Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-15 / 33. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 augusztus 15 télén megzsarolásával, dolog nélkül, ké iyel- mesen éljenek. Ezeket az elemeket szükséges lesz előbj), utóbb megrendszabályozni, nehogy a közvagyonban jiótolhátlan károkat okozzanak. Boda Vilmos. Tanuljunk az izraelitáktól A kath. kereskedők figyelmébe. A Tolnamegyei Közlöny múltkori közlése szerint a szekszárdi izraelita kereskedők és iparosok az alispáni hivatal utján fe.terjesztést tettek a m. k. belügyminiszterhez az iránt, hogy a szeptember 9-iki szekszárdi vásár az ő, ugyanarra a napra eső nagy ünnepjök (újév) miatt szeptember 16-ára halasztassék el. Hasonló természetű felfolyamodással a szekszárdi izraeliták — emlékezetem szerint már a múltban is éltek és kérelmük meghallgatásra talált, valamint hihetőképp — már következetességből is — hely fog annak adatni most is. Tisztelet-becsület és elismerés a zsidóknak _ legalább részemről — ezért a tényökért, me rt ez csupán annak tanujele, hogy szeretik vallásukat és minden megengedett eszközzel érvényre igyekeznek juttatni annak érdekeit. Nem egyéb ez részökről, mint az izraelita öntudat nyílt bevallása. De vájjon hol tapasztalható a mi sorainkban — a katholikus öntudat nyílt bevallása ? Avagy kérdem: a katolikusoknak szintén nem nagy ünnepjök-e Szt. Péter és Pál napja (június 29) vagy Mindszent napja (november I) ? Es valahányszor hétfőre estek — ami minden, dátumhoz kötött ünnepnél 6—6 évenként fordul elő — ezek a kath. nagy ünnepek: nem tart- tattak-e meg azért vígan ez ünnepeken a szekszárdi Sarlós-Boldogasszony-napi, illetve a tolnai Szent Imre-napi országos vásárok? Es ha őszinték akarunk lenni, mi katolikusok méltány- talangág, jogsérelem esett-e ez által mi rajtunk ? Nem esett bizony, mert tudomásom szerint sem a szekszárdi, sem a tolnai kath. kereskedőknek és iparosoknak soha sem jutott eszökbe ily esetekben, az országos vásárok elmaradását a belügyminisztériumnál kérelmezni. Pedig azt tartja, egy régi latin közmondás: «volenti non fit iniuria*, vagyis: ki mit maga is úgy akar (vagy legalább nem kifogásol, hanem hallgatásával beleegyezni látszik): az reá • nézve nem igazságtalanság; és a magyar közmondás szerint: «néma gyermeknek anyja sem érti a szavát» ... Ha a katholikus lakosságnak, első sorban a katholikus kereskedőknek és iparosoknak nincsen észrevételük az ilyen ünneprontás ellen: őrültség volna a belügyminisztertől kívánni annak nyilvántartását, hogy hol mikorra esnek össze Magyarország ezrekre menő vásárjai kath. ünnepekkel. Nekünk katholikusoknak mindig az a bajunk, hogy elhanyagolnak, kevésbe vesznek, jogainkban megrövidítenek bennünket; hogy minden felekezetre több tekintet van, mint mi reánk, kik pedig annyian -vagyunk, mint hazánk más vallásu lakosai együttvéve, vagyis a lakosság 50 százalékát képezzük. Hát ennek a pa- nasznrk ft szó sincs róla — van is alapja. Csakhogy ha azt kutatjuk, hogy miben rejlik ennek a mi mellőztetésünknek az oka; meg kell vallanunk, hogy a saját magunk nemtörődömségében ; abban, bogy a katholikus világiak vallási érdekeik megóvásáért kisujjokat sem görbítik meg, tisztán a papok dolgának tartván ezt; abban, hogy. nagyon ki van fejlődve bennünk az úgynevezett «respectus humánus», az a túlságos «emberi tekintet», vagyis az attól való gyáva félelem, hogy ha a magunk igazai mellett síkra szállunk: a más hitüek mindjárt maradisággal, középkori sötétséggel, bigottság- gal vádolnak meg bennünket. íme! nem vádolja ilyenekkel a zsidót senki sem; vagy ha meg