Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-08 / 45. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 november 8 _2 többje, — ki felhasználja gyermekét különféle házi és mezei munkáinál — örömmel üdvözli e «muszájvakációt.» Nem egy mondja : «Legalább van borjupásztor !» Szintúgy a gyermekek is nagy örömmel mondják : «Éljen a vörheny! Nem szabad iskolába menni! . . .» De úgy láttam, hogy a különféle felekezetek lelkiismeretes tanítói, szomorú megdöbbenéssel vették a «muszáj-vakáció» hírét. Hogyne ? — — Hisz a hosszú nyári szünet alatt, majd a tanév elején a szüret miatt jóformán begyöpösödött kicsiny nebulók zavaros elméjét és rakoncátlanságra való nagy hajlandóságát, még eddigelé alig tudták kellőleg fegyelmezni és a rendes kerékvágásba zökkenteni, — ime: jön a rendelet — «passz! W vége! — be van csukva az iskola!» Most — talán egy hónap múlva — ott kezdhetik a munkát, ahol szeptember elsején. Nos, azután a hatóságilag adott «disznótori részletvakáció» után jön a karácsonyi pár heti szünet, jön a farsang 100 lakodalmával, — mi ad törvényes jogcímet az iskola-mulasztásra ! — és igy tovább, jön annyi sok iskola-mulasztási jogosult alkalom.-------Kérdem: vájjon majd a ny ár elején, a vizsgákon, nem jogosult lesz-e a tanítók védekezése a tanítás sikertelenségével szemben, ezt mondván: «Nem mutathattam fel több eredményt, mert sok volt a kényszer- vakáció!» , No de itt okoskodni nem lehet. — Az orvosok kimondták, a hatóság elrendelte, hogy -vörheny van, tehát iskola nincs !» És az írás azt mondja: «Minden lélek a felsőbb hatalmasságnak engedelmes legyen; mert nincsen hatalom, •csakis az Istentől és amely hatalmasságok vannak : aj Istentől rendeltettek.» Én meg azt mondom a hatóság és az írás kegyes engedelmével, hogy talán most kár olyan nagyon odafesteni a fehér falra a fekete ördögöt ? . . . Bizony mondom, hogy soha életemben szebb, melegebb, egészségesebb, napsugarasabb időt nem értem, mint e mostani; bizony mondom, hogy egyik városi főorvosunk tanúbizonysága szerint «még a Benedek-szurdikban sincs jelenleg semmi baj! — ;» bizony mondom, hogy a református városrészben — tanítóim állítása szerint — (kik haragusznak e kényszer-szünet miatt!) jelenleg «dühöng az egészség» —; bizony mondom, hogy p. o. a ref. gyülekezetben hónapok óta kis halott nem volt, öreg se igen s aki volt, vidéki volt — s nem vörhenyben halt meg 70 —80 éves korában! (Épp ezért az én kedves rektorom, mivel e stólátlan szép napokban ösz- szes «tik»-jait ellopták: kénytelen volt disznót öletni, hogy éhen ne.haljon!) — Tehát ebből tudnivaló, hogy — hála Isten I — komoly gyermekbaj nem fenyeget bennünket. És ha fenyegetne ?! . . . Vájjon elháritjuk-e a bajt az iskolák bezárásával ? . . . Tagadom. Melyik jobb : az-e, hogy a gyermek a padlós, fütött iskolában töltsön el naponta néhány órát, vagy az, hogy otthon, fűtetlen, nedves, hideg, földes szobában legyen ? . . . Melyik jobb : ez-e, hogy az iskolában legyen felügyelet alatt, vagy, hogy egész nap a nedves sárban, a hideg utcán, csatangoljon felügyelet nélkül? Mert az iskolák bezárásával: megnyílik az utca s a gyermek-sereg «szabadon tenyészik !» S ki tilthatja el, hogy az egészséges gyermek az utcára ki ne menjen ? hogy meglátogassa — mert most jobban ráér! — esetleg beteg pajtásait ? Nem jól van ez igy ! — Az egész város bizonyítja, hogy gyermek-betegség néplepőleg nem pusztít; ártatlan szórványos vörhenynek is alig van hire. Honnan jött hát a hiob-hir, hogy: «Vörheny Hannibál ante portás!» — Rettegj magyar! itt a vörheny! — Azt gondolom, hogy az illető tudós doktor ur a Rákóczi ünnepségek alatt több napon át órákig kongó-búgó harangjaink ércszavát vélte halottakra való harangoztatásnak