Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-19 / 16. szám

mise-áldozat ugyanaznap d. e. 10 órakor fog a tolnai plébánia templomban az Egek Urának bemutattatni. Tolnán, 1906 április 16. Áldás és béke lengjen drága porai felett! (Következnek az aláírások, szám szerint 80.)

A munkásigazolványokkal űzött vissza- lések- A kereskedelmi miniszter rend eletet adott ki, melyben figyelmezteti | gazdasági munkásokat és napszámosokat, hogy a munkásigazolványt bármi címen más részére átengedni tilos s attól, aki igazolványát másnak utazásra át engedi, a vasúti merietdijkedvezményt egy esztendő tartamára megvonják, 1 munkás igazolványt jogtalanul használó ellen pedig az után- fizetésre való kötelezésen felül az eset körül ményeihez képest az 1878. V. t. c. 379. §-a alapján a büntető eljárást folyamatba teszik.

Névmagyarosítás. Breitenslein Antal diósberényi születésű, varsádi lakos úgy a saját, mint hasonnevű kiskorú fia vezetéknevét «Beréwji»-re változtatta — Pnüálc Salamon bonyhádi illetőségű, budapesti lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel «Párkány»-ra változtatta.

— A magyar vörös-kereszt egylet közgyűlése. A magyar szent korona országainak vöröskereszt-egylete 1906. évi május hó 21-én, hétfőn délelőtt 11 órakor országos közgyűlést tart saját házában Budapesten (I., vár, disz-tér 1. sz.), melyre az összes vörös-kereszt választmányokat és fiókegyleteket, valamint az egyesület t. tagjait is meghívta CseKonics Endre gróf elnök. A közgyűlést megelőzőleg délelőtt fél 11 órakor értekezlet és a közgyűlés után a központi választmány alakuló ülése lesz. A közgyűlésre a tolnavármegyei fiókok is küldenek képviselőket.

— Uj távbeszé ö állomások, A mi vármegyénkben is kibővítik a távbeszélő hálózatot, amennyiben uj távbeszélő állomást állítanak föl Tolnán, Pakson és Dunaföldváron. Kívánatos volna a gyors érintkezés szempor tjából, hogy ezt a modern nélkülözhetetlen intézményt legalább a járási székhelyekre és a nagyobb községekbe is bevezessék.

— Uj dalárda Bonyhádon. Mint értesülünk, Bonyhádon dalárdát alakítottak, melynek 51 működő tagja van. Hosszú éveken keresztül volt Bonyhádnak jeles dalárdája, melynek néhai Hoffer István kántortanitó volt a karmestere. A dalárda tisztikara igy alakult meg: elnök Eibach Ödön, alelnök dr. Kantzler Antal, karmester Müller József, másodkarmester Répás Rezső és Molnár. A dalárda megalakulását Bonyhád közönsége örömmel üdvözli és sok sikert kíván működéséhez.

— Vagdalkozás a fejszével. Eiborn János diósberényi lakos husvét napján összeveszett Breitenstein György diósberényi lakossal és azt egy fejszével életveszélyesen megvagdalta. Breitenstein Györgyöt a szekszárdi Ferenc-kórházba, Eihornt pedig a szekszárdi kir. ügyészség fogházába szállították.

— Siketnémák felvétele. A siketnémák áll.

s. kecskeméti intézetébe az 1906/907. tanévre nem- és valláskülönbség nélkül felvétetnek oly 7—JÓ éves korú siketnéma gyermekek, kiknek I siketségen kívül más testi vagy szellemi fogyatékosságuk nincs. Felvételért a legszegényebb szülők is folyamodhatnak, mert az intézet igazgatósága módját ejti annak, hogy a vagyontalan szülők gyermekei is bejussanak az intézetbe. Az iskoláztatás ideje 8 év. Felhívjuk még a szülők figyelmét arra a körülményre is, hogy az intézettel kapcsolatosan egy országos jellegű továbbképző iskola felállítása terveztetik, amely valószínűleg már a f. év őszén megkezdi működését s amelyben intézetet végzett növendékek a kertészet minden ágában és a szőlő-, gyümölcstenyésztésben és selyemtermelésben fognak kiképeztetni. A folyamodványok f. évi május hó 15-ig nyújtandók be az intézet felügyelő- bizottságához. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az intézet igazgatósága.

— Tanító urak figyelmébe. Kiválóan finom famentes papíron készült magyar német- és diktandó szépirási lapok 100 darabonként 1 korona 20 fillérért kaphatók Molnár Mór papír- és irodaszerek áruraktárában Szekszárdon.

1906. április 19

— A tolnai gőzmalom kibővítése. Szá?zy Lajos tolnai gőzmalomtulajdonos "malmát ki- bővitteti s az erre vonatkozó építési tervezetet jóváhagyás végett már be is terjesztette a központi járási főszolgabirósághoz.

