Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-15 / 46. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 1906 november 15 kártya-tünemény, mikor a játékos quaternót csinál, vagyis négy blattja közül egyik olyan, mint a másik (uniformitás, flúz, banda, bunda.) Ez már biztos nyeréssel kecsegtető kedves blatt! Jaj, dehát a kis bundát legyőzi a nagyobb bunda, a 4-es konstük (négy hetes négy nyolcas, stb.) és az ostoba givigáré (hetes, nyolcas, kilences, tizes különféle színből.) S Pepi barátom tudja — múltjának szomorú emlékeiből — mily fájdalmat okozott nemes lelkének már csak az is, ha a «nemzeti színjátékban hajdan (!) egy-egy kasszahuzásra méltán jogosító «bundáját» elhurcolták, vagy egy értékesebb blattal leverték. Hát még az a szomorú eset. mikor a valóságos bundát, a drága pénzen Elkántól vásárolt finom téli bundát egy vidéki girigáré lefőzi, vagyis elemeli, ellopja a saját kocsijáról, ködös, hideg ősznek világos nappalán, a Sárközben: hát ez mily fájó lehetett szegény Pepi barátom sajgó szivének és vérző zsebének ? . . . Szegény Pepi! — — Ezelőtt 12 évvel ugyanazon határban lopták el összes mérnöki municióját (látcsövet, cirkalmat, stb.) egy kis paktáskában. Most ugyanott fényes nappal elemelték a szép meleg téli bundáját (zsebjében a téli sapkával és keztyükkel, papramorgóval). Borzasztó és rettenetes! . . . Hiszen már 12 év óta, — hogy a mérnöki egyetmást ellopták — kénytelen volt szegény Pepi talpalni = lábbal mérni, lánc helyett, — és úgy araszolta meg kicsiny kezével — műszer hiányában — a földet, innen lett, hogy sokaknak szükmarku- lag mért s a földéhes emberiség ezt rossz néven vette, — és — — talán ezért kárpótolta magát a téli bundával ?! . . . Kedves Pepim! Fájó szívvel osztom szomorú sorsodat, — kondoleálok! — De ennyit mondok vigasztalásodra: Mennyibe került neked a «ferbli-bunda» tökéletes megismerése s gyakorlati érvényesítése ? . . . Bizonyára többe, mint az az ellopott, — többe, mint a mérnöki diplomád ! No lásd, a ferbli-bunnádat most már le nem vághatván senki girigárival, nyugodjál meg sorsodon, hogy ezt a bundádat egy fagyos lelkű halandó szépen elemelte! Megbünteti érte őtet az Úristen, — neked pedig ád Elkán másik bundát, — és mi, a fürdő nagyközönség, ezennel tömegesen kötelezzük magunkat, hogy jövőre — ha azt érjük — kárpótlásul az ellopott bundáért — nagy seregben járunk ki a Csör- getég tavára fürödni, sőt a télen át is hő szeretettel ragaszkodunk a csörgetégi jég használatához. (A közönség nagymérvű pártolása biztos, — mert úgy hírlik, hogy a lóusztatást eltiltó hatósági jelző-táblák, a te sokszori sürgetésedre, a jövő julis hóban már felállittatnak ! Így állván a dolgok, én csak annyit mondok : ne szomorkodj, légy vig! nem lesz az mindég igy! S ha uj bundád lészen, állj ügyesen résen — és — tartsd azt zálogba’ — : sose lesz ellopva! Megvallom most — a te vigasztalásodra — nekem is volt egykor egy szép drága és cifra szűröm (Novák szabótól vettem hajdan) és ez, mint a nóta mondja: «Szögre volt akasztva» az udvari gangon. Hát bizony ezt is elemelték A tagok szórakoztatása céljából rendezett körünk továbbá évenkint táncestélyeket, eddig összesen 26-ot. Hat szüreti mulatságot és 7 úgynevezett borkóstoló társas vacsorát. Úgy a műkedvelő előadások, mint a hazafias ünnepélyek és kedélyes társas vacsorák központja, fűszere és élénkitője volt mindenkor a. kör tagjai kebeléből alakult és Nemes Győző tanító ur, mint szakképzett karmester ügybuzgó vezetése alatt álló egyesületi dalárdánk, melynek lelkes tagjai körünk felvirágzása körül nagy érdemeket szereztek. * * * M. T. Díszgyülés ! Ha most körünk e vázlatosan megrajzolt történetének kiegészitésekép még csak a lefolyt 10 év pénztári forgalmát említem fel, úgy feladatomnak megfeleltem. Körünk pénztári forgalma évek szerint a következő volt. fényes nappal, forró nyárban. Ezért nem vettem bundát soha. Ne végy te se, vagy, ha muszáj, kocsisnak igy szólj: «ide állj!» — avagy tovább : «gyere velem!» s nem ér ez a veszedelem! Palást. Jelentés. Előadta Máté Károly állami iskolai igazgató-tanító Tolnavármegye Általános Tanítóegyesületének 1906 évi október hó 25-én Szekszárdon tartott közgyűlésén. 1. Üdülő helyek tanítók számára a Székelyföldön. A fáradtságos munka, az iskola romlott levegője, megrokkant egészség, újabb tapasztalatok szerzése, az ország vidékének és népének megismerése és sok más kívánatossá, részint szükségessé teszi a tanítónak, hogy a nagy szünidőt felhasználja üdülésre, esetlegesen megrongált egészségének helyreállítására. A sanyarú anyagi helyzet azonban nem igen engedi meg, hogy a tanító drága fürdőhelyeket, világhírű nyaralóhelyeket keressen fel. De hát jól tudjuk, hogy üdülni, gyógyulást keresni ott lehet, ahol jó levegő, nyugalom, portól védett hely van, esetleg hasznos és alkalmas gyógyforrás, fürdő létezik. Magyarország gyógyforrásokban rendkívül gazdag, van az országban minden betegség gyógyítására forrás, fürdő, csak az a baj, hogy ezek a fürdők nélkülözik a reklámot s emiatt elfelejtve vannak, vagy éppen nincsenek még igénybe véve és ahol igen, ott a vállalkozók egyszerre óhajtanak meggazdagodni, miért is az olyan helyeket szegény tanító igénybe nem veheti. Sokban hibásak az orvosok is, akik a betegeket rendszerint külföldi fürdőkbe küldik s igy Magyarország fürdői sem nem ismeretesek, sem nem látogatottak. A Tanitók Országos Bizottsága és az Állami Tanitók Egyesület gyakran tanácskozott arról, hogy miként lehetne rokkant, beteges, üdülni vágyó tanitók részére oly helyeket találni, hol azok a gyógyulást megtalálják. Végül 1903-ban megbízták Máthé József marosvásárhelyi állami tanítót, hogy a Székelyföldön, hol tudvalevőleg oly sok és sokféle üdülő- és fürdőhely van, szerezne tájékozódást és azt a tanítósággal alkalmas módon tudassa: miként lehetne a Székely-földön az alkalmas üdülő- és fürdőhelyeket olcsó pénzen igénybe venni. Máthé József kartársunk ezen ügyben nagy körültekintéssel és nagy lelkesedéssel járt el. A székely-földi miniszteri kirendeltség anyagi támogatásával és a marosvásárhelyi «Székely- Társaság» megbízásából, mely társaságnak egyébként Máthé a titkára, ismertető füzetben, mely már a második kiadást is elérte, egybefoglalta azon fürdőket és üdülőhelyeket, ahol a tanítóság és családjuk szerény feltételek mellett nyerhet ellátást és ezzel kapcsolatban üdülést és gyógyulást, A füzetben, mely bármely tanítónak, ki ez iránt Máté Józsefhez Marosvásárhelyre fordul, ingyen áll rendelkezésére a székely-földi 1897-ben, tehát az első év végén bevétel volt kiadás volt 616 — 451-40 1898-ban 1600 — 1400-— 1899-ben 192096 1540-26 1900-ban 6015-60 4742-82 1901-ben 4970-68 2643-68 1902-ben 5322-38 5045-58 1903-ban 4159 07 3555-22 1904-ben 426505 3645-32 1905-ben 2965028850 — 5851874 51874-18 összes forgalom: 110.392 K 92 fillér. M. T. Díszgyülés! Beszámolván körünk 10 éves múltjáról, jóleső lelki nyugalommal elmondhatjuk, hogy felszentelt zászlajára irt jelszavához mindig hű volt, létcéljának mindenkor megfelelt s a lelkesedés, mely neki létet adott, nem volt szalmatűz, sem szappanbuborék, sem káprázatos futócsillag, hanem erő, kitartó akarat, mely minden gátat áttör és diadalt arat! fürdők és nyaralóhelyek körülményesen vannak ismertetve, az odautazás, a lakás- és megélhetési viszonyok megírva és végül azon kartársak megnevezve, akik a közbenjárást, körülményes útbaigazítást szívesen elvállalják, ha valamely tanitó és családja a fürdőt, üdülőhelyet igénybe óhajtaná venni. A lelkesedéssel megirt füzetből ezen alkalommal közlök néhány részt. «Van a Székelyföldön bőven sós, jódos, vasas, szénsavas, kénes gyógyvíz és fürdő; egyike hüléses bántalmak, másika vérbaj, vér- szegénység, harmadika s századika tüdő- vagy gyomorbaj ellen. Van itt fürdőközeli falu is elég, ahol egyszerű életmód és lakásviszonyok mellett kevés pénzzel, tiszta székelyház lakója lehet az üdülést kereső tanitó és családja; hol erdő és más kiránduló helyek kínálkoznak, hol történelmi emlékek sokasága dobogtatja meg a honfi kebleket, magyarázván a székelység ezer évesnél vénebb históriáját, hol testvérként fogadják az ide vágyakozókat s segítséget nyújtanak az elhelyezkedéshez, megélhetéshez . . . Ezekről az egyszerű faluhelyekről naponként kisebb nagyobb sétát, kirándulást tehet lomb és fenyőerdők azon dús levegőjét szívni, csodás hatású gyógyfürdőink valamelyikében gyöngült tagjait vontatni, erősíteni, ásványvíz forrásaink üdítő kristálygyöngy vizét inni. És megismerni elhagyott, elfeledett földünk drága kincseit, a keleti magyarság (székelység) éjjelnappal tartó küzdelmét s talán meg is szeretni...» Ily hangon lelkesít a Székely Társaság titkára, ily hangon csalogat. De a füzet nemcsak elveket és lelkesítő szavakat mond, hanem részletes ismertetést is közöl: «Felsorolom alább egyenként az üdülésre alkalmas székely községeket. (Nem mind, de próbából ennyi elég !)» Következik 21 fürdőhely rövid ismertetése, pl.: < Szovdta község, a Kis- küküllő és Szovát-vize összeékelő völgyében, csupasz sóhegyek közt, dús növényzetű vidéken, Sióvárad vasúti állomástól 5 km.-re fekszik. Naponkint omnibusz közlekedés. A vasutat nemsokára idáig vezetik, öt nagy sós tava, fürdő, melyeknek természetes meleg, sőt forró vizét hüléses bántalmak ellen használják. Közelben Parajd sóbánya. Lakás: a fürdőtől 3—4 km.-re olcsón, a fürdőn naponkint 1 koronáért 50—100 személyre is kaphatói Két-három személy is el- lakhatik egyben. Élelem: a hús kilója 120 fillér, tej litere 24 fillér, tojás darabja 4 fillér, kenyér kilója 20 fill., csirke párja 130—150 fillér. Levegője pormentes, égalja enyhe, ivóvize elegendő jó ; ásványvizet borszéki és köröndit isznak. Ellátás vendéglőben is jutányosán kapható. A fürdő szép, itt-ott nagy darabokon csillámló fehér sóhegyek között dús lomberdőben van. Közvetítésre vállalkozott Kiss János rom, kath. tanító Szováta.« • Szentegy házas-Oláh falu nagyközség, a Hargita közelében, magas fensikon, gyönyörű vadregényes, dús növényzetű, pormentes tiszta levegőjű helyen, Székely udvarhely tői 24 kmre, Csíkszeredától 26 kmre fekszik Olcsó fuvaros mindkét helyen kapható; közelben van: Homorod fürdő ( 5 kmre) Dobogó « ( 3 « ) Lobogó « ( 2 « ) « Kérüly « ( 5 « ) Csicsai-büdös (15 « ) Sósfürdő (5 « ) mindmegannyi szénsavas, erős vasas és kénes forrás, hüléses bajban, vérszegénységben és légzési bajokban használva. Lakás: bútorral hetenkint 3—5 korona. Élelem : hús kilója 64 fillér, tej literje 20 fill., tojás darabja 4 fillér, kenyér kilója 30 - -40 fill., csirke párja 120 fillér. Közvetítésre vállalkoznak: Bakó Károly, Péter Károly és Hozó János rk. tanítók Szentes- egyházas-Oláhfalu (postaállomás). Kovászna Község, Három székmegye gyönyörű fensikjának keleti szélén a Kovászna patak mellett, Kézdivásárhelytől mintegy 15— 20 kmre, a vasúti állomástól (sepsiszentgyörgy— kézdivásárhelyi vasút) 2 és fél kmre fekszik. Pokolsár és több vasas, szénsavas, kénes; fürdője, köztük légfürdő (gőzlő) a községben. Magában a községben 18-féle vegyileg lénye- gesen különböző ásványvíz található. Használják hüléses bántalmak és gyomorbaj ellen. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. ttMtQET értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen mindenkor t, Botke“ eredeti etomagolást. tRock* Sl C«. Basel (Svájc).
