Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-05 / 36. szám
XXXV évfolyam 36 szám Szekszárd, 1907 szeptember 5 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz.,-hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Uo/nár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Borús kilátások. Beavatott budapesti újságok hir adása szerint' az október közepén összeülő képviselőház legelső feladata lesz I költségvetési felhatalmazást,, nehogy az állam nyikorgó szekere fennakadást szenvedjen, megszavazni ; miután immár bizonyos, hogy a költségvetés rendes letárgyalása lehetetlenné vált az által, hogy az országgyűlésnek legelső teepdőjeképen ’'előírták, miszerint mindenekelőtt az Ausztriával való gazdasági kiegyezést kell nyélbe ütnie. Hogy ebből lesz-e ? valami,-azt nem Bécsben, sem »Budapesten, hanem Zágrábban Szupillóék döntik el, mert nyiltan hangoztatott tervük a kiegyezés megszavazását agyonbeszélés- sel meghiúsítani. Ám ezen törjék a lejüket Bécsben, mert a kiegyezés létrejötte egyenesen osztrák érdek s a mindennemű biztatásokkal nngyranövesztett horvát szarvat mi módon fogják letörni, az az ő dolguk. Mi, mint az önálló vámterület hívei, nem rajongunk semmiféle kiegyezésért, mely nem ezen az alapon áll és édes keveset törődünk annak sorsával. Ennél azonban sokkal fontosabb az a megoldandó másik kérdés, melynek mikénti elintézése egyenesen hazánk létérdekeit érinti s immár szemmelláthatólag szorongatja is a magyar lelkeket és ez az általános, községenkénti titkos szavazásra vo natkozó törvényalkotás." Annyi bizonyos, hogy ha az általános választói jogotr fenntartás nélkül, életbeléptetjük, az a magyar, egységes nemzeti ál- , lamnak, az alkotmányos kormányzásnak, sőt magának a parlamentarizmusnak egyenesen sírját ássa meg. A nagy hullámokat verő Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA V1LNIO S / HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS * Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 IC, V* évre f* ^ V« évre ® ^ Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 ,K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond sofonkint 30 fillé nemzetiségi mozgalom folytán kétségtelen, hogy a mi szabadelvű választói reudszerűnk mellett, az összeülendő magyar képviselőház legjobb esetben js egy harmad részben nemzetiségi képviselőkből. fog állani, kik elég erővel fognak bírni, hogy minden törvényalkotást teljesen meghiúsítsanak. Belátja ezt minden, hazája- sorsával törődő magyar emberis immár halomszátnra merülnek tel tervek, melyek a választási törvény káros hatását ellensúlyozni lennének hivatva. Ezek közül legfigyelemre méltóbb két fővárosi lapnak a Budapesti és Pesti hírlapnak tervezete, melyek közül az első az úgynevezett lajstromos választás mellett — vagyis hogy ne egyes választó kerületek, hanem egy nagyobb kikerekitett terület válasszon több képviselőt„— tör lándzsát; mig az utóbbi kívánja, ugyan az általános választói jog életbeléptetését, de lényeges megszorításokkal. Nevezetesen, hogy a választói jog a magyarul írás- olvasás tudásához legyen kötve, hogy a megválasztott képviselők kényszeritessenek az alkotmányra és a nemzeti állam egységére esküt tenni; végre, hogy azok, kik nemzetiségi' izgatásért elitélve lettek, szenvedőleges választói joggal ne bírjanak, más szóval képviselőkké megválaszthatók ne legyenek. Hát? hogy melyik terv helyesebb és megfelelőbb magyar szempontból, afféléit lehet vitatkozi; de én magam részéről célszerűnek tartanám a megalkotandó válasz tási törvényt a megszokott és általánosan elfogadott formában megalkotni, hogy ez irányban a mindenesetre bekövetkezendő izgatásnak jogos alapjait elvonjuk; de egyúttal a legnagyobb határozottsággal s minden tekintet nélkül, bele kell abba a törvénybe minden intézkedést venni, mely alkalmas a veszedelmes nemzetiségi törekvések méregfogát kihúzni. Nagy megnyugvásunkra szolgálhat, hogy a nevezetes alkptás létrehozatala első sorban egy olyan férfiú: Andrássy Gyula gróf kezeibe van letéve, ki egész közéleti szereplésé alatt, igaz* hazaszeretet, erős nemzeti érzést és meg nem^alkuvó határozottságot tanúsított mindenha.. O bizonyára, sohasem fog hozzájárulni ahhoz, hogy