Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-08 / 45. szám

1906 november 8

TOLNAMEGY El KÖZLÖNY

3

— Szabadalmazott magyar gyártmánya Íróaljzat. Molnár Mór szekszárdi könyvnyomdatulajdonos, ki a modern technika minden kellékeivel felszerelte könyvnyomda-műintézetét, — kizárólagos szabadalmat nyert saját műintézetében előállított magyar gyármányu iróaljzatára, mely a szakértők részéről a legnagyobb elismerésben részesül. A szaklapok cikkeket közölnek erről a magyar találmányól. Többek között a »Honi Ipar» című nagy lap igy ir Molnár Mór iróaljzatáról: «A Szekszárdon gyártott Molnáriéi iróaljzat a m. kir. szabadalmi hivatal által szabadalmat nyert. Ezen iróaljzat teljesen pótolja, sőt felülmúlja célszerűség, csinos kivitel és olcsó

r tekintetében az osztrák gyártmányú Engel- féle iróaljzatot. Bizonyítja ezt azon körülmény s, hogy Magyarország előkelő cégeinek és gyárosainak rendelésén kivül nemcsak Ausztriából, hanem a szomszédos tartományokból is nagymennyiségű rendelést tettek már az alig néhány hete forgalomban levő újdonságból. A találmány tárgyát látható hetinaptárral egyesitett iróaljzat képezi, mely beosztása és ügyes elrendezése által a gyakorlati követelményeknek minden tekintetben megfelel. Az aljzatot alkotó minden egyes itatós teljes évi naptár, feljegyzéssel, hasznos tudnivalókkal (bélyegilleték stb.) azonkívül az itató közepén saját üzleti reklám-hirdetéssel van ellátva, mindamellett még előjegyzésnek is marad hely, mig fent az összes hetinaptár- lapokat befogadó és megfelelő kivágásokkal biró zsebszerű táska van elrendezve. Ezen iróaljzat magyar és német kiadásban jelent meg az 1907. évre. — Legszebb és legszolidabb újévi ajándék a cég megrendelőinek. Megrendelhető: Molnár Mór könyvnyomda, könyvkötészet és vonatozó intézetében Szekszárdon. — Nagyobb mennyiség réndelésénel ára darabonkint l kor.

30 fillér. Minta az érték felszámítása mellett küldetik.

— Előléptetés. A király Módig Zoltán pécsi honvédhadnagyot, Módig László nyug. vármegyei főpénztárnok fiát, honvédfőhadnaggyá léptette elő.

— Papszentelés. Gróf Zichy Gyula dr. pécsi megyés püspök folyó hó 4-én és 5-én pappá szentelte a következő papnövendékeket: Thán Nándort, Seleznik Károlyt, Reif Józsefet, Koch Alajost, Jung Ádámot, Horváth Jánost és Csizmadia Istvánt.

— Elnevezés. A kir. közalapítványi ügyigazgató dr. Örffy Imre ügyvédjelöltet, Örffy Lajos szekszárdi takarékpénztári vezérigazgató fiát, a közalapítványi ügyigazgatósághoz díjtalan joggyakornokká nevezte ki.

értük, hogy most már a Kossuth-kutya elnevezéstől óvakodnak, mert látják, hogy tudja megtámadott jogait védeni s ha kell, hát harap!, de a Kossuth nóta és a Kossuth mars, az még mindig vörös posztó! S ha már az 1867-iki őszintének és örökösnek tartott kiegyezésnek közvetlen utána az osztrák tisztek által mcgis nyilvánosan Kossuth-kutyáknak mertek bennünket — saját fészkünkben — nevezni, mennyivel lett jobbá azóta a helyzet? Ezt a kérdést fel kell vetnünk, mert hisz most is őszinte kiegyezésről vagy miről van szó ?

S ha tekintjük azt a felháborító esetet, hogy csak nemrégen hazánk volt alkotmányos hovédelmi minisztere, utóbb törvénytelen kormány elnöke, mint katona, saját véreinkkel verte szét hazánk törvényesen megválasztott törvényhozó testületét, erre a válasz csak az lehet, hogy a szellem semmivel sem jobb, a magyarfaló szellem semmit sem szelídült, sőt tehetetlenségében telán engesztelhetetlenebb, de hála a sorsnak, gyöngébb lett s' igy, mert mi vagyunk az erősebbek természetes és törvényes

— Udvari gyászjelentés. Legfelsőbb rendeletre : néhai Ottó főherceg, ő cs. és kir. Fenségéért az udvari gyász keddtől, folyó évi november hó 6-ától kezdve, hat heten át következő változtatással viselendő: A cs. és kir. tábornokok, törzs- és főtisztek november 6-ától kezdve az egész gyászidő alatt úgy szolgálatban, mint szolgálaton kivül, a fátyolt a bal karon viselik. A cs. és kir. belső titkos tanácsosok, kamarások és asztalnokok az első két héten, vagyis november hó 6-ától kezdve, bezárólag 19-éig, nemzeti gyászöltönyben, acél vagy befuttatott ékszerrel, színes kövek nélkül s hasonló karddal, az utolsó négy héten pedig, vagyis november hó 20-ától kezdve, bezárólag december hó 17-éig, az említett öltönyben, arany vagy ezüst ékszerrel, szines kövek nélkül s hasonló karddal jelennek meg.

— Első díj. Ifj. Bernrieder János földbirtokos a budapesti ügető-versenyen négyes fogatával az első dijat elnyerte.

— Rendkívüli közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 6-án rendkívüli ülést tartott gróf Appongi Géza főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: gróf Appongi Géza főispán, Simontsits Elemér főjegyző, Jeszenszkg Andor, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Tihangi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, őrffg Lajos, Török Béla, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Tóth Ödön, tiszti ügyész. A tanácskozás tárgyát képezte a kivételes, tényleges szolgálatba behívott póttartalékosoknak segélyezése érdekében a 8944|906. sz. honvédelmi miniszteri rendelet alapján megállapítandó átlagos férfi napszám. A bizottság az átlagos férfi napszámot járásonként és Szekszárd r. t. városra nézve 1 K 60 fillér összegben állapította meg. Erről a járási főszolgabirák és Szekszárd r. t. város tanácsa értesitetni rendeltetett.

— Jól működnek a csendőrök. Múlt hó 25-én kezdették meg városunkban a csendőrök működésűket s ezen rövid idő alatt is már örvendetesen észlelhető, hogy közbiztonságunk lényegesenjavult. Az utcai duhajkodások, csendzavarások, verekedések, bicskázások és lopások esetei csökkentek. Minden előfordult esetben a csendőrök erélyesen léptek fel; az ellenszegülőket személyválogatás nélkül bekísérték a városházára és a rendőrkapitányságnál előállították őket. Szóval jól működnek a közbiztonság őrei, aminek remélhetőleg az lesz a jó következménye, hogy teljesen meg fog változni városunkban a megrendült közbiztonság.

— DohánybevAltás Faddon. Az idén Tolnavármegyében termett dohányt Faddon a kiküldött bizottság folyó évi december hó 3-tól február 9-ig váltja be.

jogaink érvényesítésénél, a mutatkozó nehézségeknek bátran a szemük közé kell néznünk s csak is igy s ekkor fog bekövetkezni gróf Széchenyi István jövendölése:

— Magyarország nem volt, hanem lesz!

Mert egy bizonyos és ez az, hogy a Lajtán túli szövetséges társaink most már egymást eszik és tehetetlenségükbe nagyobb lett az egymás iránti, mint a magyar gyűlölet.

Sajnos azonban, hogy a pártoskodás ördöge biztos boldogulásunknak most is útjában áll s most is, midőn Rákóczy Ferenc es bujdosó társai hamvait hoztuk haza, — különösen a közép osztályba — annak nagy része alattomos labancszellemtől van áthatva, mely a helyett, hogy a haza érdekeit segítené érvényre juttatni, meglapulva az elveszett koncot lesi s miután a helyzet, a jog, az igazság mellettünk van, ha természetes érdekeinket most sem leszünk képesek érvényesíteni, annak csak is a haszonlesésből és irigységből kifolyó pártoskodás — saját véreink — álhatják el útját.

. — Színház. Jól szervezett társulatával megérkezett Szekszárdra Szilággi Dezső szín- igazgató. A bérlő és színházlátogató közönség élénk érdeklődése mellett nyitja meg hosszabb időre tervezett előadásainak sorozatát a János vitéz és Bob herceg illusztris zeneszerzőjének egyik legszebb alkotásával az Arangoirág operettel. Műsorát a fővárosi újdonságok képezik és igazán élvezetes estéket igér a szekszárdi közönségnek, mely bizonyára méltányolni fogja az igazgató áldozatkészségét és buzgalmát.

