Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-14 / 50. szám
XXXIII. évfolyam. 50. szám. Szekszárd. 11)05. december 14. BB ■■ függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap. Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: II. Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és penzküldeménvek intézendők. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: ODA VILMOS. HORVÁTH IGNÁC Laptulajdonos: GRÜNWALD LAJOS. Előfizetési ár: E^ész évre 12 korona, */« évre 6 kor. ‘/4 évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fillér 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200—300 szóig 7 kor 74 filler, minden további 100 szó 2 koronával több Nyilttérben 3 hasábos petitsor 00 fillér. Lapunk t. előfizetőihez! A Tolnamegyei Közlöny január hó 1-én.fennállásának harmincnegyedik évfolyamába lép. A lap alapításától fogva mind e mai napig a közérdeket szolgálta igazságosan, menten minden egyéni érdekek befolyásától.. M unkatársai mint a függetlenségi és 48-as eszmék lelkes hívei, önzetlen munkásságukkal oda törekedtek, hogy a haza javát csekély erejűkhez mérten előmozdítsák. Bizalommal fordulunk tehát az év befejeztével olvasóközönségünkhöz, kérve a jövőben is jóindulatú támogatásukat és előfizetéseik szives megújítását. Karácsonyi ajándékul küldjük meg a díszesen kiállított s bő tartalommal megjelent Garay János Képes Naptárát 1906. évre mindazoknak, kik előfizetéseiket fél évre beküldik lapunk kiadó- hivatalába. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, a kiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanítónőknek fél árért küldjük meg, mi' vei a ,, Tolnamegyei Közlöm/“ a „ Tolnamegyei Általános Tanító-egyesület “ -nek hivatalos közlönye. A ,, Tolnamegyei Közlöny “-t, mely XXXIY. évfolyamának I-ső negyedébe lép, vármegyénk hazafias közönségének jóakaratéi figyelmébe ajánljuk. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Önkényuraiom. A bécsi irányadó körök a magyar nemzet törvényes jogai érvényesülése ellen folytatott ádáz harcban eljutottak harci eszközeik utolsójához: a korlátlan önkény- uralomhoz. Most már nem csinálnak belőle titkot, hanem kizárólag rendelkezésükre álló lekötelezett szócsöveik utján nyiltan hirdetik, hogy .a magyar országgyűlést, a nemzet képviseletét, ha önkent széjjel nem megy, a hivatalos lapban közzéteendő császári rendelettel, tehát az eddigi szokástól és gyakorlattól teljesen eltérő módon, még e hó folyamán újra elnapolják s a következő év (Iső hónapjában végleg feloszlatják, anélkül, hogy szentesített törvényszerinti három hónapi idő alatti újra összehívása iránt bárminemű intézkedés történnék. Gondoljuk, ' hogy arra nézve, vájjon mi az osztrák politika végcélja? a történen- dők után, alig lehet véleménykülönbség az országban. Mindenki beláthatja, még az is, ki eddig elfogult pártpolitikai szempontból itelte meg a dolgokat, hogy most már nem arról szól az ének, vájjon az egész had- sereg kiegészítő részét képező magyar hadseregben behozassék-e ? a magyar vezényszó, hanem tisztán és egyedül arról, hogy legyen-e ? Magyarországon alkotmányos szabadság. Hiszen ha minékünk nem 'lenne ez az édes anyaföld annyira drága; ha nem szívtuk volna be anyatejünkkel a szabadság iránti nagy szeretetünket; ha a bennünket 400 év óta nyomorgató osztrák befolyás elleni vak gyűlölet vezérelne jövendő elhatározásainkban, — akkor nem lenne semmi könnyebb, mint a gyűlölt osztrákot most magunkkal rántani le a sötét sírba. Erre a (üelra — ne hogy. íélreértessünk, előre- bocsátva., miszerint az általános választói jog .hívei vagyunk, de a magyar faj ’'ráírnának biztosítását követeljük, — nem kellene egyebet tennünk, mint a magyar faj uralkodására való tekintet nélkül, odatörekedni, hogy az általános titkos szavazás alkalmazásával, a valamikor megejtendő ország- gyűlési képviselőválasztásokon a nemzetközi legszélsőbb szocialista csoport jusson többségre. Ennek a pártnak, ha a hatalom birtokába jutna, első ténye valószinüleg az lenne, hogy megtagadva az udvartartási költségekhez való évi 11,200.000 koronányi hozzájárulást, kísérlet