Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-19 / 16. szám

2 TOLNAMETtYRI KÖZLÖNY meg a kerülethez tartozó községekből. A gyű­lésre elsőnek a sárköziek vonultak a városháza tágas udvarába s utánuk síirü csoportban jöt­tek a szekszárdiak, sióagárdiak és a többi köz­ségek küldöttei. Valamivel fél 3 óra után érkezett meg Borzsák Endre szekszárdi ev. ref. lelkész, a ke­rület függetlenségi és 48-as Kossuth-pártjának alelnöke, aki megnyitva a gyűlést, melegen üdvözölte a nagy számban megjelent polgár­társakat és kijelentette, hogy Garáy Antal párt­elnök távolléte miatt nekijutott azon szerencse, hogy a gyűlésen elnökölhet. Szép és lendületes beszédjében kifejtette, hogy a mostani nemzeti kormánynak és a koalíciós pártoknak határozata szerint minden kerületben azon volt képviselőket jelölik, akik rendületlenül kitartottak a nemzeti küzdelemben és ellenállónak a jogtipró. kormány­nak, melyet most már olyan hazafias minisz­térium váltott fel, amilyen még nem kormány­zott Magyarországban. Ebben a nemzeti küzde­lemben hivségcsen kitartott Boda Vilmos volt kép­viselőnk, aki szóval és tollat elszántan harcolt és olyan kuruc cikkeket irt a Tolnamegy i Közlönybe, melyekben kíméletlenül ostorozta a darabant Fejérváry-kormányt, hogy attól tartott, hogy ezekért Krtstóffy miniszter lezáratja Bodát. Ha más érdemei, nem volnának is, csupán ezek, már akkor is megérdemelné, hogy most őt jelöljük. (Ekkor a nagy többségben levő Boda-pártiak lelkesen éljeneztek, míg az elszánt Szabó-pártiak Szabót éltették.). Végül a választópolgárság óriási többségének helyeslése között Boda Vilmost jelen­tet e ki a szekszárdi választókerület képviselő- ielöltjének. A kikiáltott képviselőjelöltért Krammer\ János polg. isk. igazgató vezetése alatt André\ István, Föglein Márton, Nikitits Imre, Wilhelm Ede, Sipos Márton és Adler N. János személyek­ből álló bizottság ment. Mig a küldöttség Boda Vilmos lakására sietett, az alatt a Szabó-párt főkortese, Kovács Benő őcsenyi kereskedő akart beszélni, de a Boda-pártiak- nem engedték szóhoz jutni és igy kénytelen volt szándékáról lemondani. Csakhamar a küldöttség megérkezett Boda Vilmossal, akit a polgárság 'lelkesen megéljen- zett és kalaplengetéssel .üdvözölt. Amint Boda az emelvényre lepett, a sár­közi Szabóisták éktelen zajt,, lármát és abeugo- lást támasztottak, mig á nagy számú Boda- pái tiak éljeneztek es hévésen tiltakoztak a nagy kisebbségben levő nyughatatlan csoport ellen. Jó ideig ■ tartott rez'a helyzet, midőn Boda Vil- mos látva a zajongók makacsságát, a hosszabb beszéd tartásától elállott és riadó lelkes éljenzés között kijelentette, hogy I neki fölajánlott jelölt­séget elfogadja. Az éljenzés lecsillapultával Diczenty Lajos szekszárdi kir. törvényszéki irodaigazgató azt indítványozta, hogy a | ormánynak a gyűlésből kifolyólag üdvözlő távirato: küldjenek. Indítványát lelkes éljenzéssel elfogadták. A választópolgárság csak lassan indult ki az udvarról s még csak pár százan vonultak ki, mikor megérkezett Szabó Károly alsónyéki ev. ref. lelkész a városházára, ahol hatalmasan megabcugolták. Szabó Károly a rendőrkapitányt ■kereste tel, hogy tőle gyűlési engedélyt kérjen, ezt azonban a rendőrkapitány nem adta meg, mivel a gyűlések tartását 24 órával előbb kell bejelenteni. Ezt tudomásul véve, Szabó az abcugoló néptömeget kikerülve, a rendőrök szo­báján keresztül sietve távozott a városházáról. így végződött