Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-22 / 47. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — A járvány. A járvány csak nem akar megszűnni, aminthogy az kívánatos volna, bár a járványbizottság folyó hó 07-ón tartott ülésén konstatálta, hogy a járvány nem terjed többé oly rohamosan, de a megszűnéstől sajna még távol vagyunk. Folyó hó 12-től 17-ig, tehát 5 nap alatt 6 vőrheny és 4 difteritisz, tehát tiz újabb megbetegedés lett bejelentve; ezek közül egy halállal végződött. A bizottságnak erélyes és odaadó munkálkodásának és fáradozásának sikertelenségét hatáskörén kívül eső okok idézik elő. Mindenekelőtt a bizottság intézkedéseinek a hatóságok késedelmes elintézése, lanyha végrehajtása, továbbá a betegek hozzátartozóinak indolenciája, kik a hatóságoknak határozott tilalma dacára is, nem átalanak embertársaikkal érintkezni és igy a járványt terjeszteni, nem szólva az iparos és kereskedőről, ki a mindennapi kenyérkeresetről le nem mondhat, de a szórakozást szolgáló kaszinó, kávéház, korcsma, olvasókör és egyéb egyletek látogatásáról csak lemondhatnának arra az egy pár hétre, ezt a felebaráti szeretet is megkövetelné. Hátráltatja a sikert a beteg- látogatás és a halott megszemlélés is, ami a nép között erősen dívik, ez ugyan szigorúan tilos és büntetendő cselekmény, de ha nincs ki feljelentené őket? A tudatlanság is megteszi a magáét, hiába magyarázza az orvos, hogy a vőrheny betegnek legalább is 3—4 hétig kell ágyban feküdni, a nép a láz, elmulasztával a beteget, illetve a lábbadozót kiereszti a többi gyermekek közé, holott ép a hámlás idejében fertőző leginkább. Utóbbi bajon a beállott hidegebb időjárás valószínűleg sokat enyhiteni fog, ez szobára fogja kényszeritni a beteget, egészségest egyaránt. Szükségesnek tartjuk itt közölni, hogy a folyó évben városunkban 27 gyermeket ragadt ki az élők sorából a vőrheny, 3-at a difteritisz, talán e 30 sirhalom és ezek mögül felhangzó szivettépő zokogás magába szállásra készteti a közönséget, hogy kiki megtegye a maga kötelességét. — Zeneművészt előadás és táncmulatság. A bonyhádi Róm. Kath. Olvasókör vasárnap este 8 órakor a hirveves Wollmann család közreműködésével zenemüvészi előadást és utána táncmulatságot rendezett, mely alkalommal mintegy 140 korona volt a bevétel. A kör e helyen köszönetét mond Hoffernak, ki nemcsak minden egyes alkalommal a díszítéshez szükséges dolgokat ingyen bocsájtja a kör rendelkezésére, hanem ő maga — mint igazi mester — végzi is el mindig a díszítést. — Lapunk mai összes példánj'aihoz a Dörge Frigyes budapesti bankháza egy érdekes prospektusát mellékeljük. Ez a népszerű cég, melynek állandó szerencséje közmondásossá lett, arról értesít bennünket, hogy az uj húzás már november hó 22-én kezdődik és ezért a sorsjegy megrendeléseket tovább halasztani nem tanácsos. A Dörge Frigyes bankház sorsjegyei igen nagy keresletnek örvendenek, ami érthető, ha az utolsó nyeremény-jegyzékben megnézzük, hogy csak az utolsó két hónapban hány nyeremény jutott ezen banknak. Sokan vannak azok, akik mindjárt első alkalommal nyertek, ezek barátaiknak, ismerőseiknek mondják el a dolgot, a hir szájról-szájra jár, ez pedig a leghangzatosabb reklámoknál is jobban hat. Kétségkívül ez az oka annak, hogy a Dörge-bankház Budapest, Kossuth Lajos-utca 4., osztálysorsjegy fő- elárusitó osztálya oly rohamosan fejlődött és ma már a legelsők közé tartozik. — Tolva] cigányasszonyok. Petrovics Rozi és Kovács Anna kóbor cigányasszonyok folyó hó 14-én Szedres községben Leháczi Józseftől 1 drb. fejszét és özv.JLnmcz Istvánnétől egy pár cipőt loptak el. A csendőrök a tolvaj clgányasz- szonyokat elfogták és a szekszárdi kir. járásbíróságnak adták át. Színház. Ugylátszik, hogy városunk közönsége is kezd belemelegedni a szinházpártolásba. Nap-nap után szép közönség tölti meg a helyeket s