Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-05 / 36. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 szeptember 5 hatatlanságát talán több helyen szobor hirdeti, csak Árpád a nagy vezér, a honalapító az, akinek nagyságát, hallhatatlanságát semmiféle emlékmű nem hirdeti. Ez az ünnepély, melyet most Pusztaszeren tartanak, talán első lépés lesz erre. A »Pusztaszeri országos Árpád-ünnep rendezőbizottságá«-tól vettük az alábbi fel- . hívást: Felhívás a pusztaszeri síkon álló millenáris emlékmű előtt f. évi szeptember hó 15-én (vasárnap) délelőtt 9 órakor tartandó országos Árpád-ünnepre. _ Magyar Hazánk Polgárai! Ezer esztendő telt él azóta, hogy elhalt horiszerző Árpád fejedelem, aki hadával és népével az ázsiai őshazából e tájakra beérkezett. Aki sátrát a szeri pusztán felütötte, s pihenőt rendelvén a hadak nagy útja után, vezértársaival és. népe nagyjaival törvényeket szerze nemzetének ; megújította az Etelközön kötött vérszerződést, hogy ezen az alapon népe és hazája megálljon mindenha. Ezer esztendeje, hogy a honfoglaló hős megtért atyáihoz, szent örökét népe erős lelkére, bátor szivére és harcokat kibíró karjára bizván. Ezer esztendő a halandóknak nagy idő, de csak egy pillanat a halhatalanok időszámításában, kiknek életidejét ;ecteik és alkotásaik nagyságával mérik. Honszerző Árpád fejedelem ezeréves halotti álma egy haza és egy nemzet ezer éves életét jelenti. Nemzetek, országok enyésztek el ez idő alatt, de Árpád népe ma is él, országa ma is áll, mert a jog és alkotmány sziklájára van alapozva. Ezen alkotmány ott született a szeri pusztán, mely véres hadizajok és bölcs államtanácskozások -helye volt, és a melyen ma, első fejedelmünknek, hon- és alkotmányszerző Árpádnak szobra áll. E helyre már évek óta vonják ellenálha- tatlanul hazafias érzések a magyart, hogy az ősök emlékének, a.mélabus tájun lelki elboron- gással, adózzék. Ápoljuk szivünkben a magyar érzéseket! Nehéz idők viharos felhői kóvályognak nem- zetünkfelett Ősi alkotmányunk szentsinai hegyén gyűljünk össze most, Árpád fejedelem megdi csőülésének e eredik esztendejében, erőt meríteni T4**» való hálás visszaemlékezésből. lelkünk ősi nagyságunk fé- jük az ezeréves halott fejedelmet "és népe örök életének bizto- I sitékait uiuD, megteremtette A szeri síkon I szerzett alkotmány védte meg nemzetünket hadvészes századok zajlásai alatt, és védi ma is, keserű megpróbáltatások vészes forgatagaiban. Ezen a helyen buzog fel a hazaszeretet soha ki nem apadó forrása, melyből reményt, kitartást; erőt merit a múltak fényén és nagyságán elmerengő lélek. Ez a hely az, hol a régi dicsőség emléke minket, kései utódokat az emberi művelődés nagy munkájában való derekas helytállásra serkent. Ez a hely az, a hol a haza tiszta és szent szerelmének oltára, Árpád fejedelem émléke, a fölöttünk élő hatalmas Isten szabad ege alatt áll! Ez oltárhoz elzarándokolni ne késettek magyar hazánk Polgárai! . A pusztaszeri országos Árpád-ünnep sorrendje : 1. Ünnepi istentisztelet. A szent misét Várhelyi József szegedi rókusi plébános végzi, ugyanő tartja a szent beszédet is. Az énekeket részben Zsák Lajos szegedfelsőtanyai tanító, részben a szegedi egyesült dalárdák -éneklik Erdélyi Sándor karmester vezetése alatt. 