez? De a szemein s kipirult arcán nagyon őszinte érzelem ül . . . . A halász zavartalan nyugalommal fordult lányához. — Édes galambom, nekem itt nincs szavam, csak a te akaratod dönt. Hallottad ez urfi kívánságát, ígéretét?Hiszesz-e neki? Megdobbant-e szived tisztes szavaira ? Vera világért sem nézett volna föl; köténye csücskével babrált csókos szájánál és pityere- déshez hajló susogással mondá ki a nagy igét: — Apám, édes, én . . . én ... hiszek ... s a kezét nyújtó Bandinak engedelmesen hagyá megfogni remegő kezét, ki, mintha sarka alá hajtotta volná már a világot, ős erővel, teljes méltósággal állt mellé ... És a kis búzavirág a drága, angol szabású kabátra simult. terén, mint azt eddig hittük. Sőt 1 Bátran állíthatjuk immár, hogy a magyar munkások ' ezen önkéntes belépés alapján, szervezett egyesülete a magyar elmét dicséri, annyira, hogy a külföldön csak kötelező alapon tudtak ily rövid idő alatt eredményeket elérni, az önkéntes belépés alapján ez sehol sem volt lehetséges. Szives olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, ha röviden ismertetjük az egyesület történetét s a melyből megállapíthatják, mily bámulatos sikereket tud az emberi akarat és kitartás elérni. Az egyletet 1893-ban alakította meg 112 lelkes magyar múnkás Budapesten. Az a cél lebegett szemük előtt, hogy szerény keresetű embertársainak állandó segélyt biztosítsanak, hogy ha gyógyíthatatlan betegség, baleset vagy agg koruk miatt szakmájukban munka- és keresetképtelenné válnak s ezzel megóvják őket a koldulás lealázó szégyenétől. Tíz éven át senkinek sem adtak segélyt, ez idő alatt dolgoztak és gyűjtötték a segély- zési alapot. 1903-ban kezdték megt a rokkantak segélyezését s azóta (4 és fél év alatt) 242 rokkantnak, 63 árvának és számos özvegynek több mint 170.000 korona segélyt fizettek ki Nincs is a világon még egy oly nyugdíjintézmény, mely az I. oszt. heti 20, a II. oszt. heti 24 és a III. oszt. heti 30 fillér tagsági dij mellett már tiz évi tagság betöltése után, rokkant tagjainak az I. oszt.-ban heti 8-40 (évi +36 K. 80 f.) a II. oszt.-ban heti 9*80 (évi 509 K. 60 f.) a HL oszt-ban 11 90 (évi 618 K. 80 f.) rokkantsegélyt, negyven évi tagság után pedig hetenkint 12, 14 illetvo 17 korona nyugdijt adna. A nyugdíj negyven évi tagság betöltése után mindenkinek jár, tekintet nélkül arra, hogy munkaképes-e vagy sem. Az elhalt segélyre jogosult tagok árvái 14 éves korukig neveltetési járulékban részesülnek. Ha árvák nem maradnak hátra, az özvegy végkielégítést kap. Az egylet még ott is gyakorolhatja a humanitást, hol erre az alapszabályok nem kötelezik. így a központnál és minden fiókpénztárnál van külön segélyezési alap, melyből oly elhalt tagok hátramaradottai részesülnek segélyben, kik a jogosultságot halálukig el nem érték. Az önzetlen buzgóságnak, a lelkiismeretességnek példás megnyilatkozását látjuk az egylet vezetésében is, melyeknek bámulatos eredmények köszönhetők. Az egyletnek Budapesten van a központi irodája, vidéken eddig 172 fiókpénztára van, összesen 54.000 fizető, számos pártoló- és alapitó taggal. Az egylet közhasznú működését a kereskedelmi kormány is elismerte s 1907-től kezdve évi ötezer korona állami támogatásban részesíti.1 A kö „hatóságok, a sajtó, a papság, a tanítóság, az ipartestületek, számos gyáros és emberbarát erkölcsi és anyagi támogatásban részésitik. A munkaadók közül számosán munkásaik helyett az illetéket egészben vagy részben fizetik. Városok, községek, intézetek alkalmaz ottaikát beíratták. A vagyonkezelés kifogástalan. Havonkint Hivatalos Közlönyt adnak ki, melyen nyilvánosan elszámolják a bevételeket és kiadásokat. Az egyletnek jelenleg 2 millió 880 ezer korona vagyona van, mely állámi értékpapírokban, készpénzben és budapesti egyleti házban van teljesen biztos alapokon elhelyezve. * t Ezt az egyletet ajánljuk helybeli iparosaink és munkásaink figyelmébe. Valóban humánüs, minden politikától, felekezeti és nemzeti kérdéstől távolálló, tisztán jótékony céljait megvalósítani törekvő intézmény, mely a magyar munkások és iparosok dicsőséges alkotása. Tőre1908. év Legközelebb jelenik meg VIII. évfolyam aray János Képes Naptára Jeles szépirodalmi rész Hagy dmtár Érdekes képek Hirdetések mén csak néhány napig vétetnek fel Molnáp Móp könyvnyomdájában *^58
