Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-08 / 45. szám

XXXlf évfolyam

' • /T* .

45 szám

wSzekszárd, 1906 november 8

Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap

Szerkesztőség

Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendő4;

Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11

Molnár. Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők

Felelős szerkesztő Főmunkatárs

BŐD A VILMOS HORVÁTH tGMÁCZ

Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS

Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön

Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */, évre 6 K, V» évre -3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában

Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 3 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond sotonkint 30 fillé

Vigyázzunk!

Concha Győző, a budapesti egyetemen a politika tanára, terjedelmes tanulmányt irt és tett közzé a «Jogállam» novemberi füzetében, melyben statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy az általános választói jog életbeléptetése Magyarországon nemzeti veszedelmet okozna; mert az magával hozná a magyar választóknak 56’2 százalékról 51 *7 százalékra való csökkenését, sőt ha a horvát választókat is számításba vesszük, a magyarság hazánkban kisebbséggé válnék. Ezenkívül fejtegeti a tervbe vett újításnak forradalmi jellegét, mely a társadalmi osztályok rendjét is teljesen felforgatná s a birtokos középosztály és jobb módú föld- mives osztály helyett, mely tulnyomólag magyar és államié tartó tulajdonságokkal rendelkezik, az öt holdon alóli kis birtokosokat, mezőgazdasagi munkásokat, cselédeket, ipari munkásokat és napszámosokat juttatná a hatalomhoz és tenné döntő, tényezővé a képviselő választások alkalmával.

Hát eszünk ágában sires valakit azért, mert vágyóinál nem rendelkezik s kézi munkájával, ;esti erejével keresi kenyerét, lenézni s más bán: smodban részesíteni, mint a vagyonos osztályt. Mi a teljes jogegyenlőség elvét vallottuk mindenha és pedig kiterjesztve azt vallás, nemzetiség és társadalmi osztály különbség nélkül mindenkire; de ezen meggyőződésünket felsőbb hatalomként uralja az a fanatikus tekintet, hogy semmiféle újításhoz, semmiféle elvhez, semmiféle törekvéshez, mely ezt a vérrel szerzett földet magyar jellegéből kivetkőztetni alkalmas volna, hozzá nem járulunk, támogatni hajlandók nem vagyunk.

Sőt tovább megyünk. Mi még abba sem tudnánk belenyugodni, hogy bármiféle j uj alakulással csupán a magyar fajnak u. n. hegemóniája, más szóval a többi fajok közti elsősége, vagy túlsúlya lenne biztosítva ; — mi ezt az országot, melyet őseink karddal, hősiességgel szereztek s óriási küzdelmek és szenvedések árán ezer évig megtartottak, tisztán és egyedül a magyar faj számára i kívánjuk megtartani s annak feltétlen uralmát minden körülmények között, minden intézménynyel biztosítani.

Ám ez nem azt jelenti, hogy mi az országban lakó többi nemzetiségeket elnyomni, fejlődésükben megakadályozni, vagy eredeti sajátságaikból kiforgatni akarjuk. Békés egyetértésben, testvéri szeretetben kívánunk velük együtt élni, nyelvüket, vallásukat, szokásaikat tiszteletben részesítjük, de országunkat magunknak tartjuk meg s azt magyar voltából kivetkőztetni nem engedhetjük.

Szerencsére az a nagy újítás, az általános, titkos választásnak törvénybe iktatása előbb Ausztriában fog végbemenni s igy annak az emlitett szempontból való hatását megfigyelni módunkban lesz, mert hisz Ausztria nemzetiségi tekintetekből még nálunk is rosszabb lábon áll. Ha azután látjuk, hogy a tervbe vett nagy alkotás nem jár azzal a veszedelemmel, melytől Concha Győző tart s hazánkban a magyar faj uralmát nem veszélyezteti, akkor szívesen járulunk hozzá, mint a szabadelvű haladás irányában teendő fontos lépéshez; ellenkezőleg azonban inkább támogatjuk azt a törekvést, mely a szavazati jog nagymérvű kiterjesztésével kíván a haladó kor követelményeinek eleget tenni.

Hogy beavatott körökben is, daczára,, miszerint az általános szavazati jog megalkotása tárgyában kormányunk határozott igéi etet tett. meg fogiák, és pedig aggódó hazafiui lélekkel figyel,íi, annak a jövő alakulására való hatását, semmi st m bizonyítja jobban, mint egy előkelő lapnak, a »Pesti Hirlap«nak egy megjegyzése, melyet Concha Győző művének ismertetése alkalmával nagyon jellemzőleg alkalmazott, mely igy hangzik: ne ijedjen meg Concha ur a benyújtandó törvényjavaslat címétől! Az jó, legyen a javaslatnak cime a kormány pro- grammjának megfelelő, de lényegében ne állapítson meg semmiféle elveket, amelyek az általunk fentebb vázolt veszedelmet rejtenek méhükben.

íme ez az általam szerkesztett lapnak irányzata, s hozzá nekem a megalkotandó I választási törvényre vonatkozó nézetem, a melyet minden körülmények között vallani és hirdetni fogok, ha mindjárt ismét meg is jelenik Szekszárdon valamelyik kopott kőműves legény és sötét lelkűnek fog is nevezni.