is vádolják: ő nem törődik vele, hanem megyen a maga utján tovább és célt ér! . Éppen a jövő évben lenne alkalom az izraeliták fentleirt jó példáját követnünk. Jövőre ugyanis Szent Péter és Pál napja hétfőre fog esni: Inditványozom: azok a szekszárdi kath. kereskedők és iparosok, kikben van katholikus öntudat s kik ezt nyíltan bevallani nem szégyenük, kérelmezzék annak idejében a m. kir. belügymfnisztcriumnál, hogy 1908-ban a junius 29-ére esendő szekszárdi országos vásár a kathoükusok nagy ünnepére való tekintettel, reá következő hétfőre, julius 6-ára halasztassék. És kérelmüket odafent kétségtelenül meg fognák hallgatni: mert elfogultság vagy malicia volna a belügyminisztertől, pláne gr. Aridrássy Gyuláról feltételezni, hogy ugyanoly tárgyú kérelemmel, melynek a zsidókkal szemben helyt adott, a katholikusokat elutasítsa! Vajha ne — falra borsót hányjak ez indítványommal! Kalocsa néhai európai nevű érseke, Ilay- nald Lajos mondta egykor valamely tábla alkalmával: Uraim, én nem vagyok antiszemita, mert a zsidóktól mi sok jót-tanulhatunk: a vallás megbecsülését; fajszeretetet; összetartást ; kitartó szorgalmat; példás családi életet; gondos, áldozatos gyermeknevelést.. . * Úgy ám. kedves hitfeleim, kath. kereskedők és iparosok, tanuljunk, ne mindenben, de az itt érintettekben igen is — tanuljunk az izraelitáktól! P. Zs. Állami kinevezés és ingyen népoktatás. — A „Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület“ által pálya- díjjal kitüntetett dolgozat. — Pályatétel: Miként lehetne kieszközölni azt, hogy a felekezetek jogainak épségben tartása mellett az összes tanítókat az állam nevezné ki és az állampénztár fizetné is; továbbá, hogy ingyenes népoktatás lenne s a tanulók ingyen nyernének tankönyveket és az ebből származó kiadásokat miből lehetne fedezni ? Irta: Bécsi József A népiskola oly tanító és nevelő intézet, mely arra van rendelve, hogy benne a nép gyermekei mindazon műveltséget, mindazon ismereteket elsajátítják, amely ismeretek a nép nagykorú tagjaira nézve dsztály- és nemkülönbség nélkül egyaránt hasznos s mely éppen ezért általános népműveltséjnek is nevezhető. A népoktatási intézetek a közjó előmozdítására állíttattak fel, Hazánkban a népiskola előbb az egyházak kizárólagos birtoka volt, az állam pedig csak az újabb időben szervezett népiskolákat. Nálunk azonban eeryház és állam e kérdésben sem jutottak egymással merev e’- lentétbe. Nem is kívánatos, hogy a népiskola az állam kizárólagos birtoka legyen s.hogy aí egyház iskolatartási jogától megfosztassék,. különösen a nemzet fenntartási jognál fogva. Nem is az a lényeges, hogy állami, vagy felekezeti-e, hanem : hogy jó iskola-e ? Ez a kitűzött cél. Következőleg, sem az állam, sem az egyház jogosultsága e téren kizárólagosan nem kívánatos, hanem'a fő az, hogy mindkét tényezőt a harmadikkal a csalárddal együtt meg kell nyerni a közoktatás nagy munkájának s e tényezők kölcsönös mérséklő hatása és nemes versenye együttvéve fogják azt csak virágzásra juttatni. Ily szempontból alkották meg népoktatási törvényeinket is, melynek alapján tanszabadság legalább mentek volna. Nem mentek azok, kérem, — másztak. Közbe-közbe megálltak és visszanéztek, mint a Gyuri fiam macskája szokott, mikor a homokkal megrakott szivarskatulyába fogja. Ha. hályog" nines' szemükön, bizonyára azt olvashattam volna ki szegény párák tekintetéből, hogy szívesen mennének, csak fogjuk ki őket a talyigából, egyedül majd csak elcammognak valahogy ! Jobb volt tehát, hogy hályog volt szemükön, legalább nem kellett kiolvasnom szemrehányásukat, amit