— Rendelet. Az 1879. évi 40. t.-c. 141. §-a alapján a közbiztonság és a közrend érdekében a Szekszárd-Szálló nagytermében tartandó szin- előadások tartamára a nagyteremben, valamint a lépcsőházból a nagyterembe vezető előteremben nemcsak a dohányzást, hanem oda az égő szivarral vagy cigarettával való belépést és az előteremben a gyufagyujtást is ezennel eltiltom. Akik a jelen rendelet ellen vétenek, a fentebbi törvényszakasz alapján 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagyontalanság esetén pedig megfelelő elzárással fognak büntettetni. Szek- szárd, 1906 április 17. Molnár rendőrkapitány. — A rendőrkapitány eme rendelete végre megszünteti azokat az anomáliákat, melyekre már régen rámutattunk s melyek a közbiztonságot és közrendet annyira veszélyeztették.

— Bérgyilkosságra való fölbujtás. Klingenstein Konrád gyönki lakos a gyönki főszolga- biróságnál feljelentette Darin Lidia őcsényi lakost, hogy ez neki dinamittöltényeket adott és j arra kérte, hogy ezekkel ölje meg Becker Kata- j lint A csendőrség a följelentés alapján Őcsény- ben házkutatást tartott Darin Lídiánál, a kinek pincéjében elásva 22 drb dinamittöltényt találtak. Darin Lidia azt valotta, hogy őt folyó hó 7-én Gyönkről Őcsénybe Klingenstein hozta kocsin haza és ekkor szerelmi ajánlatot is tett neki, de ő azt visszautasította. És ezért tette! fel ellene a följelentést és a dinamittöltényeket is boszuból Klingenstein ásta el a pincéjében. Az esetet a csendőrség bejelentette a szekszárdi kir. ügyészségnek.

— Szurkálás. Husvét héttőn Szekszárdon Német Mátyás István Horvát József csatári lakosnál levő játszón úgy belemelegedett a táncba, hogy midőn Zsödö Ferenc a harmonikálásba belefáradva, tovább neki muzsikálni nem akart, fizetés helyett arcul ütötte és vele gorombás- kodni kezdett. Steiner József békéltetőén közbe akart lépni, de pórul járt, mert a duhaj legény egy nagy késsel úgy mellbe szúrta, hogy összeesett s kocsin kellett a kórházba szállítani, hol a halállal vivődik. — Németet a rendőrség bekísérte, a vizsgálat folyik.

— A szegénysorsu tüdőbetegek ügyében mind szélesebb körben mutatkozik érdeklődés. Losoncon, Besztercebányán, Selmecbányán, és Nagykőrösön újabban alakultak meg a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület bizottságai. Az egyesület újabban 40.000 korona adómány- és alapítványhoz jutott. Gróf Károlyi Lajosné Szechey Hanna grófnő, gróf Berthold Lipótné Károlyi grófnő ágyalapitványokat tettek. 2000 koronás alapítványt tett Vaszary Kolos hercegprímás. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület a tüdőbetegség ellen való védekezés; rendszerének terjesztésére vetített képeket, valamint mozgóképeket szerzett be, a melyeket az egész országban be fog mutatni. Eddig Érsekújvár, Esztergom, Kecskemét vannak tervben. Az egyesületi közgyűlésre most tétettek meg az előkészületek. Ezen a közgyűlésen fog kitűnni mily messzemenő nagy munkát végez az egyesület a nemzetsorvasztó betegség leküzdésének munkájában s mily hatalmas ligája van ennek az áldott ügynek.

— Véres verekedés. Husvét napján délután Szekszárdon Horváth Vince vásártéri korcsmájában mulatott Sándor László, Adóm Antal, Munkácsi József és István, Závódi György, Pók József és Pincér János a Jbenedekszurdik jó- hirnevü lakói. Sándor és Adóm kártyán összevesztek, mit Adám úgy egyenlített ki, hogy az udvarból egy szőlőkarót emelt be s azzal úgy

' vágta fejbe Sándort, hogy az azóta eszméletlenül fekszik a kórházban. Mivel pedig a többi cimbora ezt megtorolhatlanul nem hagyhatta, előfogták Adámot s olyan alaposan összeverték és szur_____TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

ká

lták, hogy az is élet-halál közt lebeg. A rendőrség a verekedő pajtásokat befogta és az ügyészségnek adta át.