Boda Vilmos.

TÖVISEK.

A vörheny.

Az orvosok kimondták, hogy vörheny- járvány van városunkban, tehát a hatóság hivatalos rendelettel becsukatott minden népiskolát, ovodát, menházat városunk falain belül. Helyes ! ... A kicsinyek hazánk jövőjének remény- I bimbói, féltenünk kell őket. És a szülők legTÁRCA

Deák Ferenc mint párbaj bíró *

Két párviadal emlékét elevenítem fel, mely mindkettő az osztrák szellemtől áthatott Vurm- brandt névhez van kötve s az ismert osztrák szellem magyar gyűlöletét jellemzi, de azokra nézve súlyos verességgel végződött.

Az elsőről, aVurmbrandt—Veselényi párviadalról nem szólok, ennek indító okát már megállapította a történelem múltja, de fel akarom eleveníteni legfiatalabb fiának Pakson, 1867-ben Szeniczey Ödön dunaföldvári járási szolgabiró- val történt párbaját, annál is inkább, mert azt akkor a közbejött esemény s némi szabálytalanságok miatt hazánk nagy fia, Deák Ferenc tanácsára s közvetítésével mindkét mérkőző fél érdekeltjei — hogy r.agyon kellemetlen következései ne legyenek — iparkodtak titokba tartani vagy legalább is elsimítani. •

Ugyanis 1867-ben, közvetlen a megtörtént kiegyezés s koronázás után, éppen a folyamatban levő képviselőválasztások alatt, egy vándor bűvész Pakson előadást tartott a Kaszinó termében, hol úgy az ott elhelyezett katonaság tisztjei, valamint az egész művelt közönség jelenlétében a bűvész többek közt egy dobbal rendelkezett,

* Mutatvány a legközelebb megjelenő «Garay Naptár» irodalmi részéből.

melynek ütő fái parancsára ön maguktól vígan pörögve verték el az általa jelzett katonai vezény- jeleket és indulókat s midőn a bűvész a jelenvolt közönséget felszólította, hogy parancsoljanak bármiféle ismert vezénylő jelzést, az ő dobja azt is el fogja verni, Kornirs Pál paksi ügyvéd és volt honvédszázados társam fen- hangon jelezte a Kossuth mars elverését. A Kossuth-induló elverésének jelzése a jelenvolt katonai tisztikar között szokatlan felháborodást okozott s a jelenvolt fiatal Vurmbrandt hadnagy teletorokkal kiáltotta:

— Wer ist der Kossuthhund ? Hinaus mit ihm...!

E szokatlan jelenetre a helybeli mű-! veit közönség — látva azt, hogy e kihívó tárna-: dásnak botrány lesz a vége — felugrott, a nők és higgadtabb férfiak kihúzódtak a teremből, csak a tisztek maradtak egy csoportban s mi, nagyobbrészt volt honvédek, a sértett Kornirs Pál ügyvéden kívül Novák Sándor volt honvéd törzsorvossal s Szeniczey Ödön, a néhány nap előtt megválasztott szolgabiróvál. Kornirs engem ott a helyszínen megbízott, hogy szólítsam fel Vurmbrandt hadnagyot, hogy jelölje ki segédeit, mert ő a sértésért elégtételt követel.

Vurmbrandt azonban felszólításomra is fenhéjázó magaviseletét tanúsított. Erre Szeniczey Ödön, mint szolgabiró, Vurmbrandt elé állott és felszólította, hogy mint tiszt, viselje

magát illendően, mert véletlenül oly helyzetbe jutott néhány nap óta, hogy há ezt nem teszi, ő fogja pandúrjaival eltávolíttatni.

E jelenet után a teendők feletti tanácskozás végett két csoportba váltunk el, de alig kezdtük meg a további teendők feletti értekezésünket, megjelent köztünk báró Geminger főhadnagy, ki Vurmbrandt megbízásából Szeniczey Ödönt, mint hivatalos sértőt, párbajra szólította fel s kinyilvánította, hogy ennek másnap meg kell történnie, mert ők a sértést nem tűrik.

Nehogy a rögtöni kihívások elöli kitérési szándék a gyávaság jellegével bírjon s mert rögtöni felelősséggel s bekövetkezhető kellemetlenséggel járó segédkezésre Pakson más válal- kozó a párviadalhoz segédül nem találkozott, — mert Novák Sándornak, mint orvosnak kellett résztvennie — Szeniczey Ödön is engem szólított fel s igy Vurmbrandt ellen mindkét küzdő félnek egy magam voltam a segéde. Ebből kifolyólag abban állapodtunk meg, hogy Vurm- brandtnak is csak egy segéde lehet s ezzel mint báró Geminger főhadnagyot bizta meg, úgy állapodtunk meg, hogy az első viadalnál Vurmbrandt Szeniczeyvel karddal a végkimerülésig fog megmérkőzni s utána rögtön esetleg Kornirs Pálnak pisztolylyal ad elégtételt, melynél szintén Geminger, mint egyedüli segéd fog részt- venni s mint orvos, részéről egy fiatal katonai alorvos szerepelt.

Másnap korán reggel a paksi Kaszinó-