Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-22 / 12. szám
• ' 1906. március 22 Nemzeti ünnep. A magyar nemzetnek egyik legszebb haza- nas ünnepe március 15-ike. Ez az a nap, a • midőn minden igaz magyar örömmel emlékszik i meg a magyar szabadság hajnalhasadására. Más- i kor igy volt ez, most azonban szomorúság és j banat szállta meg a hazafiak lelkét; mert veszély- j ben forog az 1848. március 15-én kivívott szabadságunk és meg van tépve ezredéves ősi alkotmányunk. A nemzet törhetetlen összetartására és türelmére van szükség, hogy ismét felragyogjon szabadságunk most elborított csillaga. Reménnyel és bizalommal a jobb jövő iránt szerte e hazában mindenütt, kunyhókban és palotákban egyaránt ünnepet ültek. A mi vármegyénkben sem volt egyetlen község sem, ahol ne imádkoztak volna a magyarok Istenéhez, hogy oszlassa el hazánk egéről a vészfellegeket. Az^ egyes ünnepségekről az alábbi sorokban számolnak be tudósítóink. Szekszárd. A szabadság napján ünnepi díszt öltött városunk. A vármegyeházára, városházára, a templomra, plébániára, az egyesületekre, iskolákra és több magánházra kitűzték a nemzeti trikolórt. Egyedül a független.bíróság épületén nem láttunk zászlót, a mi általános megütközést keltett. A belvárosi templomban Wosinskjr Mór apát-plébános 9 órakor fényes segédlettel ünnepi misét mondott, melyen a vármegyei tisztviselők testületileg jelentek meg, a kiket Döry Pál magyar díszruhában vezetett. A városi tisztviselők pedig dr. Hirling Adám polgármester vezetése alatt jelentek meg. A róm. kath. olvasókör tagjai zászlajuk alatt, úgy a tanuló ifjúság is zászlóval vett részt a szent misén. Mise végén Wo- sinsky Mór elmondotta Eszterházy Pál régi, de igen alkalmas imáját és a hazát Magyar- ország patronájának oltalmába ajánlotta. Szép szólót énekeltek mise alatt. Mácsik József és Stolpa József főgimnáziumi VIII. o. tanulók. Lélekemelő jelenet volt az, midőn a hivek szent áhítattal elénekelték a Hymnusz két versszakaszát. Az ev. ref. templomban Borzsák Endre lelkész, az izr. templomban pedig dr. Rubinstein Mátyás főrabbi tartottak isteni tiszteletet és alkalmi beszédet. Az összes iskolákban hazafias ünnepélyeket tartottak, melyeknek műsora szavalat, ének és alkalmi beszédek elmondásából állott. Dicsérettel emeljük ki, hogy a1 főgimnázium tanuló ifjúsága a közönség intonálására még a Kossuth-nótát is elénekelte. A szekszárdi polgári olvasókör méltón megünnepelte március 15-ét. Bár a kör helyisége romokban hever, azért mégis megtartották a szokásos ünnepi halvacsorát a fedett nyári helyiségben. A tagok igen szép számban jelentek meg, s a lelkes hangulat a reggeli órákig tartott. Az első felköszöntőt Boda Vilmos mondotta — mely egyszersmind beszámoló is volt — s az ő szokásos ékesszólásával kitartásra buzdította a hallgatókat. Azután Szabó Géza, lapunk munkatársa szavalta el ez alkalomra irt szép versét, melyet lapunk más helyén közlünk is. Beszéltek még: Nikitits Imre, ki Bodát j köszöntötte fel, Janosits Károly a'magyar ipar- pártólás érdekéban szólalt fel. Schneider János beszéd keretében foglalkozott a politikai hely- j zettel, s egyszersmind válaszolt Boda Vilmos újbóli humoros beszédére. Vendl Gyula nagy } hatással szavalta el Petőfi «1848 március 15» j cimü versét és a «Fogoly Lengyel»-t. Közbe- J közbe a Garai zenekara játszott hazafias nótákat. ! Végül Szabó Géza elszavalta a Talpra magyart, l Éjjel felé Boda Vilmos kíséretében — meghívás j folytán — a tagok egy része felment a Nagy Sándor vendéglőbe, hol szintén nagy számú ünneplő sokaság volt együtt. Itt Boda újból szép beszédben vázolta a politikai helyzetet s kitartásra buzdította őket. Szabó Géza újból elszavalta alkalmi versét és a Talpra magyart. A reggeli órákban a fiatalság egy része elment még a Református Körbe, hol beszédekkel, sza-' válásokká! tették ünnepiesebbé a még ott levő ünneplő közönség lelkes hangulatát. Tolna. A tolnai kaszinó mint minden évben úgy az idén is lelkes hangulatban halvacsora mellett ünnepelte március idusát. A lelkesítő és gyújtó hatású beszédek sorát a «Kaszinó» érdemdús elnöke dr. Szily Géza nyitotta meg. Tartalmas és magas színvonalon álló beszédben e nagy nap jelentőségét méltatja, majd a bekövetkezett abszolutizmusról emlékezi| meg fájdalommal, melyneks ötét réme ólomsulylyal nehezedett sokat szenvedett nemzetünkre. A nemzeti ügy diadalában való szilárd hitünk tartotta távol | indig a csiiggedést. Bizzunk a szebb jövőbben. A hon virulására üríti pohaiat. Hazafias érzéstől duzzadó s tüzes beszédükkel nagy hatást értek el Szily János, Peder Ferenc és Stern Árpád. Ez utóbbinak valamint TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Tözsér Miklós szavainak hatása alatt a jelenlevők áldozatkészségükről tettek tanúságot, midőn a póttartalékosok családjainak felsegélyezésére irányuló «helyi* mozgalom megindítását egyhangúlag elhatározták. A mozgalom megindítására Buday János, Stern Árpád, dr. Szily Géza és Tőzsér Miklós urakat kérték fel. Ä tisztán hazafias célra nyomban 114 koronát adtak össze. Ezután Buday János megyei biz. tag a megyei tisztviselőket élteti, elsősorban az alispánt, kit az egybegyűltek táviratilag üdvözölnek. Végül Török Gábor szavalja el lángoló lelkesedéssel és tűzzel a «Talpra magyart». Bonyhád. Szépen sikerült hazafias ünnepélyt rendezett a bonyhádi nyilvánossági joggal fölruházott magán polgári leányiskola március 15-én a községháza nagytermében. Selényi Sarolta igazgatónő nyitotta meg szép beszéddel az ünnepélyt. Utána Davidovics Irma II. o. növendék szavaltá Március Idusát Ábrányi Emiltől, majd Deutsch Ilona tanítónő szép értekezéssel ecsetelte a nap jelentőségét. Felolvasása nagy tetszést aratott. Következett Kobn Róza és Háffner irma I. o. növendékek szavalata, kik közül az első Petőfi Honfidalát, az utóbbi Váradi Antal Régi könyv cimü költeményét szavalta. Ezután hazafias színmű : A Haza következett, melyben a növendékek legnagyobb része közreműködött. A színdarab előadása oly nagyszerűen sikerült, hogy a közönség úgy a .tanítónőket, mint a növendékeket tapssal és éljen kiáltással tüntette ki. A Szózat és Hymnusz eléneklése után a a szép ünnepély véget ért. Az ünnepélyen Bonyhád közönségének szine-java részt vett és nem tudtak elragadtatásuknak eléggé kifejezést adni. Az ünnepély rendezésében a tanítónők: Selényi Sarolta, Deutsch Ilona és Várady Ilona és az ev. tanító, Kis Sándor buzgólkod- tak. Ez a fényes siker is bizonysága, mennyire megérdemli ez a nemrég alapított iskola Bonyhád község elöljáróságának és közönségének érdeklődését és támogatását, ami által további fennállása biztosittatik. Gyönk. Ezen évben március 15-ét. Gyönk olyan arányokban ünnepelte meg, mint eddig egy ízben sem. Mindkét templom, a gimnázium, a négy elemi iskola, a járásbíróság kivételével a hivatalos épületekés számos magánház fellobogózva voltak. Az egész vidéken legjobbnak ismert gyönki fúvós népzenekar kora reggel a Himnusz, a Szózat, a Rákóci-induló és a Kossuth-nótával járta be az utcákat. Nyolc órakor a gimnázium tartott ünnepi istentiszteletet a ref. templomban, amelyen Szentes János igazgató imádkozott nagy bensőséggel —. a győzedelmes békéért. A tanulók tanáraik vezetése alatt jelentek meg s az istentisztelet végeztével az intézet udvarán hazafias dalokat énekeltek. Kilenc órakor az evangélikus, tízkor pedig a ref. templomban volt istenitisztelet, amelyekre a járásbíróság kivételével az összes hatóságok, intézetek, egyesületek testületileg jelentek meg, a közönség pedig olyan nagy számban, hogy a padsorok zsúfolásig megteltek, sokaknak hely sem jutott a tágas templomokban. Az evangélikusoknál Illgen Antal lelkész mondott hazafias, emelkedett szellemű imát, a reformátusoknál pedig Kosa Ferenc lelkész tartott lendületes szónoklatot a szabadságról, annak alapjairól s a szeretetről. Az evang. templomban is teljesen magyar nyelvű volt az istenitisztelet; és itt a lelkész imája után az evang. iskolai tanulók Grosch Ödön főtanitó vezetése alatt hazafias dalokat énekeltek, hárman pedig 48 márciusról és a szabadságharcról szavaltak. Délután a Gyönki Kaszinó rendezett ünnepélyt, amin a Kaszinó tagjai és azok vendégei jelentek meg számosán. A Kaszinó helyisége zászlókkal s babérfüzérekkel volt díszítve — Székely János tanár Március Idusáról szavalt nagy tetszéssel, Ürögdy Győző tanárjelölt pedig a Talpra magyart nagy hévvel. Az ünnepi beszédet dr. Mányoky Gyula ügyvéd tartotta, dicsőítve 48 márciusának népet szabaditó, a nemzetet egységesített demokratikus szellemét és hangsúlyozva, hogy a magyar nagy céljaihoz jutni csak úgy tudhat, ha a mai arisztokratikus beteges társadalmi felfogás helyébe a modern demokratizmus egészséges szelleme lép. A Kaszinóban az ünnepség után este bankett volt, ^melyen hölgyek is részt vettek. polgárság a községi vendéglőben gyűlt össze nagy számban, a honoráciorok, a kereskedők, az iparosok s a gazdálkodók köréből egyaránt. Itt is dr. Mányoky Gyula tartott alkalmi beszédet 48 márciusáról, — közkívánatra pedig a folyó alkotmányos küzdelemről s a haladó banda uralma ellen szólt és kitartásra buzdította a népet, mely lelkesedésében el is határozta Gyönkön egy 48-as kör létesítését 5 Decs. Decs községében is lelkesedéssel ülték meg a nemzeti újjászületés nagy évfordulóját és pedig az egész lakosság egyesülve. A korábbi években külön ünnepelt az elöljáróság és külön az olvasókör. Most közös elhatározással együtt voltak az olvasókörben s meghívták az ünnepélyre Boda Vilmos volt országgyűlési képviselőt. A volt képviselő a reggeli vonattal érkezett Decsre, hol T. S z : 1 István polgár vezetése alatt küldöttség fogadta. A vasúttól a községházába és innét a templomba vonult K. Szél Mihály biró vezetésével az ünneplő közönség, hol Bús Lajos ev. ref. lelkész gyönyörű imát mondott, a közönség pedig lelkesedéssel elénekelte a himnuszt. Délben közebéd volt a polgári olvasókörben, hol az ottani ev. ref. és katholikus tanító a 48-ki eseményekre vonatkozó érdekes felolvasást tartottak. Ebéd közben Boda Vilmos elmondta beszámolóját, melyet a közönség figyelemmel hallgatott meg. Felköszöntőket mondottak még Bús Lajos lelkész, Cseh János földmives saját készitményü versét szavalta el és Boda Vilmos. Az olvasókör elnöke K o m- mandinger Kálmán jegyző családi gyász miatt nem jelenhetett meg az ünnepélyen, mi általános sajnálkozást