I zajos pártgyülés, melyből ítélve, előré megjósolhatjuk, hogy Boda Vilmos megválasztása bizonyosra vehető, dacára az ellenpárt nagymérvű korteskedésének. Boda Vilmos 21 évig rendületlenül kitar­tott a függetlenségi és 48-as eszm I mel’ett és sohasem ingadozott, hanem törhetetlen hűség­gel küzdött a Kossuth-zászló alatt, melynek most jött el a diadala. Boda Vilmosra még ellenségei sem foghatják rá, hogy hosszú sze­replésének rugói nem voltak önzetlenek. Tiszta, szeplőtlen múlt áll háta mögött. A közügyek előmozdításáért, a helyi érdekek felkarolásáért annyit tett, hogy ezért is megérdemli a polgár­ság tiszteletét és nagyrabecsülését. Kölesd. A kölesdi függetlenségi és 48-as Kossuth- párt folyó hó 16-án Kölesden tartott pártgyülést Tantó János nagykajdacsi ev. ref. lelkész és pártelnök elnöklete alatt és .nagy lelkesedéssel gróf Benyovszlcy Rezső volt képviselőt jelölték, aki I jelöltséget el is fogadta. Gróf Benyovszky Rezső folyó hó 22-én kezdi meg. körútját a kölesdi választókerülethez tartozó községekben. Ellenjelöltje nincs, de ha volna ftf akkor is'biz­tos lenne a győzelme. • Bonyhad A bonyhádi választókerületben ifj. Wéber Jánost kiáltották ki függetlenségi, és 48-as Kossuth-párti programmal képviselőjelöltnek. Ifj. Wéber János, husvét hétfőjén-. Bonyhádon tartotta még programmbeszédét. A -bonyhádi választók egy része dr. Schwetz Antal bonyhádi ügyvédet kínálták meg -a jelöltséggel, de ő azt nem erről a rózsaszínű, rózsás kedvű könyvről, a melynek szépsége, üdesége, ragyogása elsőül mégis csak a népköltés érdeme és azoké az ihletett költőké, a kiknek megadatott, hogy. a nép nyelven szólaljanak meg. Velők foglalkozni éppen olyan hálás föladat a könyv ismertető­jének, mint szerkesztőjének lehetett virágaikat csokorba kötni. j A leggazdagabb természetesen a szerelmi költészet. Ha háromszáz lapját végigolvassuk a é'labus, epedő, boldog és kesergő szerelem legszebb magyar nótáinak melódiája cseng fü- tűnkhe halk zenével. Megtaláljuk itt mindama dalokat, a melyek a fonóban, tengerihántáskor, kérc-kötéskor, szőlő kapáláskor termettek s még­is becsesebbek, mint a leghíresebb udvari költő megfizetett ódája. És köztük vannak dalos köl- tőinknek mindama költeményei, melyek bele- ózönlöttek a magyar népköltés aranyáradatjába. A dévaj dalok kedves, játszi humora, oly- koi vaskosabb tréfája meg meglepi az olvasót váratlan fordulataival, elmés csattanójával. — Városi Gyula, Erdélyi János, Lisznyai Kálmán, az újabbak közül Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Szentirmay Elemér, mindnyája fölött pedig Petőfi neve tarkázza a .néphumor szülötteinek sürü sorát. . Különös érdeme e könyvnek hazafias da­lainak szép bokrétája. A magyar honfibánat, rajongó szeretet, a .földhöz való ragaszkodás megható hangjai csendülnek meg e lapokon, a kuruc költés legszebb gyöngyei ékes füzérbe kötve, a föllobbanó reménység, mely a múlt század első felében hazánk legnagyobb fiait él­tette, sarkalta és tettre buzdította. Rákos, Rákos, hova lettél? Szép híredből de kiestél! Fáj szi­vem, fáj, ha ezt látom. S hazám földjét sírva szántom, — igy énekel Kisfaludy Károly Rákosi szántója most száz esztendeje. Hazám földjét sírva szántom, mondhatja a magyar földmives ma is, I szomorú márciusban, mikor a mi föl­dünket fölszántja, beveti, hogy rajta talán más arasson. A magyar história örök körforgása ez : forgó viszontagság járma alatt nyögünk, tündér­szerencsénk kénye hány-vet... Ez a sirva-vigadás könyez és mosolyog a nem fogadta el. Igy; ifj. Wéber János a bony­hádi függetlenségi és 48-as Kossuth-pártnak egyedüli jelöltje. Pincehely. Pincehelyen a függetlenségi és 43-as Kos- suth-párt volt népszerű képviselőjét. Rá'.kny Lászlót jelölték egyhangúlag, akinek olyan ki­váló érdemei vannak, hogy megválasztását még politikai ellenfelei is óhajtják, mert a nemzeti küzdelemben ragyogó, de éles tollal küzdött az alkotmányért. Paks. A paksi választókerület jelöltje Szluha István, akinek olyan népszerűsége van kerületé­ben, hogy megválasztása még akkor is bizonyos, ha valaki megkísérelné vele szemben a küzdel- met felvenni. Szakos. A szakcsi kerület választó polgárai Szluha János országgyűlési képviselőjüknek a kiküldött «Nyílt levelére» 'válaszolókig községenként óriási lelkesedéssel bizalmat szavaztak és erről a követ­kező ievelet nyújtották át képviselőjüknek: «Nagyságos Szluha János orsz. gyűl. képviselő urnák. Nagyságos Urunk ! Alulírottak, mint a szakcsi kerület vá­lasztó polgárai köszönettel vettük tudomásul Nagyságod által hozzánk küldött «Nyílt levél»-ben foglaltakat, egyszersmind sajná­latunkat fejezzük ki, hogy Nagyságod be­számoló beszédét meg nem tarthatta. Tilta­kozunk azonban a nyílt levél azon pontja ellen, hol Nagyságod magát volt képviselő­nek jelzi, mert mi Nagyságodat továbbra is képviselőnknek tekintjük annyival inkább, mert most van az ország abban a súlyos helyzetben, a mikor kipróbált, tapasztalt, de legfőképen becsületes hazafiakra van szük­ség, oly hazafiakra, mint Nagyságod, ki a népet semmiféle körülmények között el nem , hagyja. Meg vagyunk győződve arról, hogy Nagyságod a nép javáért és jólétéért küzd ,és igy kijelentjük, .hogy Na_gyságpd iránt határtalan.bizalommal viseltetünk és az eset- I . -leg bekp,vetkezendő választásnál, híven, kp- ..ívatniifogiujs.,»., V-Cv-T* v j; i/-.; ■s .Ezután következnek;?*az--aláirások, közel hát .ezer. . • • - - - ' " V-vA' U. . ■ . De kiemelendő és a.-legnagyobb «elismeréssel-- és dicsérettel kell• megemlékezni a- kerület két községéről; hof a. választó ; polgárság -a legna-­r. T9f»é>. április 19 magyar bordalban, melynek legszebb példáit válogatta össze könyvünk, 1 melyet oly jellem­zőn fejez ki a keserves nóta: Húzzad csak, húzzad csak keservesen, hogy a szivem meg­repedjen, Repedjen meg örömébe, bujába. Az elbeszélők közt néhány megható románc van, a melyeknek ismerjük a szavát is,, nótáját is, csak a szerzőjét nem. Köztük a hires Meg­öltek egy legényt és a Bogár Imre szomorú históriája, a Zavaros a Tisza kezdetű. A sort a katonadalok rekesztik be saját­ságos jellemzői annak a katonasornak, a mely a magyar legénynek jut osztályrészéül. A világ legvitézebb népének fia hányszor kiált föl daco­san: Mégsem leszek császár katonája! Nem a katonáskodás terhétől fél a legény, a ki inkább betyárnak megy, mint huszárnak, az anyja sem a három esztendőtől félti a vérét, hanem attól az ismeretlen, idegen nyelvű, idegen lelkű hata­lomtól, amely a gyámolóját elveszi tőle, de cse­rében érte semmit' sem ad: Ferenc Jóska, ha elvittél bakának, Viseld gondját az én édes anyámnak. Tüdobategsegek, miruiorc, szamár- köhögés, skrofuiozis, Influenza ellen számtalan, tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenhái „Hoeheu eredeti c^ottiagrolást. F. Ilo3Tmami-^a £locí*e & Co. Basel (Svájc),

Next

/
Thumbnails
Contents