Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-15 / 46. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 november 15 2 A községek, de különösen a hitfelekeze- tek olyan nagy arányban élnek iskolafentartó jogukkal, hogy anyagi erejüket teljesen kimerítik. Ez okból is a fennebb vázolt égető bajokon csak az állam segíthet és kell is segítenie. Ha tehát a nem iskolázó 6—12 éves iskolakötelesek törvényszerű oktatást csak az országos iskolázási arányban kívánjuk lehetővé tenni, ezek számára 3000 tanítói állással kell állami iskolákat állítanunk. Szóval kerek 6000 tanítói állással kell uj állami iskolákat állítanunk, hogy Magyar- ország nemzeti kialakulását biztosítsuk s a népoktatás legégetőbb hiányain segítsünk. Ezután Halász apróra kimutatja, hogy hány milliót kellene e célra fordítani és felölelj munkájában a népoktatási egyéb intézetek jövő föladatait és biztos kézzel megrajzolja a jövő népoktatásügyi programmot. Érdekes tanulmányát igy fejezi be: A kulturailag izmosodó magyar nemzetnek közgazdasági megerősödése elmaradhatatlan. Nem lehet kétség az iránt, hogy az államnak a nemzeti művelődésre fordított nagy áldozata bőven fog kamatozni a nemzeti magyar állam teljes kifejlődésében. Boda Vilmos. Képviselő-testületi gyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete folyó hó 10-én délután 2 órakor rendkívüli ülést tartott dr. Hvrling Ádám polgármester elnöklete alatt, melyen a képviselőtestületi tagok szép számban jelentek meg, mivel többen azt hitték, hogy ebben az ülésben töltik be választás utján az alkapitányi állást. Az ülés megnyitása után a polgármester ajánlatára jegyzőkönyvi hitelesitőkül kiküldettek : Krammer János és Horváth Ignác városi képviselők. Janosits Károly főjegyző felolvasta a belügyminiszternek leiratát és a vármegyei alispánnak rendeletét a rendőralkapitányi állás rendszeresítése és betöltése tárgyában. A vármegyei alispán rendeletében a belügyminiszteri leiratra hivatkozva felszólítja a képviselőtestületet, hogy készítse el a rendőrség szervezési szabályrendeletet. Erre vonatkozolag a tanács javaslata az volt, hogy 1600 korona évi fizetés és 400 kor. lakbérrel szervezi a rendőralkapitányi állást és megkéri a vármegye alispánját, hogy annak betöltését halassza el addig, mig a rendőrség szervezési szabályrendelete jóváhagyást nem nyer. A tanács javaslata egyhangúlag elfogadtatott. Pontról-pontra felclvastatott a városi rendőrség szervezési szabályrendelete, mely Boda Vilmos képviselőnek azon módosításával, hogy »csak kiszolgált katonák alkalmazhatók rendőrnek« — kitétel helyett csak igy veendő be a szabályrendeletbe : lehetőleg kiszolgált katonák alkalmazhatók rendőrnek« — elfogadtatott. Bodnár István képviselőnek azon módosítása, hogy a rendőralkapitány ne 6 évről 6 évre választassák, hanem élethossziglan — nem fogadtatott el. Dr. Leopold Kornél képviselő felhozza, hogy a koldusak a városban most járványosán fellépett vörheny betegséget elhordják és kérdést intéz a polgármesterhez, hogy milyen stádiumban van a szegény ügy, melynek rendezése végett már egy bizottság kiküldetett ? Dr. Hirling Ádám polgármester nem tartja a hozzá intézett kérdést a mostani tárgygyal összefüggőnek, azt azonban Ígéri, hogy a legközelebbi ülésben megadja a kívánt felvilágosítást. Perler Keresztély volt bérlő óvadékának kiadása tárgyában a képviselőtestület úgy határozott, hogy az óvadékát kiadja, ha a nevezett bérlő az eltört ablakot helyreállítja. Bolyos Béla m. kir. állatorvosnak helyettesítési dija kiutalványoztatik. — Az előadó főjegyző felolvasta a közigazgatási bizottság határozatát a szaktanitásos gazdasági ismétlő iskola felállítása tárgyában, melyre nézve a városi tanács javaslata az, hogy a királyi tan- felügyelő bevonásával egy bizottság küldessék ki annak megállapítása végett, hogy földmives iskola, vagy