Utitárs kerestetik junius elejére Reichen- hallba. Levélbeli megkeresések e lapok kiadó- hivatalába keretnek «Utitárs» címen.- Rendőri hirek. Verekedés. Leopold János és Ribling János decsi szőlőhegyi lakosok folyó hó 7 én régi haragból megtámadták Mayer János ottani lakost és alaposan elverték. Testisértésért feljelentették a szekszárdi kir. járásbíróságnak. — Tyuktolvaj. Pacskó Andrásné szül. Szűcs Magdolna kajmádi lakostól folyó hó 13-án ismeretlen tettesek 13. darab tyúkot loptak, ugyanekkor Császár Józsefné sz. Stein Rozáliának is elvittek 15 drb. tyúkját. — Megszökött müasztalos. A bátaszéki Polgári Kaszinó Zuber Gyula budapesti műasztalost bízta meg, hogy billiárdját kijavítsa. A javítást el is végezte, de a billiárd posztóval több adósság hátrahagyásával megszökött.

__________________________________5_.

Színház.

D

r. Farkas Ferenc, a szabadkai színház igazgatója kitűnő társulatával a múlt héten városunkba érkezett s husvét vasárnapján megkezdte előadásait. A társulatnak 36 tagja van s a legkitűnőbb erőkből áll s bátran elmondhatjuk, hogy ilyen igazán művész-társulat még nem volt Szekszárdon. Ha úgy vesszük, talán nagy vállalkozás is volt dr. Farkas Ferenctől, hogy ily soktagu társulattal városunkba merészkedett, mert ki tudja, hogy itt, ahol a színház- pártolás — legalább eddig—| bizony nagyon lanyha volt, vájjon fog-e ez a derék társulat kellő méltánylásnak és látogatásnak örvendeni. Hisszük azonban, hogy közönségünk csakhamar meg fogja kedvelni e derék társulatot, hiszen a társulatnak minden egyes tagja művésziesen

játszik — tehát a közönség nyugodt lehet----min

denkor igazi műélvezetet fog találni. Az egyes darabok mind a fővárosi színházak műsorán állandóan szereplő darabokból áll. Egyébként álljon a heti műsor izleltetőül.

Vasárnap este Bakonyi, Kacsó, Heltai örök szépségű .darabja a «János vitéz» került színre.

A közönség megtöltötte a termet s meggyőződhetett arról, hogy mily művésziesen játszik a társulat. Aradi Aranka a kedves bájos primadonna, Kukorica Jancsi szerepében valósággal elragadta a közönséget; sürü tapsvihar jutalmazta gyönyörű hangját s bájos alakítását.

Szalontai Ferike, Iluska szerepében a falusi lány tökéletes s ennivaló alakítását nyújtotta. Székely Gyula Bagó szerepét adta művészies alakításai s gyönyörű bariton hangjával az első fellépésre megkedveltette magát a közönséggel. Jól mulatott a közönség Bogyó Zsiga francia király szerepén s Szelényi Emilia boszorkány alakításán.

Kiválóan játszottak Ruzsinszky Ilona, a francia királykisasszony szerepében, neki is finom, kedves hangja van.

Az első előadás fényesen sikerült.

Hétfőn dr. Fényes Samu és Marton Géza darabját: a «Csöppséget adták. Az egész darabot a társulat kedves naivája: Várady Jolán a szigorú Csöppség szerepében kreálta, e játéka* val a közönség kedvence lett. Az árva s az ősi- dengelegi becsületet védő Csöppség alakítását a közönség nem győzte eléggé tapsolni. Tökéletes művésznő ő. — Baróihy Antal, a Dengelegi, tönkrejutott szerepét nagyszerűen adta s mély érzéssel nyújtott játékával tökéletes minta- alakitást nyújtott.

Kitünően játszott Szelényi Emma ,Sári a hatalma tudatában levő gazdasszony szerepében, kit a háziak hétfejii sárkánynak titulálnak — szinte félelmetes is volt, amint bottal a kezében, csípőre tett kézzel kérdi: Ki az ur hát a házban?

Farkas Ferenc, Ambró szerepében ügyesen játszotta a félénk gyáva földbirtokost.

Markovics Margit, Márta szerepét, ki elakarja csábitani bátyjával Lencivel (Nagy Imre) a gazdag Ambrót, nagyszerűen játszották. Kár, hogy a közönség csak igen kevés számban volt jelen.

Kedden Gárdonyi Gézának gyönyörű falusi történetét- „A bor“-t adták.

BarÓthy Antal, Baracs Imre szerepében, mély érzéssel játszotta a magára maradt férj szerepét, felesége Julis (Markovics Margit) méltó partnere volt neki, igazán egészen elragadták a közönséget, mely .nem győzött eleget tapsolni művészies játékuknak.

Ruzsinszky Ilon Észter szerepében gyönyörű hangjával tűnt ki s a közönség zajosan megtapsolta. és megismételtette vele a szép magyar dalokat. Kitünően játszottak: Bogyó Zsiga, a I a társulat komikusa, a hires biró ur szere-: