Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-22 / 12. szám
12. szám Szekszárd. 1906 március 22 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdájs, hová a lap részére mindennemű _________hirdetések és pénzküldemények intézendők Olvasóinkhoz! A «Tolnamegyei Közlönye már harmincnégy év óta szolgálja önzetlenül a közönség érdekeit. Harmincnégy év nagy idő a vidéki hírlapirodalom történetében, különösen nagy az ami lapunk életében, mivel nehéz viszonyok között kezdette meg pályafutását, midőn az irodalom pártolása, a hirlapoivasás nem volt olyan közszükség, mint amilyen ma. A « Tolnamegyei Közlöny> Tolnavármegyében úttörő munkát végzett a hirlapirás terén. Hosszú életét annak köszönheti, hogy egy pillanatra sem tért le az igazság útjáról és mindenkor a közérdeket és sohasem egyesek érdekeit szolgálta higgadt tárgyilagossággal. Múltúnknak egyik büszkesége, hogy mindenkivel szemben megtartottuk szabadságunkat és függetlenségünket. Az igaz ügy védelmére mindig készek voltunk és vagyunk ma is. Minden kérkedés nélkül mondhatjuk, hogy s->k nemes és közhasznú intézmény, egyesület és társulat létesítésének első csiráit lapunkban hintették el s részben nekünk köszönhető, hogy azok ma már áldásthozó működést fejtenek ki. A « Tolnamegyei Közlönyemely hosszú évekig közgazdasági, társadalmi, tanügyi és közigazgatási heti lap volt, a közóhajnak engedve és saját meggyőződésünket is követve, politikai lappá változtattuk. Zászlónkra Kossuth Lajosnak, hazánk megFelelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS dicsőült nagy fiának eszméit irtuk fel, hogy Magyarország teljes szabadságát és függetlenségét segítsük kivívni. Ha valamikor, úgy most nagy feladat vár reánk, hogy megtámadott szabadságunkat, megtépett alkotmányunkat meg- védhessük az erőszak ellen. Ezt azonban sikeresen csak úgy érhetjük el, ha minden igaz hazafi mellénk sorakozik. 'Ha mindnyájan egy táborban leszünk, akkor a pokol kapui sem vehetnek rajtunk erőt. Bizalommal fordulunk Tolnavármegye lüggetlen közönségéhez, hogy támogassa ebben a nehéz viszonyokban lapunkat a jövőben is úgy, mint a múltban tette, hogy pártfogásából uj erőt és kitartást meríthessünk a küzdelemre. Programmunk a jövőben is a haza, a közszabadság és az alkotmány védelme lesz. Kérjük olvasóinkat, elvtársainkat és barátainkat, hogy a « Tolnamegyei Közlöny>-t, mely a vármegye legrégibb lapja, eddigi bizalmukban és pártfogásukban továbbra is kegyeskedjenek megtartani. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, a kiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megujitani szíveskedjenek. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */» évre 6 K, '/« évre 3 K Számonként 24 fillér e l.ip nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garniond so onkint 30 fillér Lapunkat a t. megyei tanitók és tanítónőknek fél árért küldjük meg, mivel a „ Tolnamegyei Közlönyu a „ Tolna- megyei Általános lanitó-eyyesületu-nek hivatalos közlönye. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Andrássy Gyula gróf. A szekszárdi polgári olvasókör, mint keletkezése- óta minden évben, ünnepet ült március 15-kén. Az elhangzott pohárköszöntők során merült fel az indítvány, hogy az olvasókör a jogaiért küzdő nemzet jelenlegi vezéreit: Kossuth Ferencet, Apponyi Albert és Andrássy Gyula grófokat távirati utón üdvözölje s törhetlen bizalmáról biztosítsa. Az indítvány lelkesedéssel, egyhangúlag elfogadtatott s végrehajtásáról az elnökség gondoskodott. Az üdvözlésre