Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-13 / 37. szám
XXXIV évfolyam 37 szám Szekszárd, 1906 szeptember 13 DB fim mm, Függetlenség) és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető mindéi) közlemények intézendők Telefon II Kiadóhivatal Telefon 1,1 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű ________hirdeiések és penzküldemények intézendők Fe lelős szerkesztő Fomunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GíáÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, '/a évre 6 K, 1ji évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 B 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 Iliié lényegesebb jogaikból kiforgatott törvény- I hatóságoknak, hogy túlnyomó nagy többségben szemoehelyezkedtek a hatalommal s az önkormányzati tisztviselők, egyéni érdekeikkel mit sem törő Ive, túlnyomó részben, a lakosság osztatlan támogatásában részesülve, felvették a harcot a jogbitorlókkal. Látva a fontos szerepet, mely az országgyűlés könnyű, ártalmatlanná történt tétele folytán, a törvényhatóságoknak jut, egyhangú országos közvélemény keletkezett, mely a vármegyéknek és városoknak el- »kobzott összes jogaikba való visszahelyezését erélyesen követelte. Meghajolt ezen óhaj ^etőtt a kormány, sőt maga Appcnyi Albert gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter is, ,M .pedig évek hosszú során keresztül a vármegyék államosításának, más szóval azoknak az alkotmány védelmében való szereplésük .megszüntetésének állandó szószólója volt, .mert ez által remélte a nemzetiségi üzelmeket ellensúlyozni s a jó közigazgatást biztosítani. X.ehát volt egyhangú vélemény a törvényhatóságok jövő alakítására vonatkozólag s ebben osztozott az első sorban érdekelt törvényhatósági tisztikar is. .Csak & legutóbbi időkben emelkedtek, azt gyanítjuk, éppen a tisztviselői karból, egyes hangok, melyek nem az eddigi, hat évről, hat évre történendő, hanem az élethosszára szóló választás mellett törtek lándzsát; vagyis olyanféle fél államosítást követeltek, mely végeredményében megfosztaná a közönséget azon eddig gyakorolt jogától, hogy időnként a tisztviselők működése s azok jövő alkalmazása tárgyában hallassa véleményét. Mi a magunk részéről, a legnagyobb határozottsággal ellenezzük ennek a tervnek BMKyMMamwTuujarai. mimmim——■assaaa raoenad megvalósítását, még pedig kettős okból. Először azért, mert azt akarjuk, hogy az ellentállásra kevésbé alkalmas része a tisztikarnak, — ők is emberek s köztük is vannak ilyenek, — folyton érezze a közönség itélőszékének nagy hatalmát s ha már más egyébb nem is, legalább ez tartsa vissza attól, hogy egy alkotmányromboló kormány nyomásának engedjen. Másodszor pedig azért, mert hiszen évtizedes tapasztalat, hogy az időközönkénti választások a tisztikarban változást sohasem idéznek elő; újra megválasztják a régieket és már nagy fogyatékosságnak kell annak lenni, mely a közönség hangulatát valamelyik ellen irányítsa. De végre is a választás fontos önkormányzati jog, melyet nem lehet Csáky szalmájaként kezelni. Ne féljen az a tisztviselő az időközi választástól, a ki kötelességét hiven teljesiti, de azután az meg féljen, ki önérdekből, a kenyérért, mint mondani szokták, hazája és ennek alkotmánya ellen állást foglal. Boda Vilmos. Bonyhádi ünnepségek.* Saját tudósítónktól. Felejthetetlen, kedves órákat élt végig az, aki 1906. szeptember 4-én részt vett a bonyhádi gimnázium családi ünnepén. De családi ünnep volt-e az csupán ? Nem! Az ünneplésből részt kért a vármegye, az egyházkerület, részt más egyházak, a messze vidék, részt mindenki, aki szivén viseli, figyelemmel kiséri kulturális intézményeink gyarapodását, emelkedését . . . * Múlt számunkra későn érkezett. Szerk. Alkotmány biztosítékok. A napi politikával hivatottan foglalkozó körökben alig akad elvétve egy-egy jóhiszemű egyén, ki az uralkodó és nemzetgyűlési többségi pártok közt létrejött egyezség állandóságában biznék; vagyis ftiás- szóval: a ki feltenné, hogy a magyar nemzet a nagy harcot, melyet törvényeiben két- i ségen kívül kifejezésre juttatott közjogi és gazdasági függetlenségének kivívása ,érde f kében megkezdett, amúgy könuy.e4.