Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-21 / 47. szám
XXXV évfolyam _____________ 47 szám 1907 Szekszárd, november 21 Fü ggetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Holnap. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága múlt pénteken tartott közgyűlésén az idén 110 bizottsági tag helyének betöltésére határidőül november hó 22-ét tűzte ki. A törvényhatósági bizottsági tagválasztás most az egész országban a rendesnél nagyobb hullámokat ver fel, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt a függetlenségi párt, mely az országgyűlésen többségben van, iparkodik a törvényhatóságok kebelében is az őt megillető helyet elfoglalni; más részt pedig a megüresedő helyek betöltése azért bir nagyobb fontossággal, mert az újonnan választottak a benmaradottakkal egyetemben lesznek hivatva a tisztválasztások megejtésére. Ezért vármegyénkben is a múlthoz viszonyítva nagyobb a mozgalom s minthogy ez nem igen szokott előfordulni, a legkalandosabb hírek terjesztésére szolgáltat alkalmat. Hírlik, hogy a függetlenségi párt, ha esetleg a választások eredménye folytán többségre jut a törvényhatósági bizottságban, kérlelhetlenül állást foglál a mostani tisztviselői kar ellen s mind a saját pártjabelit tolja előtérbej de egyúttal az egyes albizottságokból is kitúr mindenkit, aki más politikai párthoz tartozott a múltban, vagy tartozik a jelenben. A mint én a függetlenségi párt vezető elemeinek gondolkodását ismerem, biztosíthatok mindenkit, hogy az ilyen megtévesztésre szánt hírek egyszerű koholmányok, még cáfolatra sem volnának érdemesek, ha néhány rosszindulatú ember folytonos működése nagy hullámokat nem verne fel a közhangulatban. Felelős szerkesztő ■ • Főmunkatárs BODA VILMOS , HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS A tiszta, mezítelen igazság az, hogy a függetlenségi párt a tisztviselői állások betöltésének ügyét, még megbeszélés tárgyává sem tette; nem hogy megállapított terve volna, de még egyáltalán nem is foglalkozott vele. Sőt tovább megyek s még azt is kijelenthetem, hogy nem ismerek a függetlenségi nagy táborban egyetlenegy embert, aki valamelyik tisztviselői állásra pályázna, vagy jelöltként szerépelni óhajtana. Az a hir meg, hogy az egész mozgalom a boszu müve, mely egyes tisztviselők kibuktatását célozza, oly hitvány, gyalázatos rágalom, melynek megtorlását szívesen vállalom magamra, ha a rágalom gyártója és terjesztője rendelkezésemre bocsájtja becses személyét. Igen is a függetlenségi párt szervezkedett és mozgalmat indított, mert részt akar venni a vármegyei életben; mert vindikálja magának a jogot, hogy életbevágó ügyeinek intézésébe befolyhasson. De ha az óhaitott befolyásra a választások eredménye folytán szert is tesz, a megfontolás és tü- relmesség jelszavai mellett fog bevonulni a gyülésterembe. Oly hitvány indulat, mint a minőt a bérenc, darabolt toll reákenni akar, sohasem fogja eljárását irányítani,-hanem iparkodni fog a törvényhatósági bizottságból egy minden irányban független, semmi oldalról be nem folyásolható, hazafias testületet alakítani, — jó részben már eddig is az volt, de egy kis friss vér befecskendezése nem lesz ártalmára — melynek magatartásán minden alkotmányellenes kísérlet már jó előre hajótörést fog szenvedni. A függetlenségi párt egyetlenegy tagjának sem jutott az eszébe, hogy a vármegyei albizottságokból a más politikai pártMegjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */» évre 6 K, évre 3 K x Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szé 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé hoz tartozókat eltávolítsa és azok helyeit a maga részére egészben lefoglalja; de igenis arra törekedni fog, hogy minden bizottságba számarányához mérten bejusson s az őt megillető helyet elfoglalja. Nagyon jól tudják a mi pártunknál, hogy a régi vármegyei tisztujitás már ma lehetetlen dolog. Abban az időben a többségre vergődött a párt, elkezdve az alispánnál, végig restaurált s mind a maga embereit juttatta álláshoz. Ma már a közigazgatás fejlődése folytán csak az felelhet meg köte- lességszerü