különben sem vehettem volna figyelembe, mert ha gyalog teszem meg az utat, a sz ! ... iek ■ apróságai nyavajatörést kapnak, ha meglátnak engem egy alaktalan, mozgó sártömeg képében feléjük közeledni, a nagyobbacskák pedig lelkes kőzáporral üdvözölnek, nem sejtve természétesen, hogy az a csodabogár volna a nagyságos tanfelügyelő ur, aki előtt másnap a tudományukat kell bemutatni. De nem elmélkedem tovább az utazásról. Volt időm akkor elég. Elmélkedtem, szitkozódtam, leszálltam néha és toltam a talyigát, ha már éppenséggel sehogysem ment előre. Szerettem volna lóvá tenni a kocsisomat is, hogy legalább hárman lettek volna, e helyett ő tett lóvá engem, mert valahányszor kitoltam a kocsit a kátyúból, a zsivány az ostor boldogabb felével nógatta a szegény dögöket gyorsabb mászásra, úgy, hogy néhány métert utánuk kellett dagasztanom a félméteres, finom, marasztaló sárban, mire a lassan tovahaladó ta- lyigára ismét felkapaszkodtam. Esküdözött ugyan a kalendárium összes szentjeire, hogy ennek igy kell lenni, meglévőn drágalátos lovacskáinak az a tulajdonsága, hogy ha megindulnak, me£ nem állnak r> ha megállnak, meg nem indulnak. így tett lóvá az én ravasz auto- medonom. Mégis öt órai kínos mászás után, bőrig ázva és fülig sárosán megérkeztem Sz .... be. Reméltem, hogy itt majd megszabadulok kinMIT IGYUNK ?<9yunk mohai ---------------*---------------Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert |nyim|( mohai oatiT a természetes szénsavas, J . , . . sványviz erre a legbiztosabb óvószer. IgyUFm 11101131 jaimtól. Egyenesen a tanító úrhoz hajtattam, azaz mászattam (bele telt egy félóra, mire, oda értem). A tanító ur és kedves felesége éppen veszekedtek. Kihallatszott az udvarra. No, gondoltam, ide se jókor jöttem; A tanító ur azonban csakhamar megjelent és barátságosan üdvözölt. Úgy* látszik ezúttal szívből örült jövetelemnek, mert igy legalább megszabadult felesége jóindulatú jelzőitől. Mire bementünk a szobába, már öreg este volt. Következett a bemutatkozás. A fiatal menyecske azonban egy szót sem szólt hozzám, fagyosan mosolygott, kezet fogott s azután karjára véve féléves fiacskáját, a szomszédos szobába vonult. Mindjárt észrevettem, hogy itt a papucs uralja az én szegény barátocskámat. Vértesi Dániel, igy hívták a szegény papucshőst, idegesen mozgott ide-oda. Kérdezősködött hogylétem felől s néhány halk szóval értésemre adta, amit úgyis tudtam, hogy egy kissé összezörrent a feleségével, aki áldott jó forrást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A fr.ohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dŰ9 szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek • Uen, hanem a benne foglak ^Sysóknál fogva kitűnő szere a legkülönj félébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még j?1***» cho^megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai #%gnes-vizzel élteké Legjelesebb orvosi húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még _ - ... ... | -• . --------------------------...v.tt a baktériummentes mohai Mgnes-vizzel éltek. Leaielesebb orvosi sz aktekintélyek áltál ajanlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás isnaertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb j hogy az Ágnes-forrás vizét a logszagényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagxobb vidéki városbi »erakatek szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelösóg. — Kapható minden füszerfizletben és elsőrangú vendéglőben. ' Kedvelt borviz! 5296 9—15 Főraktár : Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdon.