én feladja; vagy hogy a bécsi körök, pipfcp. .az ellentállás folytatásának államrqaib^ó irtását, önként beleegyeznének követeléseink teljesítésébe. Így a megindult h^rcJuXytgta- sára készülnek lent és lent egyaránt? A magyarság tudatában van ^nnak, hogy ha a győzelem mérlegét a mag^ sjz;á-l mára kedvező hajlásra akarja irányítani, úgy a tömörülés és szívós kitartás erényeinek önfeláldozó gyakorlásán kívül, első sorban az úgynevezett alkotmánybiztositékok intézményes megteremtéséről kell gondoskodnia. Az alkotmányunk épsége ellen legutóbb megindított kalóz hadjárat szükségessé teszi, hogy azt minden képzelhető alakban védőbástyákkal vegyük körül s igy lehetőleg biztosítsuk azt' bármely oldalról jövő támadások ellenében. A lezajlott alkotmányválság idejében a törvénytelen kormány mindenek előtt I közigazgatást akarván céljaira felhasználni, miután a nemzet jogainak védelmére keló országgyűlést katonai erővel feloszlatta, a vármegyékre s törvényhatósági joggal felruházott városokra vetette magát. Örök dicsősége marad az ósdi szervezetéért lenézett, múltjából kifolyólag ócsárolt, legDalaim... i. Dalaim most is hozzád szállnak, Mint szálltak azelőtt, Mikor szerelmes poétádnak Leikébe mámort esókolának Szép szemeid s a hegedőst, Ki kobzán dalt zengett te hozzád, Még’ irigyelt boldognak mondták 1 Ma már senki sem irigyelhet, A sors csapása egyre vág; De még most is te rólad zengnek A dalaim s fáradt lelkemnek Boldogság gondolni reád — S mig élek, érzek és vagyok : A te poétád maradok! II. A világ legszebb asszonya, Szerelmesen, fehéren, Kinek egyetlen mosolya Felér az üdvösséggel; Szerelem szól az ajakán, Szerelem ég szemében, Párunk hűséggel, igazán: Ez voltál te énnekem I Valahol távol, messze tán Élhet hozzád hasonló; A lelke szenved, szive fáj S a sorsa árva, gyarló És valakit epedve vár, Kit nem látott s még sem feled... De emléked elébem áll — Szivemhez az van közelebbi Honthy István. Megtelt a pokol. Humoreszk. Irta: Szabó Géza. (Belzebub trónján ülve hallgatja belső titkos tanácsosának, Lucifernek a jelentését.) Lucifer: Van szerencsém jelenteni Felségednek, hogy a kiküldött mérnökök konstatáld^. szerint a pokol birodalma nem képes már befogadni a napról-napra, ideözönlő lelkeket. Párizsi udvari szállítónk éppen most tävirätozza, hogy 240 főből álló lélek-tábort indított útnak, azonkívül a londoni, berlipi, bécsi (törli a kom-; lokát,) debreceni,' kalocsai, szegedi ... — Belzebub: Apropos! Budapesti levelezőnk az előbb telefonálta, hogy a napokban, előreláthatólag nagyóbb szállítmány fog megérkezni. Lucifer: Hallatlan ! Az összes köz és magánépüíeteink zsúfolásig vannak már; künn a mezőkön sátrakat kellett csináltatnunk, hogy a napról napra felszaporodott kárhozottakat elhelyezhessem. Felség, ez nem mehet tovább igy- Tennünk kell valamit, mert ellenesetben nem állok jót semmiért. Belzebub : De hát mit csináljunk ? (Vakarja a fejét.) Lucifer: (Dörmögi.) Küldje őket a menyországba. Az egész pokol birodalmában úgy is általános az ínség. A nép lázong a husdrága- ság, a folytonos lakbér stajgerolás miatt, mit csinálunk Felség, ha ez igy tart tovább ? Naponta 5—600 bevándorló ! Hová jutunk ? Belzebub: (Elgondolkozva.) Megvan! Be fogom szüntetni a földi fiókegyletek működését egy időre. Úgyis azok csinálják a legnagyobb forgalmat. Lucifer: És a rendes napi udvari emberhajtóvadászatokat is el kell napolni. Belzebub: Helyes. Most pedig menj az érkező szállítmányok elé s tarts fölöttük szemlét, kik . . . micsodák; van-e elég érdemük a felvételre. Az eredményről azonnal tudósíts. Ha csak amolyan közönséges szállítmány az egész, kergesd elsőket. Lucifer 1 (Haptákba vágja magát.) Parancsára Felség ! (El.) (Belzebub -rágyújt egy Havannára s le- heveredik a medvebőrre. Egyszerre megszólal a telefon csengetyüje. Belzebub, felugrik és a kagylóhoz megy.) TÁRCA.
