Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-29 / 13. szám
XXXBLi^Myajn. szám Szekszárd, 1906 március 29 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová. 1 lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők • Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs B O D A VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, évre 6 K, ‘/« évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soron.kint 30 fillér Olvasóinkhoz! A <Tolnamegyei Közlöny» már harmincnégy év óta szolgálja önzetlenül a közönség érdekeit. Harmincnégy év nagy idő a vidéki hírlapirodalom történetében, különösen nagy az ami lapunk életében, mivel nehéz viszonyok között kezdette meg pályafutását, midőn az irodalom pártolása, a hirlapoivasís nem volt olyan közszükség, mint amilyen ma. A « Tolnamegyei Közlöny» Tolnavármegyében úttörő munkát végzett a hirlapirás terén. Hosszú életét ani.ak köszönheti, hogy egy pillanatra sem tért lé az igazság útjáról és mindenkor a közérdeket és sohasem egyesek erdekeit szolgálta higgadt tárgyilagossággal. Múltúnknak egyik büszkesége, hogy mindenkivel szemben megtartottuk szabadsagunkat és függetlenségünket. Az igaz ügy védelmére mindig készek voltunk és vagyunk ma is. Minden kérkedés nélkül mondhatjuk, hogy s->k nemes és közhasznú intézmény, egyesület és társulat létesítésének első csiráit lapunkban hintették el s részben nekünk köszönhető, hogy azok ma már áldásthozó működést fejtenek ki. A « Tolnamegyei Közlöny mely hosszú évekig közgazdasági, társadalmi, tanügyi és közigazgatási heti lap volt, a közóhajnak engedve és saját meggyőződésünket is követve, politikai lappá változtattuk. Zászlónkra Kossuth Lajosnak, hazánk meg- dicsőült nagy fiának eszméit irtuk fel, hogy Magyarország teljes szabadságát és függetlenségét segítsük kivívni. Ha valamikor, úgy most nagy feladat vár reánk, hogy megtámadott szabadságunkat, megtépett alkotmányunkat meg- védhessük az erőszak ellen. Ezt azonban sikeresen csak úgy érhetjük el, ha minden igaz hazafi mellénk sorakozik. Ha mindnyájan egy táborban leszünk, akkor a pokol kapui sem vehetnek rajtunk erőt. Bizalommal fordulunk Tolnavármegye független közönségéhez, hogy támogassa ebben a nehéz viszonyokban lapunkat a jövőben is úgy, mint a múltban tette, hogy pártfogásából uj erőt és kitartást meríthessünk a küzdelemre. Programmunk a jövőben is a haza, a közszabadság és az alkotmány védelme lesz. Kérjük olvasóinkat, elvtársainkat és barátainkat, hogy a « Tolnamegyei Közlöny »-t, mely a vármegye legrégibb lapja, eddigi bizalmukban és pártfogásukban továbbra is kegyeskedjenek megtartani. Felkérjük * tisztelettel azon előfizetőinket, a kiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanítónőknek fél árért küldjük meg, mivel & „Tolnánlegyei Közlöny11 a „Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesületu-Yiek hivatalos közlönye. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A képviselőválasztások. Ő felségének — mondja az 1848. évi IV. t. c. 5. §-a — joga van az összejött évi gyűlést piorogálni s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni és ekkor uj képviselőválasztást rendelni, de ez utolsó esetben az újabb országgyűlés összehívásáról aképen rendelkezendő, hogy ez az előbbinek feloszlatásától számítandó 3 hónap alatt összeüljön. Ha a bécsi intéző köröknek még eszébe jutna, hogy a törvény intézkedései némileg arra is valók, hogy lelkiismeretesen megtartassanak, úgy már régen kellett volna egy, a nézetüket feltüntető nyilatkozatot valami alkalmas módon közzétenni, biztosítva a kétségben tévelygő közönséget, miszerint a hivatkozott törvénycikk intézkedése oly világos és félremagyarázhatlan, hogy minden szükséges előintézkedés kellő időben meg fog tétetni annak biztosítására, miszerint az 1906 február 19-én feloszlatott magyar országgyűlés legközelebbi utódja ugyancsak folyó évi május 19-én összeülhessen, vagyis a következő országgyűlést, hogy minden a törvényben meghatározott határidő betartható legyen, folyó évi április 11-kéig fentnevezett határidőre össze kellene hívni. E világos, törvényes és őszinte eljárás helyett mit fecsegtetnek az öreg darabont kormányelnökkel. Azt, hogy a legközelebbi választások határidejét, ide törvény — oda törvény, — az fogja megállapítani, hogy mikor fog a i agyar közvélemény annyira kijózanodni, miszerint kész egy olyan többséget az országgyűlésbe beválasztani, mely a császári akarat előtt meghajolva, kimondja, hogy Magyarországnak a hadsereg magyar részéhez semmi köze, annak ügyeibe semmi beleszólása; gazdasági életet is csak Ausztriával közösen folytathat s általában hazánk nem egyéb, mint tartomány és az össz- birodalom kiegészítő része, mely az önnálló- ság s állami különlét jogaival egyáltalán nem rendelkezik. Mekkora korlátoltság vagy a szemforgató ámításnak milyen mértéke szükséges ahhbz, hogy valaki ország-világ előtt hirdesse, vagy hirdettesse, miszerint komolyan hiszi, hogy Magyarországon akár évtizedek múltán, akármiféle nyomorgatások következtében jöhet egy időszak,' melyben az akkor élő nemzedék nagymérvű elsatnyulása folytán, kimondja, hogy ő, törvényekben bizto-i- tott külön államiságáról önként lemond, beleegyesül, hogy Ausztriába bekebeleztess .‘k s psei által vérrel szerzett, töméntelen áldozatokkal négyszáz évig kitartóan védelmezett alkotmánya egy tollvonással megsem- misittessék. A ki azt állítja, hogy ilyen korszak Magyarországon egyáltalán, bármikor s bármiféle körülmények között elkövetkezhetik, az vagy nem rendelkezik az ily dolgok megítéléséhez szükséges értelemmel, vagy gonosz szándékkal valótlant mond, hogy másokat félrevezessen. Istennek hála! hazánkban mindenki tudja, érzi és bizonyíthatja, hogy ilyen időszak ná-. lünk soha be nem következhetik. Hiszen négyszáz év óta, szakadatlanul, mindenféle furfangos eszközökkel folyik már ez a beolvasztási kísérlet s nemzetünk volt már sokkal gyengébb, mégis, kedvezőtlenebb körülmények közt is, soha ősi alkotmányáról való lemondásra nem volt kényszeríthető. Most se 1 egyáltalán soha, mig a magyar nemzet él és létezik, ily szomorú idők előállni nem fognak. Hát tisztelt kormányzó urak, ha önök azt állítják, hogy dacára a fentidézett törvény világos rendelkezésének, nem fogják a magyar országgyűlést három hónap alatt összehívni, mert az önök kívánta kijózanodás még be nem következett, azt megtehetik, mert a nemzetnek most nincs hatalmában önöket törvénytiszteletre kényszeríteni. Különben is, mióta a legfelsőbb helyről kilátásba helyezett nyomor és szenvedés ránk szakadt, a törvénytelenségek oly meny- nyiségevel tudott a hatalom előállani, hogy ' ismét egy, bár nem közönségessel több, nem sokat nyom a mérlegben. Minél kevesebb lesz a törvénytisztelet a hatalomnál, annál tömörebb, egységesebb lesz a magyar nemzet s annál nagyobb erővel fog hozzá, törvényes. jogai megmentéséhez. S el fog következni az idő, midőn a hatalom furfangosan összetákolt egész alkot- ványa, kártyavárként fog összeomlani, mert megmásithatlan örök törvény, hogy az igazságnak mindég győzedelmeskednie kell. Hitvány lenne a magyar nemzet, ha ily, minden tisztességet mellőző, gonosz támadás után, a jogos boszuról megfeledkeznék. Beda Vilmos. A magyar ruha. Ketten ültünk össze sötétes szobámban j beszélgetés végett. Mi lenne más a tárgy, ha nem a politikai helyzet, a nagyok emléke, a szomorú jelen s a kétes jövő. Éppen március I 18-ika volt, Végig szemléltük s résztvetttink [mind a március 15-iki, mind a március 18-iki I ünnepségen. Egyik Petőfi szobránál, másik I Kossuth sírjánál folyt le. Bőséges beszélni való I akadt ezekről is. De amint beszélgetünk, tanács- J kozunk, egyszer csak egy ideális eszme villan j meg agyunkban : «Pajtásom csináltassunk magyar --ruhát!* ' * * ■ s Igen magyar ruhát H . , Nem az a szép- 1 ség, mely hozzáfűződik, nem az a daliás vise
