Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-04 / 27. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 julius 4 iparkodott volna attól szabadulni s áldozat­tal is nyakába varta volna a többi magyar­országi vállalatokat átvevő pozsonyi cégnek. De miután ezt nem tette, a városnak kel­lene az üzemmel járó tiszta hasznot a maga részére biztosítani. A kezelési kiadások ma­radnának a régiek s az átvétellel meg le­hetne oldani a rég idő óta vajúdó városi mérnöki állás- betöltését. Ez az állás tudva­levőleg eddig azért nem volt betölthető, mert 1000 korona díjazásért arra senki sem vállalkozott s a több Ízben kiirt pályázat mindenkor meddő maradt. A városi mérnök egyéb teendői mellett ráérne a villamos telep kezelésével is foglalkozni s a mostani telepigazgatói fizetést lehetne nagyobb díja­zására fordítani, úgy hogy igy remélhető volna egy arra alkalmas egyénnek az állásra való vállalkozása. Ha pedig a város nem akarna ily mó­don a kérdés megoldásába bele menni, ak­kor készüljön el a fogyasztó közönség az általános világítás beszüntetésre. Csak két-három hónapig tartson ki s bizonyára elérkezik annak ideje, hogy mél- tányosabb feltételek mellett világíthat. Boda Vilmos. A szekszárdi általános ipar- testület ünnepe. Szép és lélekemelő ünnepélye volt múlt hó 29-én a szekszárdi általános ipartestületnek. Köztisztelet és becsülésben álló elnölfe, André Istvánnak, városunknak a közügyek teréni mun­kás polgárának 10 éves ipartestületi elnökségét jubilálta méltó módon. Az ünnepelt elnök 10 éve áll az ipartestület élén s mindenkor szivén viselte annak érdekeit. Minden erejével igyekezett a testület tekintélyét emelni s íáradhatatlanul munkált tagjai * * javán, kiket szerető iparos testvéreiül tekintve, erkölcsi és anyagi jólétükért küzdeni soha egy pillanatra meg nem szűnt. Mint az ipartestületek Országos Szövet­ségének egyik alelnöke, csak a közelmúltban is, féltve “s sikeresen védte iparos társai érdekeit az uj betegsegóiyzü pénztári és munkás baleset biztosítási törvényjavaslat elkészítésénél. A szerencsésen megválasztott jó vezér iránti háláját és elismerését szebben és méltób­ban le nem róhatta volna városunk számottevő iparossága. Bátran elmondható, hogy ipartestületünk eme tényével nemcsak derék elnökét, de ön­magát becsülte meg s bebizonyította, példát adott rá, hogy a javát munkáló, érdekeit hűen istá­polóért nemesen lelkesülni tud s miképpen kell megbecsülni minden osztálynak az ő igazáért, javáért, végeredményében a haza boldogulásán, felvirágzásán önzetlenül munkálkodó tagját. Az ünnepély napján reggel 9 órakor nagy­számmal gyülekezett az iparosság Kossuth-utcai otthonában, hogy küldöttségileg meghozott el­nökével a belvárosi templomban délelőtt 10 óra­kor tartandó isteni tiszteleten részt vegyen, hálát adandó az Ég urának eddigi jótéteményeiért és áldását kérni további munkájukra. Velük tartott Szabó Károly országgyűlési képviselő és Janosits Károly városi főjegyző is. Istentisztelet után zászlójával a «Szekszárd Szálló» nagytermébe vonultak az ünneplők, hol 11 órakor díszközgyűlés volt, mely alatt André István elnöknek, a testület által ez alkalomból Nyitray Lajossal megfestett — sikerült olaj- festésii mellKépe is lelepleztetek. A diszközgyü- lést, melyen nemcsak a nagyszámú ünneplő iparosság, de a város előkelősége, kereskedő és polgári ossztálya is szépen képviselve volt. — Hahn Ferenc ipartestületi alelnök nyitotta meg a diszgyülést, mely egy 3 tagú küldöttséget küldött a jubilánsért, kinek megérkeztéig a köz­gyűlés felfüggesztetek. A visszatérő küldött­séggel jövő elnököt terembeléptekor lelkes él­jenzés fogadta, a díszközgyűlés újból megnyílt és Kovács Dávid polgári iskolai tanár, a tes­tület sok éven át volt kedves iparhatósági biz­tosa mondta el következő, tartalmas szép disz- beszédét: .. Tisztelt Ünneplő Közgyűlés ! Mielőtt kötelességemhez h.