Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-19 / 16. szám
Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap XXXIV. évfolyam 16. szám Szekszárd, 1906 április 19 Az uj kormány. A szövetkezett ellenzékből alakított kormány, élén egy magát minden pártköteléktől távoltartó férfiúval, megalakult s átvette sokat sanyargatott országunk kormányzását. Az ország túlnyomó nagy része, éppen az, melynek a nemzeti küzdelemből oroszlánrész jutott, örömmámorban úszik s egy szebb jövő reményében ünnepli az ennek megteremtésére hivatott hazafias társaságot. Ebben az örömmámorban és ünneplésben kétségen kivül nagy tényező a lidércnyomástól megszabadult magyar kedély és lélek, mely alkotmányának romjain keseregve, a kedvező, hirtelen s még a messze távolban hitt fordulatnak meglepetésében részesült. Hát ki ne is örülne annak, hogy a komolyan fenyegetett s szertelen gonoszsággal rongált magyar alkotmány sértetlenül fog kikerülni a nagy küzdelemből s ennek keresztülvitelére oly férfiak vállalkoztak, kiknek hazafias múltjuk teljes biztosíték arra nézve, hogy ezt a becsületes munkát lelkiismeretesen fogják végrehajtani. De a mint az első öröm és lelkesedés hullámai el fognak simulni, bizonyára nem egy hazafias lélekben az aggodalom érzése fog megtelepedni s nem csinálunk belőle titkot, hogy ez nálunk már be is következett. Mert feltehető-e joggal és a valószínűség némi látszatával, hogy Bécsben egyszerre szakítottak sok évszázados politikájukkal s minden átmenet nélkül eljutottak volna arra a józan álláspontra, hogy Magyar- országot nem lehet törvényes jogaitól erő- szákkal megfosztva, rendéletekkel kormányozni; nem lehet az összbirodalomba beolvasztani s önnálló, független államiságából kiforgatni. Hát ha ez joggal feltehető lenne, akkor csakugyan megértük volna, a mit nem reméltünk, államiságunkért folytatott 400 éves, ádáz harcunknak a végét. De ha történelmünk borús lapjain végig lapozunk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy az osztrák hatalommal, az ellenünk folytatott küzdelem során, megtörtént már nem egyszer, hogy a körülmények kényszerítő ereje folytán, fel látszott adni beolvasztási terveit; de a mint a kényszer megszűnt, makacs következetességgel, visszatért hazarontó törekvéseihez s külön államiságunk megsemmisítésére mindent elkövetett. Hát, hogy ez a mostani, örvendetes fordulat, végleges e, vagy csak ismét egy ideiglenes nyugvó pont, honnét azután előtör a hagyományos politika, arra a legközelebbi jövő fogja megadni azéidemleges feleletet. Mi magyarok mindenesetre helyesen cselekszünk, ha szárazon tartjuk a puskaporunkat s a közbe eső békés korszakot arra használjuk fel, hogy védősáncainkat erősit- getjük. Mert a legnagyobb baj az lenne, ha a békét elsatnyulás követné s a netán újra kitörendő harc bennünket készületlenül találna. Hogy ez nem következik be, arra biztosíték a fényes nevek azon sora, melyet az uj kormány tagjai viselnek. Bűn volna feltételezni a mostani kormánynak hazafias múlttal bíró tagjairól, hogy azért, hogy a hatalom polcaira jussanak s a miniszteri bársonyszékekben díszelegjenek, vállalkoztak volna az ország kormányzatának átvételére. Ellenkezőleg, erős hitünk, hogy korábban vallott politikai elveiket fent fogják tartani s azok érvényesítésére minden eszközt alkalmazni fognak. Csak az a nagy Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/s évre 6 K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával töbh. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér kérdés, hogy Bécsben nyugodtan fogják-e tűrni a magyar nemzet önnálló fejlődését, megerősödését, megizmosodását. Legalább eddig mindég féltékenységgel kisértek minden olyan mozgalmat, mely a magyar nemzet felemelését, haladását volt hivatva előmozdítani. Nem hisszük, hogy ily gyökeres átváltozása a bécsi irányadó köröknek néhány nap alatt megtörténhetett volna. Azért fogadjuk el az adott helyzetet, mely békés fejlődésünket egy időre biztosítani látszik, de egy pillanatra se adjuk ki kezünkből a harci bárdot, melyet alkotmányunk védelmére, közelismerést viva ki, erélyesen forgattunk. Viseljük még nagyobb odaadással édes, szép virágunkat a tulipánt s teljes erőnkkel törekedjünk azokat az elveket érvényesíteni, melyek e virág viseléséhez fűződnek. Hisz már megszületése alkalmával meghozta azt, mit óhajtva reméltünk és remélve vártunk: alkotmányunk helyreállítását és sértetlen fentartását. Micsoda csodákat mivelhet még majd később, ha kifejlődik, gyarapodik