Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-22 / 47. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 Halálozások. Mély és lesújtó csapás «rte Molnár István szekszárdi takarékpénztári főkönyvelőt és nejét szül. Lengyel Margitot, Ifiknek 17 éves István fiuk f. hó 20-án délelőtt 11 órakor pillanatnyi elmezavarában szivén ■lőtte magát és rögtön meghalt. A szerencsétlen fiatalember epilepsziában szenvedett s önfeletti állapotában bement az egyik szobába, azt ma­gára zárva, megtöltötte édes atyja vadász fegyverét és szivének irányozva, elsütötte. A bánatos szülők iránt általános a részvét. A szerencsétlen véget ért temetése tegnap délulán ment végbe, melyen sokan jelentek meg, hogy ényhitsék a szülők megmérhetetlen fájdalmát. — A család a következő gyászjelentést adta ki: Molnár. István és neje szül. Lengyel Margit mint szülők, valamint Ilona nővére és nagy­számú rokonság nevében mély fájdalommal megtört szívvel tudatják szeretett, kedves, fe­lejthetetlen fiuknak, illetve testvérnek Istvánnak folyó évi november hó 20-án délelőtt 11 óra­kor 17 éves. korában történt váratlan gyászos elhunytát. A kedves gyermek földi maradvá­nyai f. hó 21-én délután 3 és fél órakor fog a gyászházban a róm. kath. szertartás szerint fieszénteltetni és a szekszárdi alsóvárosi sir- kertben lévő családi sírboltban örök nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise­áldozat f. hó 21-én reggel 9 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Szekszárd, 1906. nov. 21-én. Áldás és béke lebegjen a drága halott porai felett! — A bonyhádi kath. olvasókör uj helyi­ségét f. hói4-én nyitották meg; mely alkalomból társas vacsorát rendeztek s ezen sokan vettek részt. Az első beszédet Jozgits János dr. plébá­nos mondotta, aki az egyesület tagjait szép be­szédben éltette. Eibach Ödön lelkes beszédben az olvasókör ügybuzgó elnökét, Jozgits János dr. plébánost éltette. Jozgits plébános második .bestédében, .köszönetéi, fejezte ki. at elismerésért. JBibach Kornél, Hoffer Józsefné és Csik József Kanzler Antal dr.-ra ürítette poharát Beszéltek még : Schneider János, Jozgits Béla, Hoffer József. — A hazai beszerzési források. Az Or­szágos Iparpártoló Szövetség a magyar közön­ség régen hangoztatott óhajának tesz eleget, amikor kiadja «a hazai beszerzési forrásokat.» Ez a füzet, mely nélkülözhetetlen segédeszköze lesz iparpártolás iránt érdeklődő vásárló kö­zönségnek, tartalmazza a füszerkereskedésben, férfi és női divatárukereskedésben, papirkeres- kedésben és vaskereskedésben kapható összes iparcikkek hazai termelőinek névsorát, olyan átnézetes összeállításban, hogy a laikus közön­ség egy szempillantás alatt megkaphatja a szük­séges útbaigazításokat. Az Országos Iparpár­toló Szövetség titkársága (Budapest, VJ., Király- .utca 35.) fölkéri Magyarország előkelő könyv­kereskedőit, szíveskedjenek bejelenteni, hogy a -november hó folyamán megjelenő füzetből hány példányt óhajtanak eladasra. A tartalmas fűzet ára 40 fillér. — Családi dráma. Véres családi dráma játszódott le Bátaszéken. Faidl Ignác odavaló jómódú földmivest elhagyta a felesége és haza­tért szüleihez. Az elhagyott férj nem tudott meglenni a felesége nélkül, azért elment hozzá •és kérve-kérte, hogy térjen vissza. Miután az asszony nem hallgatott a férj hivó szavaira,: elkeseredésében revolvert rántott elő és három-. szór rálőtt. A lövések találtak ugyan, de nem •oltották ki a szerencsétlen asszony életét. A gyilkos férj ekkor önmaga ellen fordította a fegyverét és kétszer önmagába lőtt. A lövések .