egy nemzet gyilkoló törvény létrejövetele az ó nevéhez fűződjék. Mi magyarok pedig résen legyünk. A most élő nemzedéknek vállaira sulyosodik a nagy felelősség, hogy azt a szent öröksé- ■get, melyet őseink annyi vész és vihar között, ezer évig megőriztek, megtartottak, csorbirtatlanul, a maga épségében, szolgáltassa át az utónemzedéknek. Jöhetnek reánk még nagyobb szenvedések ; áldozatul kérheti a sors vagyonúnkat ; jöhet idő; hogy le kell számolnunk életünkkel, de'az ősi magyar alkotmánynak s az egysége^ nemzeti államnak ‘sértetlenül kell ebből az. ádáz "harcból kikerülni. Ezt* a szent, megmásithatlan fogadalmat tegye le most minden magyar ember a haza oltárára! Boda Vilmos. Pusztaszeri Árpád-ünnep. Ezeresztendei szenvedés, viharok után a magyar nemzet emlékezni akar Árpádról, ki nekünk ezt az egykor tejjel-mézzel folyó Kánaánt, Kárpátok övezte szép Magyarországot megszerezte. Voltak nekünk nagyjaink, kiknek hallTÁRCA. Válasz Huszár Lolika kedves húgomnak. Kedves lányka verset írtál, Nékem zengett éneked. Vájjon mivel köszönjem meg E szép verset én neked ? — Rím ha pendiil, dal ha csendül Vén poéta érti azt, Megrezdül a szive tája Mint hajnalkor a haraszt. Hajnalhoz száll most az alkouy Dérütötte száraz ág, — És te lánykám légy a mi vagy Hajnal... reggel... szép virág!... Kálmán Dezső. Legyen-e kollektiv háztartás? — Csevegés. — Vannak, akik azt tartják, hogy ne legyen, világos tehát, hogy vannak olyanok, akik azt erősítik, hogy legyen. Ha Nagybecskerek példáját követte Temesvár és más városok, miért ne követné Szekszárd is ? Miért ne állna Szekszárd is a modern haladók sorába, mikor az eszme oly modern, oly kecsegtető : száz család egy konyha. Miért ne venné ki Szekszárd is a maga részét a dicsőségből és a haszonból — olcsó pénzért. Haszon ? . . . Megálljunk csak egy kissé s gondolkodjunk felette. A közös konyha, ez a modern idegen, nem-e csak optikai csalódás. Nem-e olyan, mint a sikkasztó pénztárnok, ki felveszi a parókát, álszakáit, hogy saját édes anyja se ismerjen rá s igy akar aztán szerencsét próbálni, de ha félrehúzzuk róla mindazt, ami hamis, akkor látjuk a lólábot. A kollektiv háztartás nem-e álruhába bujt «vendéglői» koszt ? Nem akarok lándzsát törni mellette, sem síkra szállani az eszméért, de az objektiv megfigyelés szűrőjén átbocsátóm az anyagot s foglaljon aztán maga a közönség állást pro vagy contra. Tudjuk azt mindnyájan, hogy minden dolognak van fény és árnyoldala. Ennek a kollektiv háztartásnak — poétikus alapon — fény oldala az, amelyen dr. Éri Márton, a k. k. r.-t. (közös konyha részvénytársaság) megalapítója és igazgató-elnöke a boldog megelégedés kifejezésével nézi a párolgó ebédet s a közös konyhát, amint távolabb egymáson csörtető cselédek sietnek ebédhordóikkal. Ez a helyzet magaslata. Az árnyoldal pedig, mikor majd a kérlelhetlen pénzbeszedőnek ki kell «srófolni* 60 koronákat. Vagyis a fizetés — adós fizess — mig áll a világ, mindig árnyoldal marad. A fizetés — a helyzet mélyséee. Félreteszem azonban a poézist s majd reális alapon mutatom be a kollektív háztartást egyik és másik oldaláról. Pazar dolog elképzelni, hogy havi hatvan koronával három tagú család létünkre el van vetve a gondja ebédnek, vacsorának. Az étlap-szerkesztés gondjától fel lesz mentve a házi asszony. Nem kell még álmában is azon törni a fejét, hogy mi legyen a másnapi menü. A közös konyha részvénytársaság elvégzi ezt helyette. Nem kell már korán reggel piacra futkosni, furfangos, ezer hájjal megkent falusi kofákkal pörlekedni s túl járni az eszükön. Nem eszi a méreg a szakácsnéval való pörlekedés, nézeteltérések miatt vagy ha maga volt eddig is a szakácsné, nem kell ott állani egész délelőtt a «sparhélt» mellet, arra fát rakosgatni, rántást keverni, levest elsózni, kifőzni, befőzni, be- és megabálni, reszelni, sodorni, csipkedni — kipirult arccal. Hát a télire való el tevés, befőzés ezerféle gondja. A zöld bab, borsó, ugorka, paradicsom, sóska, tök, burgonya, petrezselyem, sárgarépa, káposzta s a jó Mindenható tudná elsorolni, hogy mi mindenféle . . . ezektől mind meg lesz kiméivé a házi asszony. Nem kell a gondos házi asszonynak a divatlapok «Egymás közt»- cimü rovatában kér _s.
