Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-27 / 39. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY ban mindenki, de nagyon veszedelmes jelnek tartom, hogy nekünk: a megszületett hazafias többségnek is lesni, várni, hallgatni; de a megcsinált paktum szerint tűrni és fizetni is kell. Azt mondják, hogy van már vívmány? javult a helyzet ? mert van nagy hazafias kormányunk. De bizonyos az, hogy ez igy nem maradhat, mert ez a helyzet eredményre s javunkra nem vezethet; eleget csalódtunk, előttünk van hazánk 400 éves történelme, mi önkéntes és igazságos jóakaratra szövetséges társainkkal: az osztrákokkal szemben nem számíthatunk s igy kezeinket megkötni nem engedhetjük, mert természetes, törvényes és igazságos jogainkból csak annyit szerezhetünk vissza, a mennyit saját erőnkkel ellensúlyozni bírunk, de kötött kezekkel, vagy az osztrákok érdekében megkötött kerekekkel célt érni nem fogunk soha! Mit tegyünk tehát, ha vak bizalmunkkal nem akarunk a szomorú csalódásoknak ismét áldozatai lenni? Kimondom véleményemet, mert meggyőződésből és élettapasztalásból származott nézetemet közzétenni hazafiui kötelességnek tartom s mert azt látom, hogy ismét kezdődik a személyekben való vak bizalom korszaka s mert ellenzéki, még pedig erős ellenzéki küzdelem támogatása nélkül nincs emberi hatalom, mely a 400 éves osztrák politikát paktummal megváltoztathassa; attól tartok, hogy vezéreink Deák Ferenc sorsára jutnak 1 Megdöbbenve olvastam a lapokban, midőn pártunk, a függetlenségi és 48-as párt három vezető tagja és elnöke 67-es alapon hazánk kormányzásában helyet foglalt; kerestem az okokat, de nem tudtam sok időig megállapítani: jól volt-e ez igy? egy azonban bizonyos és ezt kimondom Isten és ember előtt, hogy Kossuth Lajos fia visszaesés nélkül 67-es alapon miniszter és egyúttal a többségben levő függetlenségi pártnak elnöke — a természet rendszere s az igazi függetlenségi eszmék elnémitása nélkül hosszabb ideig nem maradhat, mert e két tényező állás össze nem fér. Nem bocsátkozom indokolásba, előttünk van a jóakaratu emberi tévedések sorozata, bíráljon azokból mindenki meggyőződése szerint, de ne hagyjuk magunkat a bálványozó személyi politika tévedéseitől elragadtatni, nekünk a személyes politika ellensúlyozásául és a nagy osztrák összbirodalmi mámor kijózanitása és ellensúlyozása végett, maradhat odahaza és őrizheti a házat. Nagyon jó, sőt pompás; mind jobban tanuljuk megös- merni a férfiakat, — óh, hogy épp én lettem oly szerencsétlen (itt elérzékenyedett) ily férfihez menni nőül! (Erre szünet következik s minthogy nem válaszolok, folytatja.) «Szívesen szabadulnál tőlem. Már nagyon soká élek. Egy második, fiatal feleség--------—Kérlek, hallgass, ez t ki nem lehet tartani. Akinek valaha ilyen civódása volt, az tudja, hogy az efféle szemrehányások mennyire ingerelnek és minő borzasztó felindulásra ragadhatnak. És minden hosszadalmas gondolkodás nélkül mondám : Hát utazzál te előbb Szliácsra s addig én maradok idehaza. Ezzel véget ért a házi vihar. Négy nap óta egész népvándorlás van a házunkba . . . hol a szabónő, hol a divatárusnő, hol meg valamely áruház segédje hordozza a rengeteg méretű csomagokat. A lakószoba valóságos ruharaktár és a mikor a felhalmozott tárhazánk jól felfogott alkotmányos, törvényes és természetes érdekeinek keresztülvitele céljából törvényhozó testületünkbe hazánk függetlenségéért nyíltan küzdő ellenzékre, még pedig hatalmas, tántorithatlan ellenzékre van szükségünk, most, addig mig nincs későn. Petrich Ferenc. Jegyzői közgyűlés. A Tolnamegyei községi- és körjegyzők egylete folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a vármegyeház gyüléstermében tartotta meg évi rendes közgyűlését Purt Adolf egyleti alelnök elnöklete alatt. A közgyűlés iránt, melyen pedig sok fontos ügy nyert elintézést, csekély érdeklődést tanúsítottak az egyleti tagok, amennyiben csupán 21-en jelentek meg. Purt Adolf elnöki megnyitó beszédében kijelentette, hogy az elnök lemondása folytán reá hárult az egyesület, ideiglenes vezetése. A megjelenteket melegen üdvözölve, sajnálkozásának ad kifejezést azon részvétlenség felett, mellyel az egyesület iránt többen viseltetnek, pedig a közös cél elérésére közös törekvéssel és egyesült erővel kell dolgozni. Végül hangsúlyozza, hogy csak akkor koronázza siker törekvéseiket, ha egyetértenek és kitartanak. Szives támogatást kérve, a közgyűlést megnyitja. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül felkérettek : Janosits Károly és Hélfenbem Dániel egyesületi tagok. Az elnök a jegyzőkönyv vezetésére felkéri Virányi Károly egyleti első aljegyzőt. Napirend előtt az elnök röviden elparen- tálta az elhunyt Glöckner Keresztély felsőnánai jegyzőt, egyleti tagot, kinek halála fölötti részvétét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökíti meg. Az elnöki jelentést, mely hűen beszámol az egylet életében történt ügyekről, Klimes Antal főjegyző olvasta fel. A jelentést a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette. Kerbolt István, ki 20 évig volt az egylet elnöke, ezen tisztségéről az alelnökhöz intézett levelében lemond. Indokul a vele történt méltatlanságot és meggyengült egészségét hozza fel. — Kerbolt István egy meleghangú levélben elbúcsúzik tagtársaitól is. A közgyűlés a választmány javaslatához képest egyhangúlag kimondotta, hogy tekintve Kerbolt István elnöknek az egyesület körül szerzett kiváló érdemeit és tekintve, hogy lemondásának főindoka már megszűnt, lemondását nem fogadja el, hanem felkéri elnöki állásának további megtartására. gyak között nagynehezen utat törtem magamnak és felkiáltottam : «Azt hinné az ember, hogy vendégszereplésre készülsz s nem fürdőhelyre, egészséged helyreállítása végett.» Hevesen fel- fortyant és mint a rejtekhelyéből kizavart vizsla, támadó helyzetbe vágta magát . . . «Ejnye no, — mondá — tán azt akarod, hogy nőd mint valami koldusasszony menjen iürdőhelyre ?» Úgy hiszem, — bátorkodtam megjegyezni — hogy városunkban még senki sem tartott annak. «Városunkban — mondá kicsinyéivé — az más, ide ez a ruhakészletem is eléggé jó még. De gondold meg Dénes, ha a szliácsi fasoros sétányon délutáni sétámat végzem . . .» Vakargattam a fülem tövét. «Különben ez olyan dolog, a mihez te nem értesz.» És a varrónőhöz fordulva, rázta a fejét.. . «Mondom önnek kedvesem, sok mindent kell elszenvedni a férfiaktól. Ne menjen férjhez soha!» Az egylet 1905. évi számadása kiadatott egy bizottságnak, melynek tagjai lettek : Erdő Gábor, Janosits Károly és Kardos István. A felszaporodott tagsági hátralékok per utján szedetnek be mindazoktól, akik két évi hátralékban vannak, előbb azonban Kész Pál pénztáros írásban szólítja fel őket a fizetésre. A milleniumi ösztöndíjalap 1905. évi számadása a fent nevezett bizottságnak adatik ki. Felolvastatott a számvizsgáló-bizottság jelentése, az 1904, évi egyleti és a milleniumi ösztöndíjalap 1904. évi számadásairól. A jelentések tudomásul vétettek és a felmentvény a pénztárosnak a szokásos óvás fentartása mellett megadatott. Ezután Klimes Antal főjegyző előadása alapján a közgyűlés tárgyalta a jegyzői nyugdij- szabályrendelethez készített magyarázatot és a kezelési szabályzatot. Élénk eszmecsere után egyhangúlag elfogadtak Klimes Antal által ezen tárgyban készített memorandumot, melyet felterjesztenek a belügyminiszterhez. Az elnök indítványára a közgyűlés hálás köszönetét és elismerést szavazott Klimes Antalnak a magyarázatok és a memorandum szerkesztéséért és felkérte, hogy elismert ritka szakavatottságával szorgalmazza a nyugdijszabályrende et mielőbbi elfogadását. Az elismerést a kitüntetett főjegyző megköszönte. A völgységi járás jegyzői egylete indítványt adott be a községi és körjegyzők, úgy a segédjegyzők szabadságidejének rendezése tárgyában. Az indítvány szerint községi és körjegyzők egy havi, a segédjegyzők pedig 2 heti szabadságot élvezzenek. A választmány javaslata szerint a központi jegyzőegylet felhivatik, hogy hasson oda, hogy a jegyzők a kért szabadságot megkapják. A központi járási jegyzői egylet a községek utcáinak megvilágitásáról szóló szabály- rendelet tervezetet adott be, melyet tanulmányozás végett Klimes Antal elnöklésével egy bizottságnak adtak ki. Ifj. Lágler Sándor jegyzői fizetési alap létesítése tárgyában egy beadványt intézett a törvényhatósági bizottsághoz, melyet vélemény- adás végett az alispán az egyletnek küldött meg. Az egylet nem javasolja és szükségesnek nem tartja a jegyzői fizetési alap létesítését, mivel a jegyzők rendszerint pontosan megkapják fizetésüket. Az országos központi jegyzői egylet uj alapszabálytervezetét némi módosítással elfogadták. Ludvig József kérelmére a reá kirótt felvételi dij töröltetik. Csornai János szemcsédi jegyzőnek az egyletből való kilépését tudomásul vették. Az orsz. központi jegyzői egylet folyó évi közgyűlésére képviselőül Purt Adolfot választották meg. Illés Gyula indítványára beadványt intéznek az alispánhoz, hogy a jegyzői gyűlésekre ne csak fuvar, hanem napi díjban is részesüljenek a jegyzők a község terhére. Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. TÖVISEK. 1906 szeptember 27 Mit igyunk? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban az elsőreudü természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet a MOHAI Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel den kétes értékű, mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGNES-forrás vizét a legszegényebb ember és hogy bárki által olcsón beszereshető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok 6zerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. - Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. ■P* oraktar: Sal am o n T estvérek cégnél Szüretkor. Megért a föld kedves gyümölcse a bor — mit a gondviselő Atya, a Mindenható, szent áldomásként ad az embernek igy év végén, a tavaszi és nyári becsületes munkájukért! S