életveszélyesek. __ 1906 november 22 — Fizetésemelés. A kereskedelmi minisz­ter Szajky István, Darázsy János, Tóth Ferenc és Gál Dezső szekszárdi posta altisztek fizeté­sét 100—100 koronával felemelte. — Köszönetnyilvánítás A szakadáti ifjú­sági és népkönyvtár javára dr. Nozdroviczky Ferenc kir. közjegyző ur a gyönki kaszinó tagjai között 18 koronát gyűjtött. — Váralja csendőrséget kért. Most érke­zett le a belügyminisztériumtól a válasz Váralja nagyközség kérelmére, mely csendőrségnek fel­állítását sürgette. A kérelemnek a belügyminisz­ter nem adott helyet ■ azzal az indoklással, hogy a váraljai közbiztonsági viszonyok rendkívüli intézkedés megtételét nem indokolják. — Halálos leforrázás- Kiss Mihályné dombóvári lakos múlt csütörtökön reggel ma­gával vitte két és fél éves Lajos fiacskáját munkaadójához és ott letette a konyhába. A szegény kis fiú, mig edes anyja dolgát végezte, beleesett a földön- ■ álló forró vízzel megtelt nagy fazékba. Dacárá az orvosi segélynek, a fiucská áz égési sebekben meghalt. A vizsgálat fogja kideríteni, hogy mennyiben hibás az anya. — Világra szóló magyar találmány. Köz­tudomású, hogy az eddig használt falfestések, úgy a tartósság, mint a közegészség zzempont- jából tökéjetlenek. Jobb hiányában azonban még ma is ezeket használjuk. Hazai szükégletünk fedezésére mintegy 20 millió korona értékű fes­tékanyagot importálunk. Ezt a nagy importot redukálhatjuk a nüllára, ha szükséglétünket a Lőrincz-féle szabadalmazott festékekkel pótoljuk, amelyet 14 évi kísérletezés és gyakortati alkal­mazás után legelső szaktekintélyek, mint Haus­mann Alajos. Cserháti Jenő, műegyetemi tanárok, Dr. Csatári Lajos közegészségügyi tanácsos, Dr. Uhryk Nándor az orsz. tébolyda v. főorvosa egészségtan tanár, Hubert József műépítész, Dobieczky József mérnök, a magyar jogvédő egyesület igazgatója stb. előtt is kipróbált fes­tékek minden követelményt teljesen kielégítenek. Ezzel a szabádalmazott festékkel eszközölt fes­tések, meszelések, díszítések vagy mintázatok a falakon, utcai homlokzatokon, simák síkosak, ennélfogva a port fel nem fogják, a felületre szi­lárdan rögződnek s nemcsak nem porlódnak, henem szappanos vízzel moshatók. Száraz kefé­léssel ki is fényesithetők, mely fény a lemosás után is maradandó. A felsorolt előnyei mellett a legnagyobb az, hogy ára egyenlő az eddig hasz­nált festékekkel. A festéksorozat bármilyen tárgy vagy felület uj vagy ócska fa, deszka, kerítés, vakolt, meszelt festett fal, kő, tégla, cserép, fősz, fém, üveg stb. festésére alkalmas. Takaróképes­ségüknél fogva az eddig nélkölözhetlen előme- szelés, fallemosás, olajos beeresztés fölösleges. A Lőrincz-féle festékek az edddigi eljárás sze­rint használandók tetszés szerinti szinben. Ezen festékeknek páratlan előnye közegészsépügyi szempontból, hogy a falak belégzését nem gá­tolják és az időjárás hatásait követik. Ennek az uj páratlanul álló magyar szab. festéksorozatu anyagoknak előállítását és forgalomba hozatatát is célozzák Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternek iparfejlesztési már elfogadott tör­vényjavaslata, amely hivatva lesz szakiparunk minden ágát megerősíteni és a nagy külföldi behozatalt fokonként kiküszöbölni. Ezen szab. festékek nagybani gyártására a kormány támo­gatásával részvéyytársaság van alakulóban egy millió kor. alaptőkével 10.000 drb. névre szóló 100 koronás névértékű részvény kibocsájtasával. A részvényjegyzési iveket már ^zétküldték az alapítók. Részvényeket jegyezni november hó 30-ig lehet a belvároi takarékpénztár r. t. nál Budapesten és az alapítók központi irodájában Budapest, Kerezesi ut 17. — Tüzeset Ozorán. Folyó hó 11-én hajnali 3 órakor kigyulladt Grün Dávid ozorai keres­kedő szomszédságában lévő, szintén tulajdonát képező ház, melyet raktárnak használt. A ki­gyulladt épület tetőzete a rajta ; elhelyezett j kukoricával együtt teljesen leégett és csak a tűzoltóság erélyes munkásságának köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt. Miután tulaj­donos állítása szerint a raktárban elhelyezett 9 zsák dohány hiányzott, a vizsgálat megálla­pította, hogy a tűz kiütése előtt tolvajok jártak a háznál, kik a tetőzet egy részét felbontották és azon keresztül elvitték a dohányt és gabona- nemüeket. Hogy a lopást elpalástolják, meggyuj* tották a tetőzetet. A vizsgálat ez irányban folya­matban van. — Merénylet a mocfal épületfakereske- désben Vakmerő merényletnek hire érkezett múlt vasárnap este a mocfai épületfakereske- désből Szekszárdra. A mocfai kereskedés tulaj­donosának, Hecht Jakab apósának, Schimek Adolfnak az életét akarta egy gaz merénylő ki­oltani. A kereskedésben Schimek Adolf 65 éves magánzó lakott, aki estefelé egészen maga ma­radt feleségével a házban. Ekkor úgy negyed 6 órakor egy ismeretlen ember az udvar felől az ablakon keresztül rálőtt és bal arcán meg­sebesítette. A merénylő a lövés után az éj sötét­ségében eltűnt. A jelentésre Szekszárdról rögtön csendőrök mentek ki, de a tettest nem sikerült felfedezniük. Schimek Adolfot még azon éjjel ápolás végett behozták a kórházba. — A kártyázás vége. Alsónyéken Haszo- nics György korcsmájában f. hó 15-én este Kubránszky Péter rendőr, ifj. B. Bárdos János és B. Kis Sándor 21-est játszottak. Mikor éjjel 11 óra tájban ifj. B. Bárdos János a pénzét (26 korona) elvesztette, Kis Sándor bankos to­vább nem adott neki kártyát, a miért Bárdos a szobából dühösen eltávozott. Nemsokára azonban ismét visszatért s Kisstől pénzét kö­vetelte s mikor ez visszaadni vonakodott az ajtóból forgópisztolyból rálőtt, a golyó azonban Cs. Mózsi Jánost érte, aki életveszélyes sérü­lést szenvedett. Bárdos ezután Kiss felé még 4 lövést tett, de ezek szerencsére nem találtak. — Elsült fegyver. Schmidt György bikácsi lakos f. hó 17-én elment a paksi országos vá­sárba és ott áldomást ivott. A sok bor annyira elvette az eszét, hogy elővette revolverét és azzal hadonászott. A fegyver véletlenül elsült és a golyó átfúrta Schmidt György bal kezét. Ápolás végett behozták a szekszárdiFerenc-közkórházba. — Megverték az atyjukat. Szabó Pál István Szakcs községhez tartozó faluberki la­kos molnárt Szabó Pál József és Szabó Pál Ferenc nevű gyermekei folyton ostromolták, hogy vagyonát ossza meg közöttük s magának a jövedelem harmad részét tartsa meg. Szabó Pál István fiai kérésének engedve f. hó 14-én elment a község házhoz, hogy gyermekeivel az egységet megkösse, de követelte, hogy előbb fiai a kikölcsönzött követelésekről szóló váltót adják át neki. Az egyezség megkötése előtt a váltókért hazamentek, de otthon újra össze­vesztek s Szabó Pál Istvánt gyermekei úgy el­verték, hogy legalább 2 hétig fekvő beteg lesz. — Baromfi to vajok. Ismeretlen tettesek Szabó József szekszárdi ev. ref. tanítótól folyó hó 18-án virradóra 23 drb. baromfit, Szabó Pál Józseftől pépig 19-én 2 kövér kacsát és 15 drb. csirkét loptak el. — Elriasztott rablók. A szekszárdi Ferenc- közkórházba folyó hó 17-én ismeretlen rablók a falon keresztül létrán bemásztak. A beteg­ápolók azonban észrevették őket éz igy megri­adva, elmenekültek. — Lopás. Strényer Béla szekszárdi lakos­hoz folyó hó 20-án éjjel tolvajok hatoltak be és fujtatóját összevagdalták, franciakulcsát pe­dig ellopták. A kár 160 korona. — Zsebmetsző cigányasszony. A csendőr­ség a most megtartott szekszárdi országos vá­sárban tetten csípte Kovács Katalin zsebmetsző cigányasszonyt, aki éppen egy úri asszonynak a pénztárcáját akarta a zsebéből kivenni. GarayJánosEépesNapfára 1907 évre. Megjelenik november havában. —Tartalma: Naptári rész. — Teljes címtár.—Jeles szépirodalmi rész. — Illusztrációk. — Tolnavármegye közönségének nevesebb épületei és történelmi nevezetességű helyei. — Leírások. — Általános tudnivalók. felvétetnek Molnár Mór hirlapkiadóhivatalában — Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents