Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-06 / 23. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Kossuth Ferenc leirata. A kereskedelemügyi miniszter folyó évi március hó 16-án kelt rendeletével a vármegye útépítési tervezetéből több fontos utat törölt, ami nagy elégedetlenséget szült. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága ezen miniszteri rendeletet sérelmesnek találván, folyó évi április hó 13-án tartott rendes közgyűlésében hozott határozatához képest alaposan megindokolt felterjesztést intézett a miniszterhez. A miniszter a vármegye felterjesztését figyelembe is vette és ebben a tárgyban a következő örvíndetes leiratot intézte Tolnavármegye közönségéhez: Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 3746/1907. p c. Tolnavármegye közönségének Szekszárd. Az állami beruházásokról szóló 1904. évi XIV. t.-c. alapján a vármegyében 1907— 1909-ben kiépítendő törvényhatósági útszakaszok kijelölése tárgyában 273|906. sz. alatt hozott törvényhatósági bizottsági határozatot a vármegye közönségének folyó évi április hó 13-án tartott rendes közgyűléséből hozzám intézett felterjesztése következtében újból felülbírálván : a felhozott indokok alapján a folyó évi március hó 16-án 17.440 sz. alatt kelt rendeletemmel megállapított útépítéseken felül a fadd—n©rJ©nÍ vényhatósági közutat 11,645 km. és pincze- hely—ozorai törvényhatósági közutat 8.000 km. összesen 19.645 km. hosszban a beruházási hitel terhére kiépítendő utak közé szintén telveszem, illetve azoknak kiépítését a beruházási hitel terhére ezennel engedélyezem. Egyebekben a 17.4401907. sz. rendeletemet, illetve az azzal megállapított útépítési program- mot egész terjedelmében fenntartom azzal a változással, hogy a bonyhád—zombai törvény- hatósági közút bonyhád—tabódi 6.000 km. hosz- szu szakaszának kiépítését utolsó sorba helyezem. Ami pedig a felterjesztésben említett többi, nevezetesen a kocsola—szakcsl és a sárszent- lőrincz—nagyszékely—miszla—pinczehelyl törvényhatósági közút, hidegvölgyi és forrás- i völgyi legrosszabb szakaszainak szintén a beruházási hitel terhére kérelmezett kiépítését illeti, e részben is megnyugtathatom a vár- megye közönségét, hogy a mennyiben az országos beruházási programm keretében megtakarítások fognak eléretni, az utóbb emlitett utak kiépítésére is módot fogok nyújtani. A pinczehely— ozorai törvényhatósági közutak a beruházási hitel terhére engedélyezett kiépítésről az ez iránt közvetlenül hozzám benyújtott kérvényre, Ozora községet is értesítse. Végül értesítem, hogy az ottani m. kir. államépitészeti hivatalt egyidejűleg felhívtam, hogy a fadd—gerjeni és pinczehely—ozorai törvényhatósági közutakra vonatkozó műszaki műveleteket is sürgősen készítse el és hozzám terjessze fel. Fent idézett felterjesztésének összes mellékleteit, valamint az alispán f. évi 4874. sz. felterjesztéséhez, az abban emlitett kérvény helyett tévesen mellékelt 17440|997. számú leiratomat, ide csatoltan visszaküldöm. Budapest, 1907. május 25. Kossuth s. k. ’ A Életünket és vérünket . . . Régen volt. Nagyon régen volt. Csak a történelem sárgult lapjairól tudjuk, hogy ősapáink mily határtalan lelkesedéssel kiáltották oda egy végveszély előtt álló Habsburgnak, ezt a mai napig hires mondást: «Életünket és vérünket . . .» Pedig hát akkor is volt már számtalan okunk arra, hogy tétlenül nézzük, miként bomlanak ezerfelé a Habsburgok ősi tartományai s volt rá okunk, hogy még a kis újunkat se mozdítsuk meg a Habsburgok megmentésére. Volt rá okunk, illetőleg lehetett volna. De hát ilyenek voltunk mi magyarok és ilyenek is maradunk ezután is — nagylelküek. Ha azt mondom nagylelkű, ezzel csak egy közmondást akarok beigazolni: A nagylelkűségnek hálátlanság a jutalma. A mi jutalmunk is ez volt cs ez a mai napig. Mert ha őseink — a kedvelt híveink — nem ragadják ki kardjukat hüvelyéből és nem védelmezik meg életükkel és vérükkel Mária Therézia bomladozni készülő trónját, hát Ausztriát ma már'hiába keresnénk s nagyitó üveggel sem találnánk sehol a mai földabroszon s a Habsburgoknak is csak a hire maradt yolna vissza. Ausztria, Magyarország életfájának férge; olyan mint a szu, folyton örli, folyton rágja a gyökeret s mióta befészkelte magát erre a lombdus- fára, azóta szakadatlan pusztító munkájával ki is döntötte volna azt a fát, ha abban : em volna annyi életnedv hogy azzal akár az ítéletnapig ellentálljon e romboló aknamunkának. Talán még ez az egyetlenegy Habsburg az — a mostani ősz fürtő királyunk — ki 40 évi országlása alatt legszorosabban fűzhette magát Magyarországhoz, s legközelebb férkőzhetett nemes szivéhez. Talán Ő az az egyetlen Habsburg, kinek ha fáradt arcára tekintünk, szétnyílik Ausztria felé ökölbe szorított kezünk, s az átok mit Ausztria fülébe akarnánk kiáltani, elnémul ajkainkon. Igaz, hogy 40 év nagy idő; ennyi idő alatt még ellenségét is megszeretheti az ember. De ha Ausztria ma, mint egykor, újra végveszély előtt állana, újra a szétdarabolás és a megsemmisülés félelmétől Magyarország nagylelkűségéhez fordulna oltalomért, s újra látnánk magunk előtt egy könyező Habsburgot, amint kitárt karokkal belénk helyezi minden és utolsó bizalmát, nem tudom, hogy ez -az Ausztriától oly sokat szenvedett, s annyi áskálódás, annyi vérszopás után annyira elgyengített nemzet tudná-e ma oly lelkesedéssel oda kiálltam annak a remegő Habsburgnak : »Életünket és vérünket királyunkért-1« . Ki tudja? Talán igen, talán egyáltalában nem. $z. G. 1907 junius 6 A madarak és fák haszna. Irta és felolvasta : Németh Márton tanító a Fácánkerten 1907 május 22-én tartott iskolai ünnepélyen. Kedves Gyermekek ! A nagyméltóságu m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter ur — gróf Apponyi Albert — az 1906-ik évi április hó 27-én rendeletet adott ki, hogy minden évben, május havában egy napot szenteljünk a madarak és fáknak, azok hasznának, ültetésének, gondozásának, védelmének ismertetésére. Mi már e magas miniszteri rendelet kiadása előtt is nagy gondot fordítottunk a madarak és fák védelmezésére, a mai napon mégis számoljunk be első sorban arról, hogy mit tettünk a jelen iskolai év kezdetétől fogva a mai napig a madarak és fák védelme érdekében s menynyiben igyekeztünk a nagyméltóságu miniszter ur rendeletének eleget tenni ? 1. Az őszszel november hó 24 és 27-én rózsabokrokat és fákat ültettünk az iskolai épület udvarán, hogy a kis madárkák ott menedéket találjanak. 2. Ugyancsak az őszszel még 39 liter tökmagot is gyűjtöttünk a téli madáretető asztalkára, melyet a következő iskolás gyermekek — De biz’ annak a sorsa aggaszt. Ha én most elmegyek az egyetemre, nem vetek neki két évet, férjhez fogja tolni a mamája az első kérőjéhez . . . — Ugyan menj, te pesszimista. Dehogy tolja . . . Megvár ő téged . . S ha pedig nem, akkor: Gombház! . . . Nem is szeretett igazán s már akkor nem is érdemli meg, hogy csak felé is nézz. — Könnyen beszélsz, Imre. Nem értesz te ehhez.. . . Benned még nem ébredt föl a szjv. — Fölébredt bizony már, nyafogott is, de én teljes lelkierővel csitítottám. Hohó ! még nem érünk rá turbékolni. Előbb pénz kell és állás, [ hol anyámat is eltarthatom s aztán majd meglátom, mit rendel az Ég. — Te boldog vagy, hogy ily nyugodt j fővel bírsz. — Nagyszerül Megfigyeltem, épp 179-szer | sétált körül az órám mutatója, mialatt ti itt oly ' gyerekes ostobaságon beszélgettetek — kiáltott nevetve a harmadik. Pista. — S mialatt te hallgattál, mint egy jegesmedve. — Hm! Ez imponál nekem, jobban mint a verebek: ti. Igen, úgy csiripeltek: Piroska . . . anyám . . . pénz . . . állás . t . szerelem stb. Hallottam a fülem hegyével. No már én ilyenen röstellek beszélni. Mennyivel érdekesebb lese- getni a mutató sétáját, mint hagyja el egyik öt percet a másik után. Akárcsak a Nap az égbolton. Nem lehet mozgásukat észrevenni egyiknek sem, csak egyszer más helyen találjuk. — Na, te belőled is jó matematikus lesz. Neked még tán a szived is fizikai és matematikai törvényekkel van telítve. — Hagyd e bohó hangot, Imre. Nekem legfőbb vágyom a tudás. Tanulni, tudni. Mily Isteni élvezet ! Alig várom, hogy az egyetem kapuja kinyíljék előttem 1 Fittyet hányok én a — hogy is mondják :— szerelemnek, ábrán* dozásnak ! Ideálom a könyv, a gondolat! Épp a főtérre értek. A többiek már várakoztak rájuk. — Laudetur Jézus Krisztus 1 — köszöntek mindnyájan. A páter szívélyesen szorított velük kezet. — Szervusztok fiuk ! A viszontlátásig. Aztán csak hidegvér! — kiállá utánuk. Szétszállingóztak könyveik és jegyzeteik mellé. * A z . . . i vonat dübörögve fújtat be a pályaudvarra. Csikorogva nyílnak meg a kupék ajtajai. Vagy tizenhét feketeruhás férfi lép le a hágcsókról. Önkéntelenül egymás felé néznek. — Józsi! Pista! Feri! kiáltással rohannak egymáshoz. Kívül fölcsillámló szemmel várakoznak a fiákerosok, hordárok. Hogyne 1 Lesz borravaló. De már jönnek is. Ki gyalog, ki kocsin indul az útnak. Egyiknek nagy bőröndje mellé egy vörös arcú, züllött hordár lép. MIT IGYUNK?'Svunkmoha --------------------------Igyunk moha ho gy egészségeiket megóvjuk, mert |ny||n|( IllOha -csakis a természetes szénsavas .*** , ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. IgyUnK 010113 ÁGNESfor p ást, ha gyomor-, bél- és légcső huruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrás*, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savan) uviz; dús »zénsav tartalmánál fogva nemcsak b:ztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a i-enne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülön' félébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltetiek azok, akik közönséges ivóvíz he yett a-baktériummentes mouai «gnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi -szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél nagyo b üvege i>en minden kétes értékű szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen m.gszert-zhes e. uagxonn vidéki városb.i erakatek szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüdetben és elsőrangú vendéglőben. — ..........- ■ Ke dvelt borviz ! 5296 6_15 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdin.