2. Karének. A »Hymnus«. Előadják a szegedi egyesült dalárdák. 3. Megnyitó beszéd és a küldöttségek üdvözlése dr. Kelemen Béla Csongrád vármegye és Szeged szab. kir. város főispánja, rendezőbizottsági elnök által. 4. Az ünneplő közönség üdvözlése, a Szegeden székelő »Pusztaszert Árpád Egyesület* - nevében dr. Becsey Károly országgyűlési .képviselő, rendezőbizottsági alelnök által. 5. »Árpád siri álma.« (Az ozmáni korból). Költemény. Irta: Miskolczi Kovács Gyula. Szavalja: Bakó László, a »Nemzeti színház« színművésze. 6. Karének. »Szentelt halottak.« Szövegét irta: Komócsy József; zenéjét szerzé: Mosonyi Mihály, Éneklik : a szegedi egyesült dalárdák. 7. Ünnepi beszéd. Tartja : dr. Barabás Béla országgyűlési képviselő. 8. »Pusztaszeren.« Költemény. Irta és szavalja : Szalay Károly, főgimn, tanár, rendező-„ bizottsági titkár. 9. Záróbeszéd. Tartja : dr. Cicatricis Lajos, kir. tanácsos, Csongrádvármegye alispánja, rendezőbizottsági alelnök. ^ 10. Szózat. Énekli a szegedi egyesült dalárdák vezetésével az ünneplő közönség. 11. A millenáris emlékmű megkoszorúzása a küldöttségek áltál. Az ünnepély végeztével közös ebéd, a a küldöttségek és jelentkezők részére fentartott sátorban. Délután 3 órakor népünnepély. Kelt Budapesten, a pusztaszeri országos Árpád-ünnep rendezőbizottság ülésén, 1907. augusztus 11-én. • ‘ - - v;■. • V. . Szalay Károly' Dr. Kelemen Béla titkár. ' elnök. KÜLÖNFÉLÉK.-- Tanári kinevezés- A vallás- és közoktatásügyi miniszter Holub József tanárjelöltet, Holub János szekszárdi polg. iskolai tanár kiváló tehetségű fiát, a budapesti mintagimnáziumhoz gyakorló tanárrá nevezte ki. — Esküvők. Boross Zoltán cs. és kir. tartalékos hadnagy, báró Schell József uradalmi 4 intézője e hó 14-én tartja esküvőjét tótbakai Bakay Dezső, gróf Széchenyi Sándor urad. főtisztjének és neje sz. nagymagyari Magyary Gizella leányával, Júliával Nagydorogon. — Simaházi Totth István dr. székesfővárosi ügyvéd e hó 28-án tartja meg esküvőjét Budapesten Forster József kúriai biró leányával, Mártával. — Edelmayer Román tolnai kereskedő folyó hó 3-án vezette a tolnai rk. templomban oltár elé Ketterer Terézt. — Spitzer Sándor szekszárdi borkereskedő folyó hó 3 án esküdöt. a szekszárdi izr. templomban örök hűséget Stern- íeld Fridának, Stern féld Mór ruhakereskedő leányának. Násznagyok voltak : dr. Spitzer Mór orvos, a vőlegény bátyja és Fleischer Ödön épületfakereskedő, a menyasszony nagybátyja. — Mérnöki kinevezés. A budapesti gázgyár részvénytársaság igazgatósága Szigeth Gábor budapesti Ganz-gyári mérnököt, özv. dr. Szigeth Gáborné tudomány osan képzett fiát, üzemvezető mérnökké nevezte ki. Tornatanári kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Miklóssy János volt szekszárdi tornatanárt, Borzsák Endre régi bel- munkatársunk vejét, a balassagyarmati főgimnáziumhoz tornatanárrá, nevezte ki. — Polgármesterek kongresszusa A vidéki városok polgármesterei «folyó hó 16-án Pécsett kongresszust tartanak, melyen dr. Hirling Ádám Szekszárd r. t. város polgármestere is részt vesz. — Uj takarékpénztár. Múlt szerdán d. u. .5 órakor Szekszárdon