elsőnek érkezett meg Andrássy Gyula gróf távirati válasza, ki hálásan megköszönve a megemlékezést, ezt a tanácsot adta az üdvözlőknek: «Tartsanak ki Ősök a nemzeti küzdelemben»! Andrássy Gyula gróf maga a megtestesült higgadtság; a hatvanhetes alap rendithetlen hive s egész politikai múltjával kétségtelenül igazolta, hogy benne nincs egy szemernyi sem akár íorrodalmi hajla nőkből, akár felforgatási törekvésekből. De a magyar nemzet törvényen alapuló ősi alkotmányához s állami önnállóságához és függetlenségéhez megingathatlanul ragaszkodik s abból bármily csekély részt elTARCA. Végzet. Minél vakítóbb a napfény, Annál sötétebb az árnya, Dicsőségért küzd sok ember, Sok kéje lg ve dűl a sárba. Bűn és erény így egymástól Mindörökké távolodva; Mély örvénybe jut az egyik, A másik a csillagokba. . . Nincs pihenés, nincs megállás Sehol a nagy mindenségben; A ki nem az ég felé tart, Kell, hogy a pokolba érjen I SZABOLCSRA MIHÁLY. Te vagy a mi talizmánunk. Kossuth Lajos halálának évfordulójára. Te vagy a mi talizmánunk S az is leszel örökre, Míg utánnad magyar szemből Gyöngyharmatból, könnyeinkből Hull az áldás a rögre. Nem hagytál el minket árván Mert szellemed élni fog,... Minden magyar honfi szívben Küzdelemben, szent hitünkben S reményünkben ott ragyog. Sirat egész Magyarország Jobban, még mint valaha,... Gyere vissza Kossuth apánk Viruljon fel édes hazánk Régóta várt hajnala. SZABÓ GÉZA. A számozott sapka. — A «Tuhumefyei Közlöny» eredeti tárcája. — Irta: P. Takáts Gábor. Ritter von Eisenkatzerschmied főhadnagy ur ruganyos, hetyke léptekkel mérte végig az Üllői-uti járdát a Mária Terézia kaszárnyából befelé. Valami rózsás kedélyhangulatban lehetett, mert az alsó és felső szája széle valami fütyörészés félére volt csucsoritva. Ami minden esetre a sorsával való megelégedését jelentette. Ekkor már javában gyújtogatták a harisnyás légszeszlámpákat. Magyarán mondva: gázlámpákat. Úgy látszott, hogy valami jóleső gondolat egészen önmagának foglalta le, mert alig ügyelt a járó-kelőkre. Azonban egyszerre még is feltűnt neki hogy valami szokatlan módon nézegetik, fixi- rozzák őt a szemben jövők. Sőt két fiatal hölgy éppen mellette surranván el, hangosan felkacagott és pár lépésnyi távolságból vissza is tekintettek utána. És amig a -főhadnagy hátra fordult, két baka is elment mellette anélkül, hogy szalutáltak volna neki. Ezt csak akkor vette észre, mikor azok már jól el-ellábaltak ellőtte. És ép ezért nem akart utánuk kiabálni. — Mi a fene találta ezeket ? — dünnyögte félhalkan. Alig ment néhány lépést előre, ismét egy baka jön vele szemben, és épen mellette lépett el anélkül, hogy ez is tisztelgett volna. De erre már hirtelen megállóit és visszafordultában amúgy «forsriftosan» rárivalt a bakára. — Megállj! A szegény baka majd hányát vágódott ijedtében, a levegő után kapkodott és a kezét is alig találta meg, a mellyel szalutáljon és úgy állott a tiszt előtt, mint egy idétlen kérdőjel, miközben a nyakát igyekezett kipeckelni és hirtelen a sapkájához emelte a kezét, merően nézvén a tisztre. — Mért nem tisztelegtél előbb ? hé! — Vigyázz, mert olyan 24 órai kurta vasat kapsz, hogy .vakarózni sem fogsz tudni! Donner vetter paraplé ... A baka csak hápogott, mozgott a szája, de hangot nem birt adni. A tiszt látván a katona vergődését — gondolván, a mafla bizonyosan elmálészkodott, azért nem vette őt észre — a nevetést elfojtva röviden kivágta: — Mmarrsl A baka sietve hordta el az irháját, örült, hogy ilyen olcsón szabadult.
