Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-27 / 39. szám

3 1906 szeptember 27 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY hegyen-völgyön élénk mozgalom, sürgés-forgás, lázas munka s itt—ott jó kedv is honol. A tar­tós esőzés miatt tönkre ment szüreti szép re­mények roncsait s foszlányait siet betakarítani a hegyekről és völgyekről a pincékbe vagy — pénzül — egyenesen a zsebekbe a szőlő- tulajdonos. A hajdani vig szüret boldog aranykora, úgy látszik, örökre elmúlt. Az a kor, mikor «édes must csurgóit a hegyeken» derült mosoly ült az arcokon, megelégedés honolt a szivekben, dal termett az ajkakon, úgy látszik : örökre el­tűnt! Különösem ez az idei korai «kényszer­szüret» mintha szomorú utánzása volna a haj­dani, mesebeli róka aezópusi történetének, ki mondá : «Uva est immatura.!» (Éretlen a szőlő!) Hát bizony éretlen s nem várhatunk édes nektárt az idén:! Ezért folydogál a szüret nagy zajjal, lázas sietséggel, hogy megmentsük, ami még megmenthető. Ezért nincs a régi jó kedv, a nyájas dal, a vig zene, mert hát: megette a f.... filloxera, peronoszpora és zöld-rothadás! Hej! de máskép is volt hajdanán, mikor még (mint a szekszárdi ernbör mondja) „nem ötté a filloxéria fenéje a szőlő-tavit, akit mindig kéne- gezni kő, se a moszpóra nem vöt, akit mindig permetőni kő ff. Most ezekhez csatlakozott a zöld-rothadás aktualitása s szüreti édes remé­nyeinknek — úgy mondják — passz.!... Én nem tudom, mert bár van egy renge­teg nagy szőlőbirtokom (lévén én az Ur szőlő­jének öreg munkása!) nem igen figyelhetem meg kinek-kinek e tekintetbeni egyéni baját; szőlőm nincs, tehát a panaszkodóknak ezt mondhatom az egyszeri cigánynyal: „Annak deglik, a ki­nek van !“ De sajnálni azért tudom a szegény valóságos szőlőtulajdonosokat s átérzem a kedv nélküli, szomorú szüret fájdalmait. Bizony, ha nekik való volnék, átadnám a megunt szőlők örök birtoklásának óriási terhét és gondját min­denestől fogva a Tövisek Írójának. Hadd búsulna már egyszer igazában Palást is! No de ez csak tréfa. Komoly beszéd az, hogy bizony Vörösmarty M. a hires fóthi-dalt egyik nagybátyám szőlőjében, egy nagy vén tő­kén ülve irta és pedig szüretkor! Komoly be­széd az. hogy a régi jo magyar dal: «Henczidától Bonczidáig folyjon a bor mint tenger Ki megál'hat még a lábán, em ember, gazember!» Szüreten született! Sőt mérget veszek rá s úgy éljek 1000 esztendeig, úgy húzzák ki fő­nyereménynyel az osztálysorsjegyemet (pedig „húzzák már — húzzák már keservesen !...“) hogy Horácius is egy szüreti jó berugás édes mámora közt irta halhatatlan versét: „Nunc est bibendum !“ Bachus ur pincéjében ! . .. Hejh! Akkor még nem volt filloxéra, em­beri nagy önzés, fösvénység, mohó gazdagodási vágy — csak megelégedés. Istenben való erős bizalom, fényűzés nélküli egyszerű, jámbor élet, tiszta becsületesség! Ezér csendült ezüst han­gon a pohár összekoccintáskor s ezért daloltak jó kedvvel, barátságosan az emberek, ezüst csengésű hangon, összekoccanás nélkül ! . . . Most ? . . . Megétte az ősi szüreti jó ked­vet a tőke — és az emberi kebel — filloxérája. Rút féreg mindenik, de az utóbbi — a földhöz ragadt kapzsi önzés — veszedelmesebb ! Boldognak tartom magamat, hogy e két férget — hála Isten! — nem ismerem. Különö­sen az utóbbihoz éppen nincs szerencsém. És ne is legyen. Ezért nem veszek agrár-szőlőt (mint annyian — «hozomra»-ra!) Nehogy a föld kebelében turkálódó gonosz féreg keblembe is befurja magát. Már én csak megmaradok annak, ami voltam, leszek — továbbra is — az Ur szőlőjének jókedvű munkása s ha nagyon elszomorodom talán a világ romlottságának a látásán, igy szólok a cselédemnek — akkor is a bibliából idézve — «hozd elő, hadd igyunk!» (Ámós IV—IV.) Máskülönben vig és bő szüretet