Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-08 / 32. szám
Beiktatási ünnepély. Magasztos, szép és lélekemelő ünnepség keretében folyó hó 4-én iktatta be. gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök megbízása folytán Pártos Zsigmond kér. esperes és tanfelügyelő plébánosi hivatalába Mosgai Sándort, a szeK- szárd-ujvárosiak szeretett és népszerű papját. Hat évet töltött a kinevetett és most már hivatalába ünnepélyesen beiktatott újvárosi plébános a szekszárd-belvárosi plébániában mint káplán és hitoktató s ez idő alatt megnyerő modorával, rendkívüli hivatásSzeretetével, példás papi élet. ve’, szigorú kötelességtudásával meghódította maga részére a szekszárdi kath. híveket akikben a szeretet és ragaszkodás csak fokozódni fog az újvárosban iránta. Ahol iy szeretetteljes viszony van pap és hívek között, ott bizonyára csak erősbödni fog az annyira fontos és szükséges igazi példás hitélet. Az ünnepélyes beiktatásra a belvárosból is igen sokan jelentek meg az uj plébános hívei, tisztelői és barátai, hogy tanúi lehessenak a magasztos egyházi aktusnak. Mosgai Sándor plébános a Mária-leányok, apácák, oltáregyleti és ifjúsági egyleti t. gok és I hivek sokaságától kisérve délelőtt 10 órakor ""harangzúgás mellett Pártos Zsigmond kerületi esperessel jobbján a teljesen megtelt templomba vonult, ahol Veni Sanctet intoná't. Ennek végeztével az oltár lépcsőiről a nép felé fordulva a kerületi esperes az itt közölt tartalmas beszédet mondotta: «Elmenvén, tanítsatok minden nemzeteket.» Szt. Máté, 28. tei(? 19. v. Krisztusban s eretett keresztény hivek ! Ezekkel a rövid, de határozott szavakkal küldte Urunk, Üdvözítőnk, J. Kr. az ő tanítványait világgá, hogy az ő szent vallását az egész földkerekségén tanítsák I elterjesszék. S azoknak a tanítványoknak, kiket maga az Isteni Mester, Jézus bízott meg a tanítói hivatallal, attól az időtől fogva, hogy ittjártával megmentette ezt a földet, az általa választott tnnitványok-. nak a lefolyt- 19 évszázad fo'yamán mindig voltak és ma is_vannak utódjaid: sir egyházi rertö szentségének vétele által felszentelt püspökök és papok személyében. A kereszténység első századaiban maguk a püspökök tartottak házukban és neveltek és oktattak egyes jámbor ifjakat és azután pedig, mikor már kellőkép ki voltak nevelve s oktatva — papokká szentelték fel őket Későbben azonban, midőn a kereszténység mindinkább elterjedt és százezrek és milliók tértek meg Krisztus aklába: arról kellett gondoskodni az Egyház ! elüljáróinak, a pápának és püspököknek, hogy a papi életre hivatott, istenfélő ifjak tömegesen I TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY és rendszeresen neveltessenek papokká és ez — főképp a 16. század közepe, a trieszti szent zsinat óta — a papnevelőintézetekben történik. Minálunk Magyarországon minden püspökségnek megvan a maga papnevelő-intézeti szemináriuma I onnan kerül ki évről évre körülbelül ugyanannyi ujmisés, ahány lelkészkedő pap egy-egy esztendő folyamán a püspökségben meghal, úgy hogy a kath papság úgyszólván halhatatlan testület: mert ahány meghal, ugyanannyi lép azok helyébe. • Természetes, hogy ha a plébániák szaporodnak, szaporitni kell a papneveldében a növendékek számát is Magyarországon, a mi édes hazánkban, Szt. István I. apostoli királyunk gondoskodása folytán, már 900 év óta vannak kisebb-nagyobb számban plébániák. A XIII. században a tatárjárás, a 15—17. században j pedig | török dulás és a reformáció nagyon | lecsökkentették a plébániák és a papok számát j elannyira, hogy volt idő, mikor egy egy vár- | miegyében alig volt- egy-két plébánia egy két j pappal. De a törökök kiverése után a 18. és 19. században, ismét felvirágzott Magyarországon I kath. hitélet és százával állíttattak fel országszerte új plébániák De állíttatnak fel még most is — hogy tovább ne menjünk: maga az a plébánia is, melynek uj lelkészét ma beiktatandó vagyok, a szekszárd-ujvárosi plébánia is még uj, még csak 1883-ban állíttatott fel s igy összesen csak 24 éves Ismeritek ti, kedves szekszárdi hivek, különösen ti idősebbek a szekszárd- ujvárosi plébánia történetét. Tudjátok, hogy ez egy nagyszerű alapítványból, a Kassay-Ra- kovszky-féléből lett. 1864-ben épült meg ez a stilszerü, szép templom; később, a nyolcvanas években az ugyancsak szép papiak. 1869 őszén kapta Szekszárd-Ujváros első, állandó papját az áldott emlékű Mikó György személyében, ki azonban 13 éven túl, 1869 őszétől 1883 elejéig csak helyi káplán volt. 1883 elejétől 1894julius 22-én bekövetkezett gyászos haláláig ő volt itt az első rendes plébános. Az a Mikó György, akit sokat és soká megsirat, tt Szekszárd kath. népe, kit sokat és soká megsirattam magam is. És nem restellem elérzékenyülésemet most, 13 ! évvel halála után sem és nem szégyenlem azt a könyüt, melyet emlékéért még most is hullatok, mert Mikó. György olyan ember volt, akiben kiváló ész, nagy szív, feddhetetlen becsület, szeretetteljes bánásmód az emberekkel és tréfás, játszi kedély ritka szép harmóniában egyesültek. Tisztesség, kegyelet és áldás emlékére !■ Utánm jött Götz Sánd or, aki csupán I negyedfél évig plebánoskodott - itt Ő utánna pedig 1898 julius havában elfoglalta e szép i plébániát dr. Fent Ferenc szentszék; ülnök ur, -kit ma öt hete volt szerencsém a szekszárd- ! belvárosi plébánia székébe beiktatni s ekként d . Fent Ferenc ur 9 évi jeles lelkipásztorkodása után megint árvaságra jutott volt a szekszárd- ujvárosi plébánia. De ugyancsak nem soká maradt árván, mert junius 30-án iktattatott be dr. Fent Ferenc ur a belvárosban és julius 1-én már kinevezte megyés Püspök ur Öméltósága ft. Mosgai ’ Sándor urat, 6 éven túl volt ! szekszárd-belvárosi káplánt szekszárd-ujvárosi plébánossá. Hogy ez csakugyan igy történt, ennek nagyobb bizonyságául szolgál j a vonatkozó kinevezési okmány és a beruházási püspöki levél. Kérem, Scheleznik tisztelendő urat, szíveskedjék e két okiratot az egyoegyult ajta os -gyülekezet előtt fenhanngon felolvasni. Ennek megtörténte után következett az ismeretes beiktatási szertartás t. i. | papi hivatal jelvényeinek lelkes, buzdító szavak között való .átnyujtára. Most az uj plébános, Mozsg&i Sándor a szószékre lépett és elmondotta remekszép, tai- jalmas, és lendületes székfoglaló beszédét, melyben a hivek nagy figyelme mellett szónoki hévvel, benső meggyőződéssel, okosan és szépen kifejtette úgy a saját, mint híveinek Kötelességeit is. A háromnegyed óráig tartó egyházi szónoklat mély hatást tett a jelenlevőkre. Prédikáció után nagymise volt, melyet az uj plébános végzett. Szentmise után visszakisérték Mozsgai Sándor plébánost a parochiába, ahol megkez- dőttek a tisztelgő küldöttségek fogadtatása. Ezután a meghívott vendégek részére az ideális szép plébánia lakban bankett volt, melyen az első felköszöntőt Pártos Zsigmond kér. esperes a pápára és az uj plébánosra mondotta. Mozsgai Sándor az ünnepelt plébános gróf Zichy Gyula megyés püspök egészségére ürítette poharát. Szép felköszöntőkkel fűszerezték még a barátságos lakomát: dr. Fent Ferenc, dr. Steiner Lajos, Horváth Ignác, Nemes Győző, Bállá Sándor és Orbán József Csárdás. Pesti levél. — Nyár. — Hogy ezidén átmenet-tavasz,-nélkül bele- pottyantunk a kánikulába : mintha tűrhetetlenebb, elviselhetetlenebb- volna a forróság. Ezt persze a mi szempontunkból, a pesti ember tapasztalásaként mondom. Mert az. évszakokat — mindenféle szempontból — legjobban — fővárosi ember érzi. A tél, tavasz, nyár és ősz az időjárásbeli változásokon kívül azzal is kedveskedik 1recte: alkalmatlankodik) és főkép a nagyvárosi embernek, hogy hol szénszámlával fűt be, hol meg ruhakontóval hűt leS talán ez az egyedüli, amit itt Pesten ingyen élvezünk ( ?!) Mert ahogy a hideg ellen nem győz az ablak függönyeinek árnyékából két bársony-lágy pillantásu barna szem könyörgött volna felé. De megrázta hiú kis fejét s méltóságteljes komolysággal fogadta a mélyen- hajlangó Orbót. — Csókolom kezeit, Mila nagysárm — Jó napot, Orbó. — Mila felbátorodott, mert hallotta anyja megérkezését s helyet mutatott a szolgabirónak. — Csókolom kezeit, de addig nem fogadom el e kegyet, mig nem tudok meg biztosan valamit kegyedtől, Mila. Mila sejté rnár s felvető förtös fejét. — Mit kiván, Orbó ? — Mila, édes Mila, mióta kegyedet ismerem, alig ismerek mást. Mintha sötét áinyék fogná be a szemem, ha kegyed nélkül kóborolok a világban. S ha oly szerencsés lehetek, hogv kegyeddel egy levegőt szívok, akkor . . . akk^r érzem csak, ho-y élek. Szóljon édes Mila, meddig tart számomra ez az élet ? Mindenemet lábaihoz rakom . . . Mila remegett egy kissé, mert ismét azt a könnyes fényű szempárt vélte látni ott a függöny mellett. — Ah, de a szép fogat, az inas, a huszár — arany bilincsbe verték akaratereiét — Orbó, — szólt erőltetett nyugalommal, - szóljon a mamának — s-a nyíló ajtóra mutatott, melyen épp belépett a mama. Másnap Sándor egy levelet kapott. Kívülről édes illatot hajtott bé" a szél az ablakon. Odalépett a világos _ ablakhoz s ideges gyorsasággal vette kezébe a keskeny kis pergament lapocskát: «Sándor, nem lehetek a magáé. Isten vele, Mila. Szerencséjére, másnap több hónapra terjedő kiküldetésre, ment s igy a munka félig- meddig megerősité elkeseredett lelkét. * Két év múlva ugyanabban az erdőben volt a majális. Mila őnagysága is megjelent férjével; az elegáns fogaton ült az inas és a cifraruhás huszár. De mivé lett Mila ! Sovány, halvány, mint a korai dércsipett virág. Hja, a szivét nem tölti be arany és pompa. S Mila csak most tudta ezt n.eg. Mamájától ellenkezőt hallott mindig. S most ? ... így tépelődött s az alá a hárs alá menekült, mely két év előtt tanúja volt, mily szivrehatóan könyörgött . . . Sándor. Ah! csak még egyszer' láthatnám! só- Lajá ... — De mi ez ? Valaki "közelben van ? Rebben össze a merengő asszonyka. Férje a régi cimborák körében mulatott most is, mint mindig, mióta együtt élnek. Ki lehet más ezen a helyen?. .... susogja lelkében egy hang s körülnéz a gyenge nesz irányába. Recscsen az .ág s ott áll a — huszár — katonás pózban előtte. ~ . — Nagyságos asszonyom, méltóztassék hazafáradni, mert 1 kis Mártának igen nagy láza van s mindig Nagyságos asszonyomat hivjá. Mila még jobban elsápad, a hogy föláll s a lomb között egy halványkék ruhá-s leánykát pillant meg, kinek kezét forrón csókolja: — óh egek 1 — Sándor! s ezt suttogja: ». . . köszönöm Rózsikám, életem megmentője ! — Mila tántorgó lépéssel haladt az elegáns fogat irányába, hol már várta férje; unott, vörös arca messzire elviritott, mint a lilába szökő piros mákvirág. A cigány meg gyilkosán, fájón húzta: «Pehely volt a te szerelmed, Elfüjta a szellő . . .» MIT toviw;;? bfov egészségünket megóvjuk, mert csakis a \.JLurszetes szénsava» á>vány viz erre a legbiztosabb óvószer. 55295. — 15. Minden külföldit fölül muj am ■■UHUIÉI hazánk természetes a mohai^^rTLTT Uj"» Forrás. szensavas-vizek királya: Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- ás gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágy; erjesztő,, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! Főraktár: SALAMON TESTTÉREK cégnél, SZEKSZÁRDÖ^N.