üen feladatomra áttérnék, köszönetét mondok az ipartestület elöl­járóságának azon kitüntető bizalomért, hogy ezen ünnepélyes közgyűlés alkalmából a legfontosabb aktusnak, a legfontosabb ténykedésnek elvég­zésére engem szemelt ki. Kitüntetésnek veszem ezt azért, mert a múltban köztünk levő , szoros összeköttetésből Eredőnek tekintém e bizafrnas megbízatást Bizo­nyíték ez arra, hogy én nem hiában működtem önökkel oly hosszú időn vállvetve közös célért. Én megismertem önöket, önök megismertek en­gem. Érzik, sőt nemcsak' érzik, hanem tudják azt, hogy én ismerem az önök gondolkodását, az önök szívverését. És ha az a szív, az önök szerető szive valami iránt forrón érez és ha. az a lélek, az önök tisztes és becsületes lelke azt az érzelmet kifejezni akarja; annak a szivbeli érzelemnek, annak a lelki gondolatoknak a sza­vakba foglalását rámbizhatják, mert ha valaki, úgy én bepillantottam az önök szivébe, léikébe és megismertem azt. És lám, mielőtt jeleztem volna, már átt. r- tem tárgyamra vagy legalább is tárgyam egyik részére. Azzal vagyok megbízva, hogy önök közül egyet, egy kiválót, akit önök évek hosszu során át vezetőjüknek választottak, ezen ünnepélyes közgyűlés alkalmával üdvözöljek. Ezen ünnepélyes közgyűlés egy éremhez hasonlít Éremhez, amelynek két lapja van. Egy előlapja és egy hátlapja. E két lap szoros, el­választhatatlan összeköttetésben van egymással. Az első lap, tisztelt ünneplő közgyűlés, az' egész ipartestület minden egyes tagjával, elöl­járóival, közvitézeivel együtt. Ez az ipartestület forrasztotta egybe hosz- szu éveken át a szekszárdi iparos osztályt. Az ipartestület elöljárósága ennék az ipartestület­nek a szive. A mint az emberi szívbe össze­futnak az egész testet fentartó véredények, az erek, azonképpen az ipartestület elöljáróságában összpontosulnak a helybeli iparágak képviselői, azok szószólói, az iparosság óhajainak hangot- adói- A mint a szív üde, tápláló anyaggal látja el a testet, azonképpen tanácscsal s ha szük­séges, védelemmel látja el az egész iparosságot, a testület minden tagját a testület elöljárósága. Az iparos osztály egy közös testületbe összeforrva, az ipartestületbe, egy olyan hatal­mas testületet alkot, hogy szava mindenhol nyomatékka], sulylyal bir. Ez a testület van hivatva arra, hogy az iparos osztály érdekeit — ha szükség lenne rá — megvédelmezze. Ez a testület van hivatva arra, hogy az iparos osz­tály szellemi, erkölcsi és anyagi érdekeit hűsé­gesen szolgálja, azokat előre vigye. Amióta az ipar egy állam területén a leg­első foglalkozások közé emelkedett, amióta bizo­nyossá lett, hogy az ipar az egyedüli, amely egy államot nagygyá, gazdaggá tehet, azóta a nemzetek óriási versengésében egy nemzet ipara csak úgy áll meg helyén* ha folyton fejlődik, folyton tökéletesedik Ezt a fejlődést, ezt 1 tö­kéletesedést mi mozdíthatná elő jobban, mint a miben erő rejlik, az egyesülés, a testület. A nagy angol államférfinak ama mondása valóra vált, hogy az állam gazdagsága nem aranybányáiban, nem is termékeny talajában, hanem lakóinak munkához edzett karjaiban, munkaképességében rejlik. A különböző munkásságok köpött pedig első helyen áll az ipari munka, amely edz, nemesit, szórakoztat-és v gyonhoz juttat. I munka az, uraim, amely a hoíVpoIgá' ok vagyonosodásat s igy az állam vagyonosodasat is a legbiztosabban, a legnagyobb mértékben előmozdítja. Az állam arany és ezüst bányái kifogynak, de a munkás karokban fekvő * és ezüst bányák nem ürülnek ki soha. Ezért igyekszik lázas izgalommal minden állam a maga iparát fejleszteni, a