pedig szaktanitásos gazdasági ismétlő iskola állittassék-e föl ? A képviselő-testület a tanács javaslatát elfogadta és a bizottságot a következő tagokból alakította meg: Tihanyi Domokos, Boda Vilmos, Krammer János, Orffy Lajos, Föglein Ferenc, Uj János, Boross Zoltán, Nagy György Hangonyi, Horváth Ignác és Föglein Márton. Ezután következett az újvárosi menedékház telkének megvételele tárgyában a tanács által előterjesztett javaslat, mely fölött igen élénk vita indult meg, mivel több bizottsági tag, dacára annak, hogy a képviselő-testület már jogérvényes határozatot hozott a menház- nak hová leendő elhelyezésére, — mégis azt erőszakolta, hogy a menház a fecskendőtelepen építtessék föl. Ezt határozott és meggyőző érvekkel ellenezték felszólalásukbán Tihanyi Domokos, Boda Vilmos, Sipos Márton és Kovács Dávid, mire a polgármester berekesztette a vitát és elrendelte a névszerinti szavazást. Leszavaztak 83-an, ezek közül a tanács javaslatára 71-en, ellene pedig 12-en szavaztak. Dr. Hvrling tehát kijelentette, hogy a tanács javaslatát fogadták el, mely szerint a város 9600 koronáért megveszi Horváth Ferenc budaiutcai házát a menedékház részére s azt felép itteti; azt a teret pedig, melyen most a fecskendőház áll, parkiroztatja és befásittatja. — Haizler József kérvényt nyújtott be ingatlan átengedése iránt. Névszerinti szavazással egyhangúlag a kért területet hátul a ház szélességében 5 koronáért Q ölenként a képviselő- testület átengedi azon kikötéssel, hogy 16 méter széles utca legyen háza és a pincék között és köteles fa- vagy téglalépcsozetet korláttal készíttetni. — Kuncer János hasonló kérvényt adott be, amelyet azonban a tanács javaslatára elutasítottak. Éber Márton házánál az utcaszabályozási vonal megállapittatván, a kijelölt területen a házépítés neki megadatott. Bakó László kérelme elutasittatott. — Illetőségi ügyek és fogyasztási adó leírás iránt benyújtott kérvények elintézése után a gyűlést a polgármester berekesztette. TÖVISEK. Az Btli Pepi bundája. (Rém-dráma.) Előre is kijelentem, hogy Pepi barátom tudtával, sőt egyenes felkérésére közlöm e szomorú históriát. (Tehát nem lesz belőle párbaj !) Ő ugyan arra kért, hogy megható versekben énekeljem meg földi 'été e szomorú epizódját, — dehát megpróbálván a sort még jámbor pegazusom is — feldühödve — levetett nyugalmas hátáról (pedig már. vén paripa ! . . .) mondván: «írd meg ezt csak szürke prózában! — Hiszen tudod, hogy Szent Dávid és a világ ma élő neves költői mind — fucscsolnának költői művészetükkel, mikor e szomorú történetet hűen leírnák!» Nohát elejtettem a tervet, hogy versben énekeljek, de elmondja e próza —. részletesen, apróra: mint fáj lelkemnek az eset, mely szomorú, de megesett! . . . Azon kezdem, hogy tudsz-e te nyájas olvasóm ferblizni ? Érted-e a «magyar nemzeti színjátékot» — mint dicső őseink nagy hajdan el- nevezék ? Ha nem érted, akkor kegyes engedel- meddel egy pillanatra elfoglalom tudós Wosinszky ur múzeumi felolvasó kathedráját s megmagya- íázom neked: '«mi a bunda — a ferbliben». No igen, hisz ez is «őskori lelet», erre vall Zsíros István festőművész, nagy hazánkfia szerint a képes kártya-figuráknak történelmi nagynevű emberekkel való jelzése, mint p. o. Teli Vilmos, Reding lfél, Kuoni pásztor, Fürst Walter, Harras Rudolf stb. Tehát a magyar nemzeti színjátékban (ferbli!) bundának neveztetik azon örvendetes Az uj tágas helyiség százával vonzotta a kör megszentelt falai közé az újonnan belépő tagokat. A félszentelt lobogó pedig eme jelmondatával : imádd az Istent! szeresd a hazát 1 uj lendületet adott körünk életének. E kettős jelszó megtestesülése volt a letűnt 10 év múlt: a hithűség és honszerelem ápolása, e két nagy erkölcsi feladat megoldása képezte a kör élet- 'hivatását. A hithűség, a valláserkölcsi érzék fejlesztése céljából körünk tagjai évenkint legnagyohb részben testületileg járultak a szentségekhez, a b. szűz hétfájdalmáról nevezett pénteken, részt- vettek zászló alatt az urnapi körmeneten, a kör elhalt tagjai lelkiüdveért tartott évi gyászistentiszteleten és újabban a Szentségimádásban is. . Ezek vázlatosan körünk hitéletének nevezetesebb mozzanatai. A mi körünk második jelszavát: «Szeresd a hazát» illeti, e pontban is nemes önérzettel tekinthetünk vissza 10 éves múltúnkra. Azon pillanattól fogva ugyanis, melyben körünk Szt. István és Szt. László királyok díszes szobrait házunk homlokzatára állitá s magát e két lángoló honszerelmü szent király oltalma alá helyező, egy percre sem szűnt meg a honfiúi erények melegágya, a honszerelem veteményes kertje lenni! Bármely hazafias mozgalom, bárminő nemzeti ünnep, meleg otthonra talált mindig e kör falain belül. Büszkén vallhatjuk, hogy mindig az elsők között állottunk édes hazánk iránti kötelmeink ismeretében és szolgálatában! Állításom igazo- lásakép hivatkozom 10 év alatt rendezett hazafias ünnepélyeinkre, melyek, mindmegannyi lángforrásai voltak a tagok lelkében szikrát fogó hQnszeretetnek ! Kegyeletes ünnepélylyel emlékeztünk meg a 13 aradi vértanú haláláról, 50-ik gyászos évfordulója alkalmából. Kossuth Lajos, hazánk nagy fiának, Vörös- marthy Mihály, a költő királynak és Deák Ferencnek, a haza bölcsének 100-ik születés napját, valamint II. Rákóczi Ferenc felkelésének kétszázados jubileumát szív- és léleknemesitő műsorral ünnepeltük meg. Március 15-én évről-évre felújítja körünk tagjai lelkében szabadságharcunk feledhetlen emlékeit. Mig körünk tagjai szivében a hit és honszerelem tüzét éleszteni iparkodik, addig hasznos ismeretekben, szellemi kincsekben sem szűnik meg tagjait gazdagítani. E célból rendezett körünk évenkint felolvasó estélyeket. A tiz év leforgása alatt tartott felolvasóestélyek száma 74. A felolvasások tárgyait váltakozva a vallás a történelem, a közgazdaság, a társadalmi kérdések, egészségügy, ipar és földrajzi ismeretek köréből mentették. Ugyancsak e közművelődési célt szolgálta 10 éven át könyvtárunk is. Körünk azonban tagjainak nemcsak szellemi táplálékkal szolgált, hanem egyúttal sziv- és lélekvidámitó szórakozásáról is gondoskodott. Az évenkint rendezett műkedvelő előadások számos kellemes téli estét szereztek a tagoknak. Eddig előadattak a következő színművek : «Felhő Klári» népszínmű háromszor, «Kis ^madaram» népszínmű háromszor, «Büszke Bertók» népszínmű kétszer, «Dobó Katica» tört. színmű háromszor, «Munkácsi rabok» történeti színmű háromszor, «A párisi éjszaka vagy szökik a polgármester» vígjáték háromszor, «Valami hibája van» vígjáték kétszer, «Miniszterelnök bálja» vígjáték kétszer, «Fogházban» vígjáték kétszer, «Genovéva» vígjáték kétszer, «Ur és Jobbágy» történeti szinmű háromszor, «Magyarok Nagyasszonya» vallásszinmü háromszor, «Magyar- országi SzentErzsébet» vallásszinmü háromszor, «A két anya» vallásszinmü kétszer, «Betlehem», «Betlehemi bakter» karácsonyi pásztorjátékok hatszor és a «Sárga Csikó» népsz. háromszor. A műkedvelő előadások vonzó erejét., erkölcsi és anyagi sikereit bizonyítja a 10 éven át rendezett 10 műkedvelő előadás összes tiszta jövedelme, mely kitesz 45:6 korona 54 fillért. Műkedvelő előadásainkból jótékony Célra is áldozott körünk, igy: A Róm. Kath. Óvodának 130 koronát, tüdővészes betegek szanatóriumára 186 koronát, Bezerédj-szobor alapjára 173 korona 87 fillért, «Uj Lap» részvényekre I 100 koronát. Váltók leszámítolása •• Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapírokra | Jelzálogkölcsönök konvertálása Szekszárd, Távirati dm: Generali, Szekszárd Széchenyi-utca 648-ik szám A Trieszti Általános Biztositó Társaság (Generali) kötvény- kiállitási joggal felruházott I főügynöksége — 9940. sz. cheque-számla a m. kit. postatakarékpénztárnál