élvezettel gyönyörködik a jó előadásokban. Különösen vasárnap este, a mikor is »János vitéz« örökszépségü darabot adták, oly rengeteg számú nézőközönség töltötte meg a termet, hogy egy asszony a nagy tolongásban elájult. Dicséret illeti Szilágyi direktort, hogy az egyes darabokat nem az elavult régiségek között keresi, hanem a fővárosi színházak műsorán állandóan szereplő és legtöbbnyire még a fővárosban is újdonság számba menő darabokat ad elő. A társulat tagjai is — bár fiatal erők, hozzájárultak, hogy a közönség közönye felengedett, — mert játékukon meglátszik a törekvés és az érvényesülés. Szombaton dr. Molnár Gyula énekes bohózata a »Papa Leánya« volt repertoáron. Nagyszerű alakítást nyújtott Szilágyi Dezső Gesztes Ábris szerepében; valódi Yanke volt. Az öt felvonásos drámáju apa szerepét — ki trónörökös után kesereg — s leányát mindenáron fiúnak szeretné látni — nagyszerűen adta, s a közönséget sokszor megnevettette. A második felvonásban helyi vonatkozóan kuplékat énekelt nagy tetszés mellett. Vágóné — az erényes Klotild szerepét — kitünően alakította; leánya, Marianna (Novák Ilona) valósággal elragadó volt. Különben a darab öss?es szereplői mind rajta voltak, hogy a darabot érvényre juttassák. Hétfőn este »Rip Van Wmkle,« regényes nagy Operette volt repertoáron, — melyben különösen Miskei, Bállá Tusi arattak zajos tapsokat, s a nagyszámú közönség lelkes tapsolások között sűrűn hívta ki őket a lámpák elé. Kedden a »Papa leánya« másodszor került színre, kevés, de intelligens közönség előtt. Szerdán este a »Boszorkány« — Sardou öt felvonásos drámája került előadásra, Holéczy Ilona, a fővárosi színkör bájos és elegáns tagjának vendégszereplésével. Az előadás központja — s ez természetes is — a vendégművésznő volt, ki nagy, nehéz és fárasztó szerepében emlékezetessé válandó művészi alakítást nyújtott. Impozáns alakja, parancsoló megjelenése és hanghordozása kellemesen lepte meg közönségünket, mely ünneplésben nem is volt fukar. — A környezet — melyből Szilágyi Ivort, Kellért, Vágónét, Hor- váthot és Petre Klárát említjük külön is meg — igyekezett a vendégmüvésznőhöz illő együttest produkálni, ami sikerült is. — Holéczy Hona ma búcsúzik a »Cigány« főszerepében. EGYLETEK és TÁRSULATOK Hitközségi és iskolaszéki ülés. A szekszárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács folyó hó 22-én, csütörtökön délután 4 órakor ülést tart Wosinsky Mór apát-plébános elnöklete alatt. Az ülés tárgysorozata a következő: 1. Az egyhm. hatóság átirata az iskolák igazgatása ügyében. 2, A közigazgatási bizottság határozata, az iskolák fejlesztése ügyében. 3. A bátaszéki-utcai és újvárosi iskoláknál történendő épitkezós tervrajza és költségvetése 4. A tanítói kar kérvénye 200 korona drágasági pótlék ügyében. 5. Jártas Róz^ és Horváth Erzsébet tanítónők kérvénye fizetésjavitás iránt. 6. Az 1907. évi költségvetés megállapítása. 7. Folyó ügyek és kérvények. — Felolvasás a Lyceumban. A Szabad Lyceum Egyesület november 13-án választmányi ülést tartott, melyen dr. Honig János, az egyesület ügyvezető alelnöke Dombóvárról való távozása miatt bejelentette lemondását. A választmány sajnálattal vette tudomásul a lemondást, egyben jegyzőkönyvben örökítette meg köszönetét az egyesület működése körül kifejtett ügybuzgó fáradozásaiért. A közgyűlés idejéig, amelyet csak az alapszabályok jóváhagyása után tarthatnak meg, a választmány az alelnöki tisztség vezetésével Kántor Lászlót bízta meg. Az idei felolvasási ciklus Pompei és a római élet cimü, vetített képekkel kisért előadással november hó 25-én kezdődik és ezentúl minden második vasárnap este fél hat órakor lesz előadás Az előadás mindig falragaszokon is hirdetve lesz. Uj tagokul a következők lettek felvéve: Weiner P. József, Grünhut Ede, Wurm Miksa, Neizer Antal, Reinitz Gábor, dr. Golfahn Mihály, Paál