s igy született meg a «rém-rendelet» — : az iskolák bezárandók! — No, de a zsidó templom tornyának harangjai (dacára, hogy a nagy Rákóczinak izraelita polgártársaink közt sok névrokona van !) egyet se kondultak a nemzeti nagy ünnepélyen ? ! ? Hogy van hát mégis, hogy az első hiradás ez volt: «Fellépett a baj a zsidó iskolában!?...» (No, mert hajdan a zsidók fúltak a «vörös» tengerbe! Tehát most is először a zsidókat akarják vörhenyben elhullatni a szakértők ! — szedő. -) Megint csak azt mondom — tréfa nélkül! — nem jól van igy t. uraim ! A közegészségre való felügyelet okos ébrenlétet, nagy elővigyá- zatot, szigorú eljárást parancsol. De a józanság elemi szabálya, hogy — ne lőjjünk túl a célon ! Ezt a józanság diktálja, hogy ezekben az aranyos szép — ritka Szép és egészséges -—őszi napokon ne tartsuk zárva azokat az iskolákat, spóroljuk. ezt a bezárást akkorra, mikor ezt komoly szükség hangosan követeli. A szegény nép gyermekének nem «kényszer-vakáció» hanem forró cipó és meleg cipő kell! Ha e mellett adunk neki piros húst (pecsenyét) és vörös bort: 1000 mértföldre száguld jó magyar népünktől minden nyavalya s még az unokájának sem lesz kutyabaja, mert szívós természetű a magyar, úgy beszél, mint én, ki neki jót akar! Palást. KÜLÖNFÉLÉK. — A Kereskedelmi Muzeum u] aligazgatója. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi m. kir. miniszter a m. kir. Kereskedelmi Muzeum aligazgatójává Pirnitzer Gyula yokohamai szak- tudósitót, Pirnitzev Antal szekszárdi nagykereskedő fiát nevezte ki. — Rákóczi szobor. A legendás kuruckor ragyogó csillaga, akinek haló porai most tértek meg, a haza földjébe, igazán megérdemli, hogy neki szobor állittassék a nemzet filléreiből. Szeged városnak társadalma mozdult meg először, hogy a nagy fejedelemnek, II. Rákóczi Ferencnek szobrot kell emelni. Szeged város törvény- hatósága 20,000 koronát szavazott meg erre a nemes és hazafias célra. Most a törvényhatósági bizottság felhívást küldött Tolnavármegye l törvényhatósági bizottságához, hogy filléreit juttassa el szegedi földre, hogy azokból mielőbb fölállítható legyen Rákóczi Ferenc fejedelmünk szobra, tanítva minket, kései utódokat arra, hogyan kell ezt a hazát szeretni, annak törvényeit tisztelni. — Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. hó 14-én d. e. 9 órakor tartja meg a vármegye székházában. — Esküvő. Beöthy Károly dr. szekszárdi ügyvéd folyó hó 10-én esküszik örök hűséget Budapesten Khayll Lujzának, Khayll Antal zenetanár leányának. — Miniszteri osztálytanácsosi cim. A király Novak Sándor dr. belügyminiszteri titkárnak, Tolnavármegye tfolt első aljegyzőjének igeiglenes nyugdíjaztatása alkalmából, a miniszteri osztálytanác ->osi címet adományozta. — Felolvasások a múzeumban. A vármegyei múzeumi egyesület múlt szombaton és vasárnap felolvasásokat tartott a muzeum képtári nagytermében. Szombaton este 6 órától 7-ig mintegy 250-en hallgatták meg a tanulságos felolvasást, melyet vetített képekkel illusztráltak. Vasárnap este 6 órától 7-ig az iparosok és földmiv.esek 130-an jelentek meg, az esti 0—10' órai felolvasáson pedig az intelligens osztályból 30-an vettek részt. A felolvasás tárgya volt: «A kelet- ázsiai forgalom útja ; !. rész Fiúmétól Japánig.» — Eljegyzések. Fördös Gyula gazdasági intéző, Fördös Géza paksi ügyvéd fia, eljegyezte Qörtz Arthur nyug, cs. és kir. tábornok leányát, Irmát. — Gyulassy Elemér honvédhuszár fő" hadnagy eljegyezte Wosinsky Katicát, Wosi/nsky István dr., a balfii orvosnak és fürdőtulajdonos- nak leányát. A menyasszony Wosinsky Mór szekszárdi apát-plébános unokáhuga. helyiség nagyobbik, középső termében már szemközt álltunk. Az első összecsapásnál, alig várva a jeladást, nyíl