s szerves életet lehel környezetébe. Ez hozza meg azután a magyar nem- zetnek második feltámadási ünnepét. Bria Vilnts. Választási mozgalmak. Szekszird. A szekszárdi választókerület függetlenségi és 48-as Kossuth-pártja múlt hétfőn délután fél 3 órakor tartotta meg Szekszárdon, a városháza udvarán képviselőjelölő gyűlését, melyen a választópolgáiok mintegy 1300 an jelentek TÁRCA Magyarok daloskönyve. A népiélek legmisztikusabb és mégis legkézzelfoghatóbb nyilvánulása a népköltés; csudálatosán titokzatos, mert soha semmi tudós kutatás nem fogja kideriteni, honnan támadtak e gyönyörű, szabályos vagy szabad ritmusok, e fölvillanó ötletek, a nagy, összefüggő, széles epikai történetek; és egyúttal ékesen szóló és világos is, kétségbe nem vonható bizonysága a nép jellemének, alkotó kedvének, tükre sorsa viszontagságainak, a melyek intézése fölötte álló hatalmaktól függ. A magyar népköltés egyike az elsőknek a világ minden népeié közül. Eposzt nem alkotott, oly okokból, amelyeket Arany János a nagy epikus meggyőző erővel fejtett ki, bár kétségtelenül már folyamatban volt a honfoglalás mondáiból a nemzeti hősköltemény kialakulása. Annál gazdagabb, szárnyalóbb, termékenyebb a magyar néplira, formára teljesen önálló, semmi idegen nép hatásától meg nem ihletett, tartalomra bámulatosan sokoldalú leleményes, mindig azonban és minden változatában igazán költői. A középkori virágének pajkosan, enyelegve, gyengéden, vagy tüzes érzékiséggel dalol a kedvesről. A nemzeti küzdelmek idejében a népi eredetű költészet nemzeti tartalommal teljesedik meg és csatákban harcra gerjesztője, tárogatója lesz a kurucnak. Itt is éri el virágzása tetőpontját ; erről az emelkedett helyről, ahova alig jutott föl még nyugoti országoknak tisztán népies költészete, büszkén tekinthet körül a magyar néplira a meghódított szivekre. Mindazt, a mi egy üldözött, szabadságától álnokul megfosztott, de ereje öntudatában a hatalom gőgje ellen föllázadt nép lelke mélyén lakozik, teljesen és diadalmasan juttatja érvényre a kuruc költészet: A győzelmek szilaj örömét, a teljes függetlenség ragyogó álmát, a bujdosók komor kétségbeesését, rejtekhelyükből előbujó fájdalmát s min- denekfölött az ádáz, engesztelhetetlen, soha meg nem békélő — németgyülöletet. Szerteheverő kincs volt sokáig a magyar néplira; a szájhagyomány adta nemzedékről nemzedékre, vagy hiven megőrizve szövegét, vagy a kor kedve szerint átformálva; anyák énekelték gyermekeiknek, az unokák vették át örökül őseiktől. Csak a múlt század negyvenes évei, melyek a nép szélesebb rétege iránt a politikai érdeklődést is felköltötték, kezdték buzdítani irodalmunk némely jeles művelőjét a népköltés egybegyűjtésére. Hosszú és fáradságos munka volt ez, ma sincs befejezve. Idők folyamán az is kiderült, hogy mennél lelkiismeretesebb a gyűjtésnek ez a neme, annál inkább válik belőle tudós, filológus mű, mint egy részletes statisztikája a magyar nép ezeréves szellemi termelésének. Csakhogy ez a dolog nem a nagy- közönségnek való. A szájhagyomány ingadozó és bizonytalan adalékai helyébe szükségünk van az írásos gyűjtésre, de olyan módon, hogy hasznát vehesse ne csak a kiválasztott, a tudós, hanem mindenki, akinek a nótázáshoz kedve vagyon. Vissza kell adni a népnek, ami a népből eredt. Olyan könyvet kell a kezébe juttatni, a melyből semmi sem hiányzik, a mit jól nevelt biztos ízlés költészetéből kiválasztásra érdemesnek ítélt. Természetes, hogy a könyvnek nemcsak. dustartalmunak. lehetőleg kimerítőnek kell lennie, hanem egyúttal formásnak és olcsónak is. Százezrek olvassák el s merítenek belőle szivderitő jókedvet, vigasztalást, hazafias épülést. A Budapesti Hírlap gondoskodott erről az eleven szükségletről. Magyarok daloskönyve címmel most adott ki egy vaskos, csaknem hatszáz oldalas kötetet, melynek ízléses kötésben egy forint az ára. Szerkesztését Dura Mátéra bízta, aki maga is poéta, sok hajlandósággal az egyszerű és igaz népiességre. A szerkesztő a könyvet szerelmi-, dévaj*, hazafias-, bor-, elbeszélő- és katona-dalok címen osztotta külön-külön szakaszokra. Általánosságban munkájáról ennyit: a nagy gond, szerencsés tapintat és föltétlenül megbízható tájékozottság vezette; egyaránt kedveli azt, ami a múltban anyáink nótája volt s kissé fakult színével igaz mesét mond elhervadt szerelmekről és azt, ami a ma dala. Azonban e derék szerkesztő meg fogja nekünk bocsátani, ha nem róla beszélünk, ha Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkűldemények intézendők