— Uj pénzintézet Bonyhádon. Széleskörű mozgalom indult meg Bonyhádon, hogy ott egy uj pénzintézetet alapítsanak. Az alapítók között vannak: gróf Appongi Sándor, Dörg Frigyes, Csik József, Forster István, Peresei Dezső, Flcischmann Lipót, Biick Jakab és még többen.

— A néptanítók kérelme. Udvarhelyvármegye törvényhatósági bizottsága a népoktatás ügyének és néptanítók angagi helyzetének rendezése tárgyában, az. országgyűlés képviselőházához kérvényt intézett, melyet hasonló felirattal leendő pártolás végett megküldötte Tolnavármegye törvényhatóságának. A kérelem összefoglalója ez: »Méltóztassék a képviselőháznak a) a tanítóság anyagi helyzetét akkép rendezni, hogy a tanítók a XI. és fokozatosan X. fizetési osztálynak megfelelő javadalmazásban részesittessenek; b) méltóztassék a népoktatási törvény revíziója alkalmából a tanítók egységes állami képesítését törvénybe iktatni; a tanítóság szolgálati viszonyait rendezni; c) méltóztassék a tanítói nyugdíjtörvényt akkép módosítani, hogy a nyugdíjigény megállapításánál a tanítói fizetésbe beszámított kántori járandóságok számba vétessenek.

— A nem rendszeresített vármegyei dlj- nokok kérelme. A vármegyei pénzügyi bizottság legutóbb tartott ülésében hozott határozatához képest azt javasolja a törvényhatósági bizottságnak, hogy a rendszeresített vármegyei és járási dijnokok fizetése emeltessék fel 1200 koronára. A rendszeresített járási dijnokok ezt magukra nézve sérelmesnek találták, azért most kérvényt adtak be a vármegye törvényhatósági bizottság gához, hogy az ő napi 2 korona fizetésök is emeltessék föl és igy ne legyenek a nemes vármegye szolgálatában állva továbbra is nyomor rogni.

— Elvándorlás vármegyénkből. Fogyunk, pusztulunk, mert a kivándorlások, minden megszorítás dacára, egyre nagyobb és nagyobb mérveket öltenek. Tolnavármegyéből a múlt hó 18-án, Fiúméból elindult Carpathia hajóval 42-en utaztak Amerikába, hogy ott maguknak biztos

megélhetést keressenek,

— UJ selyemfonóda. A nagy fejlődésnek indult selyemtenyésztés által termelt gubók feldolgozása végett a földmivelésügyi miniszter Törökkanizsán uj selyemfonódát építtet, mely 195 ezer koronába fog kerülni.

— Darabont főispánok és a tanítók. Mikor a régi kormány megbukott, az uj kormány a darabantok undok alakjait elsöpörte, azaz: penzióba küldötte. Ezek között a legtöbben a tojás harcban edzett főispánok voltak s ezek nyugdíjazása miatt a belügyi tárca költségvetése

280.000 koronával emalkedett. Ez tehát a hazaárulás bére. Ezzel szemben a tanitók, akik ezt az uj korszakot megteremteni igazi önfeláldozással segítettek 286.000 korona alamizsnát kapnak.

— Talált hnszkoronás. Hrádek Ede vármegyei tisztviselő múlt reggel, amint a Széchenyi- utcában levő lakásáról hivatalba ment, egy huszkoronás bankjegyet talált, melyet a városházára akart vinni, hogy azt a kapitányságnak átadja. Csakhamar azonban egy cipészinas jött sirva-riva, mért Perlakg József vasúti osztályfőmérnöktől kapott 20 koronát elvesztette. Hrádek Ede a fiúval Tóth József gazdájához ment és ott a pénzt átadta, aki azt hálálkodva vette át

Petrich Ferenc.

a becsületes megtalálótól.

'07 évre.Megjelenik november havában. —Tartalma: Naptári sz. — Teljes címtár. —Jeles szépirodalmi rész. — Illusztrációk. ■ Tolnavármegye közönségének, nevesebb épületei és történelmi ivezetességü helyei. — Leírások. — Általános tudnivalók.

felvétetnek Molnár Mór hirlapkiadóhivatalában ~ ~ Szekszárdon