sebességgel rohant Vurm- brandt Szeniczeyre s egy alsó vágással mellét kardhegygyei felhasitotta ugyan, de a vágás csak jobban karcolásnak volt minősíthető, a menyiben az egész mell hosszában ejtett karcolásnak csak a közepe volt mélyebb, hol egy pár öltés összevar ásnak forgott fenn a szüksége. Vurmbrandt igen ügyes vívónak bizonyult s a megejtett sebesités után — látva Szeniczey célba vett fejvágását — rögtön védelemre emelte kardját, de az önérzettel párosult erő ellenében az ügyesség megtörpült s mintha semmi sem történt volna, Szeniczey Vurmbrandt kardját mintegy villámcsapással lesújtva, egyúttal feje búbjából jobbfelől egy szeletet levágott. Második csapásra jobb karját tövén vágta keresztül csontostul úgy, hogy karját csak a csonton aluli hús és izmok tartották, de mert a kard még mindig Vurmbrandt kezébe volt, bár már akkor ájulás következtében előre bukott s karja lehanyatlott, saját segéde, Gemingen is azt hihette, mert úgy mutatkozott, hogy ismét alsó vágással akar a párbajnak fordulatot adni s nem vágott közbe. Midőn Vurmbrandt a teljes ájulás követ- | keztében előre bukott, Szeniczey egy iszonyú vágással hátát végig hasítva, előttünk Vurmbrandt — mint egy tehetetlen hustömeg — összerogyott. Ez utolsó vágásnak nem lett volna szabad megtörténnie, mert ez már védetten volt s ez idézte elő az élet-halál kérdést. Helyzetünk komolylyá vált. Másnap Vurmbrandtnak 2 idősebb testvére Pakson megjelent, hogy öcscsük helyett Kor- nirssal a párbajt folytassák. Szeniczeyt elnevezték Fleischhackernek s a reájuk nézve csúfosan végződött párbajból nagy botrányt akartak csapni. Az igazságos ügyet azonban az isteni gondviselés nem hagyja el. Hire menvén a párbajnak, ugyanekkor Deák Ferenc is megjelent Pakson Szeniczeyéknél, mint rokonuknál s midőn sebesült megbízómat a párbaj után meglátogattam, ott véletlenül találkozván Deákkal, felszólított, hogy mint az eseményeknél jelen volt tanú, beszéljek el mindent, mi és hogyan történt ? S midőn a fenti eseményeket vele megismertettem, gondolatokba mélyedt. Hosszú csend után, mintegy magának beszélve, ezen szavakat hallottam tőle: «Isten és a sors úja! Az a keze fejét, ez jobb kezét, talán életét vesztette el!» Azután megint egy kis szünet után hozzám fordult, megköszönte felvilágosításomat s figyelmeztetett, hogy legyünk óvatosak, mert a párbajnak nagyon komoly és kellemetlen következései lehetnek. «De ezeket meg kell előzni», említette társalgás közben, «hogy ő úgy tudja, hogy ez a Vurmbrandt legifjabb fia annak a Vurmbrandtnak, akinek Veselényivel volt párbaja ?» Deák Ferenc felvilágosításom után kedvetlen és szórakozottnak látszott s igen hamar eltávozott Szeniczey Ödön lakásáról annak atyjával együtt s ketten maradtunk megbeszélni a Vurmbrandtokkal való további események vagy következések feletti intézkedést. Másnap azonban nagy fordulat állott be, hogy hogyan lett elintézve, nem tudom, csak gondolom, hogy Deák Ferenc döntő beavatkozása által, mert én többé sem Deák Ferencet, de a Vurmbrandtokat sem láttam, Kornirs Pali párbaja elmaradt. A sebesült Vurmbrandt életét — mondhatom — Novák Sándor, a mi orvosunk mentette meg. Utóbb annyira felgyógyult, hogy elvihették Paksról, de soha többé sem szolgálat-, sem párbajképes nem lett. — Mi következik a fentebb ismertetett hasonló mindennapi eseményekből? Hát azt elváltok leszámítolása •• Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapírokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása Szekszárdi Széchenyi-utca 648-ik gzám Távirati cim: Generali, Szekszárd 9940. sz. cheque-számla a m. kir. postatakarékpénztárnál A Trieszti Általános Biztosit Társaság (Generali) kötvény kiállítási joggal felruházot főügynöksége =