történnék köztársasági államforma behozatalára, úgy gondolkodva, hogy a végrehajtó hatalom kevesebb költséggel is gyakorolható. Azután, megállapított programmja ha- tározmányai értelmében, törekednék a mesés pénzbe kerülő, állandó katonaság tartását megszüntetni s helyette a polgárőrség kevésbé költséges intézményét életbeléptetni, melynek tagjait azután nagyon bajos lenne a nemzet letörésére használni fel. Nem is szólva az állami és egyházi javak tervezett felosztásáról, hogy a vélemény és sajtószabadság fenséges elve a gyakorlatban minő alkalmazást nyerne egy ilyen többség kezében, arra elég bizonyítékot nyújtott legközelebb a nemzeti jogokért küzdő sajtó ellen intézett jogtalan támadás. S ha ezen elvek érvényesítése Bécsben akadályokba ütköznék, nem a szenvedőleges ellentállás eszköze vétetnék alkalmazásba, hanem a bomba és a dinamit, melyeknek első áldozata valószinüleg nem az országgyűlési palota, hanem más helyiség lenne. De Bécsben már régen szakítottak a józanság törvényeivel; ott már csak a magyarság elleni vak gyűlölet a legfőbb mozgató erő. Megmutatni a nyugtalankodó magyaroknak, hogy ebben a monarkiában csak egy tekintély, egy akarat és egy hatalom van s ez a császáré. Inkább szövetkezni akár az ördöggel is ; előbb kockára tenni a monarkia egész jövőjét, mint sem meghajolni a magyarok akarata előtt. A császár, — a magyar királyról már szó sincs - nem megy Kanossába, .mondotta báró Fejérváry Géza s a tervbe vett intézkedések ily irányban vetik előre árnyékukat. Az osztrák ezredeket már készenlétbe helyezték, csak a «parancsolom» büszke szónak kell elhangzani s az ellenséges hadsereg behatol határainkon; a nemzet kép- I viseletét előbb elnapolják, később feloszlat- ! ják azzal a kijelentéssel, hogy törvényes i határidőben nem is szándékoznak összehívni; a vármegyék nyakára, hogy rendet csináljanak — értsd törvényen alapuló nemzeti követelésekről szó se legyen — királyi biztosokat küldenek; a magyar értelmiségre rászabadítják a csőcseléket, hogy ezek annak rendje és módja szerint elbánjanak vele. A bátai legények, — tipikus magyar faj — ha szeretőik íölött összekülönböznek, furkósbottal támadják meg egymást Borzalom hallgatni, mint pufog, csattog a furkós- bot a fejeken, de azért egynek sem törik be a feje. Nehéz azt a magyar fejet betörni. Boda Vilmos. Advent. A kér. világnak nagy és szép ünnepe közel- get a sz, karácsonyban. Voltaképpen nem is a Krisztus-hivök vallásos sz. ünnepe ez ma már, hanem a polgárosult, civilizálódott s ez által testvéresült emberiségnek majdnem egyetemes sz. örömünnepe, melynek boldogságából kiveszi a maga részét a nagy és kicsiny, a gazdag és a szegény, az ur és a szolga, a király és a koldus. Tehát ez az ünnep — mondhatjuk — a krisztusi ideális szeretet égi lángja által (mely még az ellenséget is szeretni tanitja!) testvéri közösségle összeforrasztott civilizált emberiség magasztos koalíciójának legszentebb ünnepe. Üdvözöljük jöttét! — A gyermeki öntudatlan ártatlanság: a Jézuska ajándékáért; a szülői öntudatos szeretet: szive vére, drága gyermeke, boldogító, ártatlan öröméért; a szegény : az irgalom falatjának édességéért; s a gazdag : a jóltehetés nagy boldogságának meny- nyei gyönyöréért. Szóval: most mindenki örül, — mert mindenki vár és reményt valamit. — Vajha mindenki megkaphatná azt, amit vár és reményi! . . . Dehát a szegény magyar nemzetnek — úgy látszik — még egyre sötéten borong a Krisztus előtti kor boldogtalan éjszakája! . . . A törvényes jogok és szabadságok hajnala alig- alig dereng. A nemzet karácsonyi öröm-ünnepének oly rég óhajtott verőfényes napja aligha fogja szétszórhatni felettünk glóriás arany-su- gárait azon időre, mikor a világszabadság legdicsőbb bajnoka, Jézus Krisztus megszületésének történelmi fényét vallásos örömmel ünnepli meg a kér. világ! . . . Szomorú, nagyon szomorú dolog, hogy amikor nyilvánosan zengjük dicsőségét még az ellenséget is szeretni tanított édes Megváltónknak: úgy anakkov titkon, bensőnkben felszítjuk a gyalázatos gyűlölet pokoli lángját embertestvéreink ellen, hitvány véleménykülönbség
