Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-14 / 46. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY azonban a függetlenségi párt hazafias ohstruk- ciója ellen meghozatta az elitélő határozatot. Ebben az időben sem volt pártpolitika a megyeházán ? Amikor egy talpig derék férfiú elhunyta következtében megüresedett a tiszti ügyészség, csak ketten pályázták rá. Két született hatvanhetes. Két telivér Tiszaista. — Fújjad csak, fújjad csak keservesen ... — A megyei tiszti ügyészség a tehetség és az ambibió részére kapui nyitó, teret nyújtó és a tejbe Is kenyér helyett kalácsot adó állás. És mégis csak ketten 1 amikor a fóka a kevés, nem a jogász. Miért nem pályáztak ? — kérdem több előkelő szekszárdi kollegámtól. A felelet sorjában az volt, hogy, mert ők függetlenségiek, negyven- nyolcast pedig a megyeházán még silbaknak sem engednek'meg. — Az ilyen sem pártpolitikai uralom a pártpolitikától érintetlennek hirdetett falakon belül ? . Arról volt szó, hogy Sárszentlőrincz, Pálfa és Uzdborjád vidéke kőut által közelebb hozassék a járás székhelyéhez, Gyönkhez, ez pedig Hőgyészhez. így akarta és. tervezte az egész vidék] és hozta magával a közérdek. A megyeházán Kittek azonban a hatvanhetes képviselőjelölteket buktató negyvennyolcas, rebellis Gyünknek, két hatvanhetes ur kívánságára. — Óh szűzi pártpolitikátlanság, mibe mártsam toliam ? 1 Okosan, bölcsen cselekszik hát a negyven- nyolcas párt, hogy a megyeházán érvényesülni akar és az őt megillető helyet ott is elfoglalni, betölteni szándékozik. Egész komikum, hogy amikor a vármegyének nyolcvan százaléka 48-as, — a függetlenségiek mégis csak zsellérségen vannak a vármegyén. És azt is helyesen teszi, hogy a törvényhatósági bizottságba csak a vármegyétől független embereket akar beválasztani. A törvényhatósági bizottság ellenőrző testületé az önkormányzat hivatalosainak. A maga magának ellenőrje — abderai dolog. A törvénybe csak a nemzetiségi perifériákra való tekintetből nem lett fölvéve a községi bírák és jegyzők és egyes törvényhatósági tisztviselők nem választhatósága. Más, ahol van múlt, érdem és tehetség, — de az ezek nélkül való tódulás a községi hivatalokból a megyeházára — tagadhatatlan, hogy az önérzet és büszkeség rovására megy. Nem, a pártpolitikától nem mentes a megyeházán a hatvanhetes párt. Egy másban azonban érintetlen ma is. Egy törvény, az 1886. évi XXI. te. 2'. §. harmadik bekezdése végrehajtásában. Azt rendeli ez a törvényhely, hogy a megyebizottsági tagok száma a népszámlálást követő évben, annak eredményéhez képest-ujra megállapítandó. Az utolsó népszámlálás 1900-ban volt, és a szerint vármegyénk lakossága 253 ezer. Minthogy minden 500 lakosra kell esni egy bizottsági tagnak, — a bizottsági tagok számának 506-nak kellene lenni, holott a számuk csak 440. Hatvanhattal kevesebb tehát. A függetlenségi pártiak ne felejtsék el megszorgalmazni a törvény e rendelkezésének keresztülvitelét. Hogy elvesszen ebben is a megyeházán az érintetlenség; ami hogy még mindig megvan, abban ~rs kétségtelenül a hatvanhetes orthodoxia a ludas. Mányoky Gyula dr'. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város foiyó hó 9-én d. u. 2 órakor rendes közgyűlést tartott a *Szekszárd Szálló» nagytermében, melyen Janosits Károly főjegyző, h. polgármester elnökölt. A közgyűlés megnyitása után az elnöklő főjegyző jegyzőkönyvi hitelesítőkul felkérte dr. Kramolvn Gyula és Dittrich. József városi képviselőket. Az iparostanonciskola 1906| 1907. évi számadását a képviselőtestület 3275 K 59 fillér bevétellel, 3214 K 83 fillér kiadással és 60 K 70 fillér maradvánnyal elfogadta, úgyszintén elfogadta nevezett iskola 1907j 1908. évi költség- előirányzatát is, mely 2337 K 78 fillér bevételt, 3512 K kiadást és e szerint 1275 K 24 fillér hiányt tüntet fel. A hiány fedezésére államsegélyt kérnek. Matzon Béla előadó beterjeszti a város 1908. évi költségelőirányzatát azzal, hogy a költségelőirányzat 15 napon át közszemlére -volt kitéve s ellene észrevételt nem tettek. A költségvetés összes bevétele 11824 K 89 fillér. Kiadás 35208 K 82 fillér s igy fedezetlen kiadás 23383 K 93 fillér s ez pótadóban vettetik ki. Nagy János Prantner, dr. Leopold Kornél, Kovács Dávid, Schneider János, Sipos Márton és Bodnár István szólaltak a költségvetéshez. Bodnár sürgeti a «Szekszárd Szálló» eladását, mivel a város erre évenkint 5000 koronán felül ráfizet. A főjegyző rövid idő múlva összehívja ebben a tárgyban kiküldött bizottságot. A költségvetésben felvett összegből kikövezik 1908-ban a selyemgyártól kezdve a múzeumig vezető utat és a ref. templom előtti részt. A költségvetést elfogadták. Simonsits Klem ér bővebb indokolás után a szekszárdi borok jó hírének megóvása és értékesítése tárgyában á következő indítványt terjesztette elő; «Méltóztassék elhatározni, hogy a gazdasági tanácsosi állás, melynek szervezését kezdeményezésemre, a m. t. képviselőtestület elvben már kimondotta, mielőbb szereztessék, s ezen állás hivatali kötelességei közé illesztessék be a vulódi szekszárdi bor régi jó hírnevének és kelendőségének biztosítás érdekében kifejtendő tevékenység, melyet nagy általánosságban úgy képzelek, hogy a termés- kiállitások felbecslése alapján a város ezen tisztviselője, kinek többek közt megfelelő nyelv- ismerettel kell bírnia, a külföldi nagycégekkel közvetlen összeköttetéseket létesítsen s az értékesítést hivatalból eszközölje. Ezen intézkedéshez kérjen a város a megyei gazdasági egyesülettől erkölcsi és anyagi támogatást. Ezen intézkedésével, véleményem szerint, a város mig egyfelől a bortermelőket — amely gyűjtőnév csaknem a város összes lakosságát magában foglalja — hatékonyan támogatja, másfelől egyszersmind megteszi a kezdeményező lépést, mely később a ma oldott kéve módjára küszködő termelők rendszeres szervezkedésére fog vezetni». Boda Vilmos hozzájárul Simontsits indítványához s ő a gazdák szövetkezését látja szükségesnek. Dr. Leopold Kornél szintén helyesli az indítványt, és sürgeti, hogy vasutunk mizériáinak megszüntetése végett nagy akciót fejtsünk ki, e célból bizottságot válasszunk. Bodnár István kifejti,1 hogy a borügynökök okozzák azt, hogy borainkat nem tudjuk értékesíteni. Kijelenti, hogy a borügynökök üzel- meiről leveleket fog produkálni. Végül elhatároztatott, hogy 'a h, polgár- mester vezetése alatt egy bizottság kérje fel Apponyi Géza gróf főispánt a vasutunk érdekében megindítandó nagy akció támogatására. A bizottság tagjai lettek: Boda Vilmos, Simontsits Elemér, Kamarás Béla, dr. Leopold Kornél, Fejős Károly, Föglein Ferenc, Uj János, Nagy János, Pvrnitzer Antal, Csötönyi István, Tóth Károly, Bodnár István. Felolvastatott a honvédelmi miniszternek leirata, melyben kijelenti, hogy Szekszárdi nem helyezhetnek 3 honvéd zászlóaljat, mivel csapatok nincsenek, azonban a város kérelmét előjegyzésbe veszi. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leirt a városhoz, hogy a polgári fiúiskola tornar termének .felépítésére segélyt nem adhat. Tudp- másul vétetett. A csendőrszárnyparancsnokság megkereste a várost, hogy a csendőrség részére építtesse fel a csendőrségi .laktanyát. A képviselőtestület a tanács javaslata alapján kimondotta, hogy a város jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a laktanyát megépíttethesse. A Sió- és Sárvizcsatorna hajózhatóvá * telével kapcsolatosan Janosits Károly főjegp a következő indítványt terjesztette elő : «Azz a tiszteletteljes indítvánnyal járulok a Tek. Képviselőtestület elé, miszerint méltóztassék el-’ határozni, hogy: I. a Nagyméltóságu kereskedelemügyi M. kir. Miniszter Úrhoz kérvényt intéz az iránt, hogy a Sió és Sárvíz hajózhatóvá tételénél anriak a tervnek a kivitelét kegyeskedjék biztosítani, amely a csatornának Szekszárdi alá való bevezetésével célozza annak megvalósítását. II. Kérje fel a Képviselőtestület a vármegye törvényhatósági bizottságát, hogy városunkra és környékére életbe vágó fontossággal biró eme terv megvalósítását a kereskedelemügyi Miniszter Ur Öméltóságánál feliratilag támogatni szíveskedjék. Az indítványt egyhangúlag elfogadtak és kimondották, hogy a memorandumot ugyanazon bizottság vigye fel a miniszterhez, a mely a vasutügyben kiküldetett. Városunk nagynevű fiának, Garay Jánosnak teljes elhagyatottságra jutott leánya, Garay Gizella azzal a kéréssel fordult a város képviselőtestületéhez, hogy részére segélyt állapítson meg. A képviselőtestület nagyszülöttje iránti hálából Garay Gizellának élethossziglan évi 400 korona segélyt szavazott meg és azt folyó évi november hó 1-töl tette foly óvá. Janosits Károly h. polgármester bemutatja a gyámpénztár negyedévi megvizsgálásáról szóló jelentést, mely tudomásul vétetett. Az ártézi kút .helyének megállapítása körül élénk vita támadt. Horváth Ignác, Simontsits Elemér, dr. Leopold Kornél az ártézi kutat a selyemgyár előtti sétatér elejére javasolták elhelyezni, hogy a közönség minél könnyebben hozzáférhessen. Bodnár István, Kamarás Béla, dr. Kramolin Gyula, Szabó János v. h. mérnök és Schneider János ellfenben a gőzfürdő és a villanytelep közti teret jelölték meg legalkalmasabbnak. Végül szavazással döntötte el a képviselőtestület, hogy az ártézi kút a városon kívül levő területen, a gőzfürdő és a vill^pytelep között furassék. Varga Ferenc kérvényt nyújtott be, hogy a város a villanytelep és a fürdőépület közötti területből 714 Q ölet engedjen át gőzmalom- építésre. A' kérelmet nem találták teljesíthetőnek. Stann István szekszárdi építőmesternek a képviselőtestület az újvárosi kisdedóvoda és menház építésére halasztást adott 1908. évi április 30-ig. A fogyasztási adóellenőrök -fizetését felemelték. E szerint Rozmann János- 800, Bartha Ede és Pénzes József fogyasztási ellenőrök 600—600 korona fizetést kapnak tolyó évi november hó 1-től számítva. 1908. év Legközelebb jelenik meg VIII, évfolyam G-aray János népes Naptáré Jeles szépirodalmi rész r Nagy cimtár Érdekes képek Í i'vj g íváí' r: rop nj.v- í ;r»‘' ' * : Ö :~~íV :.r; '• f ‘ .. py*' Hirdetések még csak néhány napig vétetnek fel Molnár Mór könyvnyomdájában