másik állam ipara fölé emelni. Ezért iparkodik minden állam az iparos osztály szellemi színvonalát emelni, az ipar fejlődését támogatni, elősegíteni, . hogy igy a világversenyben az állam gazdagságát magábao rejtő kiaknázhatatlan legdusább arany­ér az övé legyen. nem gördítünk akadálj okát a terve elé, legye­nek boldogok, — mondá a kertészné s azzal felkelt. — Most már menyjünk befelé, közel van az éjfél, majd beszélünk még erről holnap. A fiatal ember örömrepeső szívvel csó­kolta meg a kertész és felesége kezét s azzal bementek a házba s nemsokára odabent is el­csendesedett, b álomra szenderült minden. A fiatal ember azt álmodta ott a gerendás kis szobában, hogy Etelkával ott térdel az oltár előtt s érzi a mennyországot rászakadni, midőn Etelka épen azt mondja a papnak : Én ezt a fiatal embert szeretem. * * * . . . Kedves Anyám, én tegnap Tengeri pusztán voltam és megkértem Etelka kezét. Az én tudtom és beleegyezésem nélkül ? Hogy merészelted ezt tenni ? — Igen anyám ! A te tudtod és beleegye­zésed nélkül. Tudod te azt jól kedves anyám, hogy minden kérésed parancs előttem s azt is tudod, hogy életemet adnám érted; de láttam azt, hogy te azt a leányt, akit én szeretek, te gyűlölöd, hogy akihez én élc-temet akarom fűzni, te azt megveted; azért határoztam magam erre a lépésre. Megpróbáltam már számtalanszor, hogy meglágyítsam szivedet, s megértetni veled, hogy a boldogságom függ tőle, de te, mind­annyiszor elutasítottál. — Igaz, elutasítottalak, mert nem akarom, hogy egy koldus familiába keveredjél. — Anyám 1 Ne gyötörj! Minden szavad tőrként hasogatja a szivemet; azt akarod, hogy egész életem boldogtalan legyen ? . . . — Ha kell, akkor azt is, én megmondot­tam a magamét. Én végeztem. —. No hát akkor én is végeztem! Ha a fiad boldogsága semmi előtted, én is végeztem. Nőül veszem azt a leányt, ha mindjárt szakí­tanunk is kell egymással. Én szeretem Etelt, s nőmmé teszem, ha maga a pokol kapuja is lesz az akadály. — De én azt megfogom akadályozni. — Meg ? És mivel ? Te magad leszel az akadály ? — Nemi Egészen más, de megakadályo­zom fiam ezt a bolondos tervedet. Majd irok én «nekik» egy levelet, — Akkor én meghalok anyám! . . . . * * Édes Etelka lányom ! ­Itt küldöm Dezső anyjának hozzám kül­dött levelét, olvasd át figyelemmel és . . . vagy ne is olvasd át, mert talán a szived hasad meg belé, hanem gyere haza miközénk. Tudod, hogy mily nagyon szeretlek, édes lányom és én mégis azt mondom neked, hogy hagyd ott azt a várost s felejtsd el örökre — Dezsővel együtt. De siess, ha mindjárt meg is szakad a szi­ved, félejtsd el az egészet. MIT IGYUNK ? Igyunk mohai ---------------------------------Igyunk mohai bogy egészségijüket megóvjuk, mert |niUnk ITlOhai c-aMs a természetes szénsavas , 1 . . . ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. IgyUílK 0101131 forr ást, ha gyomor-, bél- és légcschuruttól szabadulni al arunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. forrás1, ha étvágyhiány es emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek . Den, harem a 'enne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönbfélébb gyomot*-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, aki< közönséges ivóvi z helyett a baktériummentes mohai rtgnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek áltaj ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbbhogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagxobb vidéki városba erakatek szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskénéi őség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. ■ ■ • ... Ke dvelt bor viz ! B296 7_15 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdim.

Next

/
Thumbnails
Contents