József, Arany János, Stockinger Alajos, Parti József, Wnisz Béla és Weiner Sámuel. Az egyesületnek eddig összesen 62 tagja van. 1906 november 22 VIDÉKRŐL. Tekintetes Szerkesztőség! A tolnai állami iskola tanítótestülete alábbi levél kíséretében küldötte meg az »Állami tanítók Országos Bizottságának« a tanítók méltányos fizetésrendezésére vonatkozó emlékiratát Szabó Károly országgyűlési képviselő urnák: Nagyságos Képviselő ur! Alulirt állami iskolai tanítók mély tisztelettel azon kérelemmel járulunk Nagyságod, mint kerületünk országgyűlési képviselője elé, hogy kegyeskedjék »*/« alatt idecsatolt- emlékiratot becses figyelmér; méltatni és illetékes helyen ismert jóindulatú pártfogásával támogatni. Nagyságod jól ismeri a tanítói állás nyomorult anyagi helyzetét, tudja, hogy a nemzet a tanítótól vallásos és hazafias működést követel és méltán követelheti is, mert hiszen a jó tanítónak a hazafias és valláserkölcsós nevelés becsületbeli kötelessége, melynek országszerte csekély kivétellel meg is felelnek. Nagyságos urunk ! A vallásos és hazafias tanítói működés veszélyben forog. Az anyagi bajok, a nélkülözés, a mellőzés elkeserítik a tanítóságot; elkeserített lélekkel, zilált anyagi viszonyok között kötelességünket lelkiismeretesen teljesíteni alig tudjuk. Kérjük tehát, emelje fel Nagyságod szavát illetékes helyen érdekünkben, mert ezáltal nemcsak nekünk, hanem a hazának is hazafias szolgálatot tesz. Tolnán, 1906. nov. hó 20-án. Mély tisztelettel: Máté Károly igazgató-tanitó, Kratky Oszkámé tanítónő, Obetkó Bella tanítónő,. Károlyi Károly tanító. MULATSÁGOK —* Katalin-estély. A szekszárdi építő- és famunkások szakcsoportja f. hó 25-én könyvtára javára az Obernik-féle' vendéglőben világpostával egybekötött Katalin-estélyt rendez. Belépődíj személyenkint 60 fill., családjegy 3 személyre 1.60 fillér; kezdete este 8 órakor. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak. A közönség köréből.* Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok hálás köszöne- tünket, kik felejthetetlen drága halottunk végtisztességén megjelenésükkel fájdalmunkat enyhiteni igyekeztek. Szekszárd, 1906 november 22-én. Molnár István és neje. Szives tudomásul. Szabadalmazott magyar — szekszárdi — gyártmányú iróaljzatom ismertetése végett körlevelet bocsátottam ki, egyszersmint képben is bemutattam e gyártmányt és annak teknikai előállítását. A körlevél előlapján fél volt tüntetve, hogy az magyar és német kiadásban jelenik meg; a klisén pedig láthatóan és célzatosan német feliratot is alkalmaztam, hogy ezzel is bebizonyítsam miszerint Szekszárdról még Ausztriába és a szomszédos tartományokba is szállítom iróaljzataimat. Többen félremagyarázzák ez eljárásomat és — bizonyára tájékozottság nélkül — azzal vádolnak levelekben, hogy a képen látható német feliratú klisét és iróaljzatot Ausztriából küldték, hogy eme — állítólag — osztrák gyártmányt magyarnak valljam és ezzel a nagyközönség hazafias jóhiszeműségét félrevezessem. A nyomdaipar terén kifejtett hazafias működésem, úgyszintén a kezeim között levő m. kir. szabadalmi hivatal által találmányomra adott szabadalmi levél igazolja fenti állítások valótlanságát. Igazolja a gyártmány Szekszárdon való előállítását és magyar eredetét azon körülmény is, hogy e célra külön helyiségben alkalmazott könyvkötők és segédmunkásnők állanak rendelkezésemre és a beszerzett nagymennyiségű nyers anyagot az «Első magyar papir-ipar részvény- társaság» és a «Péterfalvai papírgyár» szállította. Rosszakaratú híresztelések elkerülése végett — mely csak meghiúsíthatja törekvésemet, hogy Szekszárdon egy nagyobbszabásu ipart létesítsek és egyszersmint anyagi károsodásomat idézhetné elé — fent előadottakat a nagy közönség szives ítéletére bízom és az alaptalan vádakat a leghatározottabban visszautasítom. Szekszárd, 1906 november 21. Molnár Mór.