keltett. Tamási. Március 15-ének a szabadság és alkotmányos életünk születésének emlékére a «Tamási Kath. Kör» március 17-én vasárnap tartott saját helyiségében fényes ünnepélyt, mely alkalommal a választmány felkérésére dr. Frühvirth Jenő világi elnök tartott magas szárnyalásu és hatásos beszédet, mely magával ragadta az összes hallgatók figyelmét. Édesen fájó húrokat pengetett, mikor a fakadó tavasz nyiltával emlékeztetett arra, hogy hiába várjuk a jövő szebb hajnalát, a virágáradat most nem hoz nekünk örömet, a piros virág, fehér galy és zöld levél pedig keserűen figyelmeztet, hogy a nemzetre az ellenség fátyolt borított és a szabadság fáját, mely honfiúi vérrel táplálkozott, kivágni akarják. Áttér a szónok a jelenlegi politikai viszonyokra és lelkes szavakban kitartásra buzdítja az ünneplőket. A szivreható beszéd után a világ legszebb himnuszát: «Isten áldd meg a magyart» énekelték áhitatos szívvel a hallgatók, majd ennek elhangzása után Mozolányi István egyházi elnök emelkedett fel szólásra és gyönyörű metapho- rákkM teli beszédében a veszedelemben forgó alkotmányunkat egy szép menyasszonyhoz hasonlítja, kit mikor vinni akarnak a háztól siratja apraja-nagyja, mert hisz a ház legféltettebb kincsét és büszkeségét viszik el örökre, de itt még meg van az édes vigasz, hogy viszik, de talán szebb és rózsásabb életbe, hanem a nemzet szép menyasszonyát, az alkotmányt, temetésre viszik, mely temetésen, a magára maradt nemzet, a gyászoló közönség. Az egyházi elnök megható és egyúttal szép reményekkel kecsegtető beszéde után fiatal hévvel és tűzzel beszélt Vargha Kálmán káplán az amúgy sokat szenvedett nemzetről, dicsőítette a nemzet nagyjait, kitartásra hívja fel a nemzet fiait és lángoló hazaszeretetükkel s rendületlen bátorságukkal nézzenek szembe a haza ellenségeivel. Végül meg kell emlékeznem, Kajtár Józsefről, a köznép egyik egyszerű, derék fiáról, ki hazaszeretetéből merítve bátorságot, szót kért és igen értelmes beszédben talpraesetten adta elő az ő jó kivánatait. Szintén Isten segítségét kéri küzdelmünkhöz és áldást kér a munkát szerető derék magyar népre. Dombóvár. Az idén a szokottnál még nagyobb honfiúi kegyelettel ülték meg Dombóváron szent nemzeti ünnepünket. Az egész város fel volt lobogózva. Az üzletek zárva voltak, mindenki ünnepet ült. Az egyesületek és testületek zászlók alatt, az elöljáróság pedig Lexa Zenó városi biró vezetésével jelent meg a templomban, melynek minden részét teljesen megtöltötte az ünneplő közönség. A szent misét Nyárády Aladár plébános végezte, aki hazafias beszédet is intézett a hívekhez. Mise után a dalárda elénekelte a Hymnuszt. Este a 48-as körben nagy lakoma volt, ahol Lexa Zenó diszelnök méltatta szép beszédben a nagy nap jelentőségét. Az ipartestület pedig a Koronában tartott szabadságlakomát. Itt óriási közönség jelent meg. Az ünnepélyt a Hymnus eléneklésével kezdették. Az ünnepi beszédet dr. Honig János tartotta. Vacsora alatt a 48-as Körből Lexa Zenó kíséretében megérkezett Szluha János, a szakcsi kerület volt országgyűlési képviselője, akit lelkesen fogadtak. Nagyhatású, tüzes beszédeket tartottak : Sima Pál fővárosi hírlapíró es Cser- nics Jenő pécsi ügyvédjelölt. Beszéltek még: Pigmond Gyula, dr. Honig János, Veszelei Zsig- mond, Nagy István. Vacsora alatt Romsics István és Antáni Ferenc szavaltak. A hazafias Ünnep fényét nagyban emelte a dalárda szép dalaival. A fiatalság később táncra perdült és