népes értekezletet tartottak a tisztviselők, hogy megalakítsák az Országos Tisztviselő Szövetség takarékpénztárát. A szödezősködni, hogy -készül az ischlí gombóc, a nyulgerinc, a káposztaleves. Ennek a rovatnak befellegzett. Nem kell az éhes férjnek ártatlan füllentéseket mondani, hogy miért nincs készen az ebéd, miért van elsózva a leves s ah 1 nem kell majd harangszó után a cselédet lesbe állítani a kapuba, hogy amint meglátja az «ur* cipőorrát, rohanjon be, hogy lehet befőzni a levest. Megalakítják majd a házi asszonyok «a Közös konyhához tartozók» kaszinóját, járhatnak közgyűlésekre, tárgyalásokra, olvashatnak otthon regényt, kézimunkálhatnak, csinálhatnak toilettef, frizurát óra számra s nem kell félni, hogy lekésnek az ebéddel. Eladó lányoknál - nem kérdezősködik majd a vőlegény diszkréten, hogy tud-e főzni, szóval a kollektiv háztartás a noemancipációnak egyik lépcsője. Gradus ad Par . . . azaz Nőemancipáció, Van még talán t^bb is ? . I . Ha van is, nézzük a másik oldalt. Hiába, én már úgy vágyók, ha a kollektiv háztartásról gondolkodom,. odatolakodik elém ez a szó: vendéglői koszt. S megrohannak a keserű reminiscentiak. A haj. Igen a haj! Nincs elbájolóbb, mint egy szép, dús fonatu hajtekercs. Mennyi verset, prózát írtak már róla. Az imádó ott hordozza ”,z ideálnak hajszálát a noteszában. Mindjárt elveszik azonban a hajszálnak a költői volta, ha — levesben van. Szép az asz- szonyi hajszál, de nem a levesben. Vagy amint a pincér odahozza eléd a főzeléket és te holmi germán közvitézt (svábbogarat) találsz benne. Ha nyulgerincet akarsz éppen enni, nem kell tudakozódnod előzetesen, hogy nem-e döglött meg valahol macska. A férj bizonyára nem szereti, ha elfőtt a tészta a levesben. Képzeljük el most már, hogy mire 40—5Ö családnak kimérik a levest s mig az asztalra kerül, hogy fog az a tészta izíeni. Ahány ház annyi szokás. Egyik helyen I harangszóra ebédelnek, másutt 1 órakor és harmadik helyen pedig 2 órakor. A szerint, hogy a családfő mikor vergődik haza a hivatalból. Aki most már 1 vagy 2 órakor ebédelhet, annak a közös konyhán elteszik az ebédjét vagy talán egy-kettő kedvéért mindenkinek' akkor tálalják ki az ebédet? A-közös konyhának ez az egyedüli nagy bibije, Megtörténik, hogy a családfő beteges. S rögtön meggyógyulna, ha gyönge becsinált levest, halpaprikást, tormás húst, almakompótot ehetne. Igen ám, de a közös konyha nem változtathat rendet. Vagy mondjuk, hogy valaki nagy mand. Ezt az ételt úgy szereti, amazt pedig úgy . . . Ezt, ha paprikával, amazt, ha borssal készül, az egyiket zsírosabban, a másikat ecet helyett citrommal. Az öntött salátát nem szereti, a rostélyost fumigálja. Van amit .fog- hagymával, van amit vöröshagymával szeret. Ezeket pedig nem lehet jegyzékbe venni és elküldeni, a közös konyhára, mert ott nem a te fütyödre táncolnak. Sirolin e»eli u étvágyat ét a testsúlyt, negszfin- tl a köhögést, váladékot, éjjeli Tüdőbetegségek, hurutok, szarná köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen minden „fiaeke" eredeti eeemagoláat. „jRoehe“. Kapható orvot) rendeletre a gyógyszertárák* kan. — Ara Uvegenkbrt 4.— korona. F. Heffmani.La Reche A Ce, Basel (Svájc)