kívánok t. olvasóimnak ! Palást. KÜLÖNFÉLÉK. A „Tolnamegyei Közlöny“ kiadó* hivatala kéri mindazon tisztelt elő­fizetőit} kiknek előfizetése lejárt} hogy azt mielőbb megújítani szíves­kedjenek. — Személyi hír. Krcsmarik Pál szekszárdi kir. helyettes főügyész hosszas betegségéből teljesen fölgyógyulva visszaérkezett Szekszárdra és a kir. ügyészség vezetését folyó évi október hó 1-én foglalja el. — Vizsgálóbírói kirendelés. A m. kir. igazságügyi miniszter kirendelte a szekszárdi királyi törvényszék területére vizsgálóbíróul: Markovich Jenő törvényszéki bírót, állandó helyet­teséül pedig Gyenes József dr. kir. törvényszéki bírót. — A járási számvevők kinevezése. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a központi járás számvevői teendőivel Schneider János számellenőrt, a völgy - ségi járásba Vörösmarthy József szekszárdi számtisztet, a dunaföldvári járásba Bloch Miksa szekszárdi számtisztet, a tamásii járásba Udvar­helyi József sátoraljauihelyi számtisztet, szám­ellenőri ranggal, a simontornyai járásba Wailand Károly ipolysági számgyakornokot, a dombó­váriba Zselinszky Béla ungvári számgyakor­nokot számtiszti ranggal járási számvevőkké nevezte ki. Ugyanekkor a pénzügyminiszter a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél három tiszti állást be­szüntetett. — Kinevezések. Ő felsége az igazságügy­miniszter előterjesztésére Vásárhelyi István sziget­vári járásbirósági albirót a pécsi kir. ügyész­séghez alügyésszé, Gasparics László dr. dárdai járásbirósági jegyzőt a sepsiszentgyörgyi járás­bírósághoz albiróvá nevezte ki. — Esküvő- Keller Gyula szekszárdi posta- és távirdatiszt folyó hó 29-én tartja esküvőjét JRimanóczy Erzsikével Kaposvárott. — Kován Pál uradalmi kasznár folyó hó 25-én a szek­szárdi róm. kath. templomban esküdött örök hűséget Szűcs Katalin tengelici tanítónőnek, Szűcs Mihály szekszárdi előkelő iparos leányá­nak. — Móczár Sándor jászárokszállási föld- birtokos folyó hó 26-án vezette Szekszárdon oltár elé Gyimóthy Etelka jászárokszállási posta­mesternőt. — Elmaradt küldöttség. Lapunk múlt szá­mában hirt adtunk arról, hogy Tolnavármegye törvényhatósága és Szekszárd r. t. város folyó hó 26-án Apponyi Géza gróf főispán vezetése alatt küldöttségileg járul a kereskedelemügyi miniszter elé vasúti ügyben. A küldöttség tagjai a főispántól azt az értesítést vették, hogy a küldöttség nem megy Budapestre, mivel Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter gyengélkedése miatt mostanában deputációkat nem fogad. — Jelige. Lapunk múlt számában a szek­szárdi kath. Legényegylet zászlószentelési ünne­pélyéről irt tudósitásunkból kimaradt Stolcinger Jánosné úrnő zászlóanya jeligéje, amit most itt közlünk: ,,Imádság és munka legyen vezérlő csil­laga e szent zászló alait egyesült iparos ifjúságnak; lángoljon sziveikben az édes haza iránt való hü szeretet tüzeu. — Keresztszentelés. Múlt vasárnap délelőtt a szekszárdi határban, közel Sióagárdhoz két keresztszentelést végzett dr. Fent Ferenc szek- szárg-ujvárosi plébános, szentszéki ülnök. — A kérészi eket Isten dicsőségére özv. Szűcs József sióagárdi lakos állíttatta. — Istenitisztelet. A szekszárdi izr. tem­plomban a Kolnidré szeptember hó 28-án este s/46 órakor, a reggeli ima 29-én 6 órakor, a muszaf ima d. e. 10 órakor veszi kezdetét.-- A baja-bátaszéki hid építését a Ma­gyar Építő Részvénytársaság nyerte el, a vas­munkákat pedig a Schick-gyár. — Járási dijnokok mozgalma. A viszo­nyok folytonos drágulásával a kis hivatalnokok helyzete napról-napra mostohább lesz. Ezért az elégületlenség az egész vonalon a legmagasabb fokra hágott. El kell mindenkinek ismernie azon mozgalmaknak jogosságát, melyekkel a kisebb hivatalnok helyzetén javítani akar. Most Tolna­vármegye járási dijnokai — ennek a karnak a helyzete a legtragikusabb — indítottak mozgal­mat helyzetük javítása érdekében. Legközelebb kérvényt adnak be a közigazgatási bizottság­hoz, a mely kérvényben részletesen fel vannak sorolva sérelmeik. Rámutatnak azon szomorú tényre, hogy ma, napi 2 koronából megélni tel­jesen lehetetlen, családjukat tisztességesen el­tartani, ruházni és óriási lakbért fizetni e kol­dusbérből képtelenek. Ezen kérvényük másod- példányát e hó 9-én küldöttségileg nyújtották át Hőgyészen gr. Apponyi Géza főispánunknak, ki a küldöttséget igen kegyesen fogadta s tá­mogatását megígérte, mert tudja, hogy ma a megélhetési viszonyok sokkal nehezebbek, mint ezelőtt pár évtizeddel voltak. Fent említett kér­vényükben rámutatnak arra a körülményre is, hogy a szegény dijnokok fizetése már ember emlékezet óta csak annyi, mint ma, mig egy hivatalszolga fizetése azóta megkétszereződött. Kérésük a következő : A mai szánalmas 730 K fizetésüknek megszüntetésével magukat II. oszt. írnokká kívánják előléptetni, illetőleg II. oszt. irnoki állás szervezését kérik 1200 korona fize­téssel oly formán, hogy a II. osztályú Írnok fizetése 5 évenkint 100 koronával emelkedve, 10 évi szolgálat után legalább az 1400 korona fizetést, vagyis annyit, a mennyit a járási Írnok kezdő fizetés gyanánt kap és évenként 240 K lakbért. Végül nyugdijat kérnek, vagy ezek he­lyett napidijuk felemelését annyira, hogy nekik az tisztességes megélhetést biztosítson. Sajnos, hogy napjainkban még megélhetésért is folya­modnia kell egy oly karnak, melynek munkája nem kevésbé lélekölő. — A szekszárdi főgimnázium Önképzőköre. Megalakult a szekszárdi áll. főgimnáziumban a br. Eötvös Önképzőkör László Géza tanár el­nöklete alatt. Az Önképzőkör tisztikarát a tanuló­ifjúság köréből választották meg. Elnök lett: Schvvarcz János VIII. o. t., titkár; ifj. Stokinger János VIII. o. t., főjegyző: Weidinger Imre VIII. o. t., aljegyző: László József VII. oszt. t. könyvtáros: Cservénni Gyula VII. o. t., pénz­táros : ifj. Szabó Ferenc VII. o. t., ellenőr: Babits Sándor VIII. o. t., választmányi tagok: Kovács László VII. o. t. és Pál Andor VIII. o. anuló. — Magyar állatkiállitás Bukarestben. A bukaresti világkiállítás keretében Darányi föld­művelésügyi miniszter magyar állatkiállitást ren­dez. A kiállításra a földművelésügyi miniszter megbízásából a simenthali teheneket többek kö­zül özv. Döry Vilmosné és Apponyi Géza gróf főispán uradalmából vették össze. — Kossuth-szobor. A szakcsi választó- kerület Kossuth-szobor bizottsága külön-külön zárt levélben azon kéréssel járult az egyes gyűjtőkhöz, hogy a náluk levő gyiijtőivet a be­folyt összeg kapcsán dr. Hónig János szobor­bizottsági pénztároshoz beküldeni szívesked­jenek. Miután egyesek ezen kérésnek mai napig sem tettek eleget, ez utón is felkérjük őkét, hogy a befolyt pénzről 8 napon belül leszá- molni szíveskedjenek, hogy végre valahára tiszta képet alkothasson magának a bizottság a gyűj­tés eddigi eredményéről. Dombóvár, 1906. szep­tember 21. Lexa Zenó sz. b. elnök. Ábrahám Lajos sz. b. jegyző. — Eljegyzés. Raul Auernheimer, ismert osztrák iró eljegyezte özv. Leopold Samuné sz. Guttman Irén urhölgyet. — Uj lap. Marcaliban «Marcali» címen uj társadalmi hetilap indult meg. A lap fő- szerkesztője dr. Névy Zoltán, felelős szerkesz­tője dr. Vajda Aladár. Vgltók leszámítolása •• Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapirokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása Szekszárd, Széchenyi-utca 648-ilc szám Távirati dm: Generali, Szekszárd 9940. sz. chequé-számla a m. kir. postatakarékpénztárnál A Trieszti Általános Biztositt Társaság (Generali) kötvény kiállítási joggal felruházot főügynöksége ==

Next

/
Thumbnails
Contents