teendőinek, aki elméleti ismeretein kívül a gyakorlatban is megszerezte a kellő tájékozottságot. Ilyen pedig egy van s ez a jelenleg működő tisztikar a maga egészében. Nem állítom, hogy az utolsó emberig, mert minden testületben vannak végre akik nem állnak hivatásuk magaslatán, de a zöm, a nagy egész teljesen hivatott az állásra, melyet betölt s a mennyiben tőlünk, függetlenségi pártiaktól függ, előreláthatólag, meg is fog választatni. A függetlenségi párt jelszava, melylyel a bizottsági tag és tisztviselői választásokba belemegy, maga az eszményt türelmes- ség\ senkit gyarló ellenszenvből nem üldözni] nem bántani, hanem természetes és törvényes jogainak érvényesülésére törekedni, mindenkit hivatottsága, rátermettsége alapján Ítélni meg s a szerint foglalni állást mellette vagy ellene. Hiába iparkodnak a konkolyhintők jogosulatlan támadásokkal boszura ingerelni s helytelen álláspontra terelni, a függetlenségi párt hü marad megállapított elveihez, melyek azt írják neki elő, hogy minden emberi gyengeségtől és szenvedélytől menTÁRCA Mariska-dalok. 1. Harminc tavasz szállott el már feletted; Szép asszony-korba lépsz hát angyalom, Éltedben a nyár most jön még a sorra, Hő sugarát hogy mind szivedbe ontsa S vezessen, merre boldogság honol. Miként a nyár, oly forró a szerelmed S nyáréji menybolt minden csillaga Reám ragyog két mosolygó szemedbiil És örök nyárról édes zene zendül Lelkemben, amely el nem hal soha. Harminc tavasznak minden dísze, bája Veled maradt, el sohasem hagyott S tovább kisér a napsugara s nyárba — Asszony lettél bár: tizenhatéves lányka, Én még most is a te rabod vagyok l 2. Repkény a sziklát a hogy körülfonja, S hervadó ősszel díszt. rajzol fplé: Lelkedhek is az egyedüli gondja, Hogy szerelmed éltem megaranyozza, Szivemet boldogsággal töltse bei S miként a sziklán felfutó repkénynek Vésztől, vihartól menedéke van : Úgy én is téged a széltől is féltelek, Védő karommal mindenütt kisérlek, Mert ha nem volnál, mi lennék magam ? Magányos szikla, melynek nincsen dísze S tavaszszal is pusztán, kopáron áll; Reá a napsugár hiába tűz le, Kiégett mélyét nem hozhatja tüzbe S éltet fakasztni nem bir rajta már! ____ Honthy István. A halász. Irta: Szepsiszentgyörgyi — A cTolDamegyei Közlöny» eredeti tárcája — A zalai révnél szállt ki Gombos András kompjából a hires mulató, Haraszthy Bandi. Csinos, férfias arcán még ott égtek az álmatlan éjjelek, dorbézolások sötétvörös foltjai. Az éjjel verte el utolsó ezresét, a mámortól undorodva, maga sem-tudta, hogy odavetődött a Balaton tájára. Izzó fejét, mint két puha kéz, úgy simogatta a párásj lányha efeti szellő. A tó kék vize' fölséges nyugalommal simult a : szeszélyes hajlatu parthoz. Egy parányi háb- fodröcska sem törte meg a tükréből kimosolygó képet.'.' •* et -,•> /■■■' * Bandi kiszállása után Gombos még talált valami bogozni valót hálóján s nem ügyelt rá, hogy az urfi, felocsúdva nagyúri flegmájából: érdeklődve áll meg a közeli halászkunyhó előtt, melynek ajtajánál étvágyingerlő halászlé-illat csiklandozta meg orrát s valami csicsergő hangú dal csattogott ki a csendességbe. Megállt és Gombos után nézett. — Hej barátom! Ki lakik abban a halászkunyhóban ? Tán kend? — Én igen, nagyságos urfi, én lakom ott egyetlen leányommal, Verával. — Úgy ?., . | — Édes ! kész már a vacsora, siessen ! — hangzott ki az ajtón s nyomban megjelent a küszöbnél egy halászleány ; nevető kék szemű, szöghaju vadvirág. Nem hiába nőtt fel a pipacs és búzavirágok közt; egyik ajkára, másik szemébe lopta be életkedvet adó szineit. Bandi gondolt egyet. Mily jót fognak kacagni a cimborák, ha elcsavarná egy kicsit ennek a kis balatoni tündérnek fejét ... és — egy csöndes este, gyanútlan percben kieveznének a túlsó partra, hol már várnák az előre értesített pajtások. Megpödörintve csinos, barna bajuszát, odaállt a meglepődött lány elé. . — Hát .-aztán, szép hugocskám, jutna-e nekem abból a jó halászléből?- Óh, nem afféle úri népnek való ám az a. halászlé,, megégetné szájukat a paprika! — Nem jobban, mint a te szemed, ajkad — súgja neki tüzes tekintettel Bandi/ Verának
