Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-14 / 50. szám

miatt! Szomorúan leverő, hogy a nemzet atyja, a koronás király, haragudni tud szeretett gyer­mekeire, a sok millió-fejű hűséges nemzetre, — és a gyermek — a nemzet — nem oktalan fáj­dalom keserűségével bírálja koronás atyja hideg érzelmeit mondván : «Te atyánk vagy, főurunk vagy, Isten képét viseled, közöttünk! Az Isten pedig — te is igy tanultad, mi is : csupa jóság, csupa szeretet! — Hát miért haragszol mireánk ? Miért nem után­zód az égi atyát a, megbocsátó szeretet magasztos fényében, még ha mi — gyermekeid — bűnösek volnánk is ? . . . Dehát nem vagyunk azok — a királyok királylya látja! — Uh felséges Ur! ki­nek cimed az köztünk, ami az Ég-istenéé : legyen szereteted is hozzánk oly határtalan ! . . . .» A nemzeti megokolt fájdalom e bírálata, egyszersmind a boldogtalan haza ádventi szent imája egy apelláció az Éghez, hogy mikor oly komoly, felhőboritott a látóhatár, oly sötét és kilátástalan a nemzet politikai jövője : a vallás­istene, a magyarok istene jöjjön segítségére minden oldalról zaklatott szegény hazánk hű fiainak s támadjon fény (adventi fény) a haragvó király és a gonosz tanácsadók szivében, hogy az adventi tündökletes világosság mellett — Pál apostol szavai szerint — «Megismerjék az igaz­ságot, mely szabaddá teszenl* Oh, ha e nemzet a szép reménye hama­rosan édes valóra válnék, akkor lenne sz. hazánknak boldog karácsonya! Imádkozzunk L‘ e Borzsák Endre. 2. _________ Pá rtoljuk a hazai ipart. — A karácsonyi vásár alkalmából — Ha valamikor, úgy most karácsony előtt lehet leginkább életet lehelni abba a szállóigébe, hogy pártoljuk a hazai ipart! El kell követnünk mindent, hogy ahol csak lehet, magyar gyárt­mányt vásároljunk. Úgy kell tennünk mindnyá­junknak, mint Ahogy azok az igazi magyar, fanatikus hazafiak tesznek, hogy inkább nem vásárolnak, mintsem pénzüket külföldi porté­káért adják. A magyár iparpártolás csak akkor válik komoly dologgá, ha előbb mi magunk megvál­tozunk és nemcsak szóval, hanem tettél is pár­toljuk a honi-ipart. A magyar ipart nem dicsérni, hanem pár­tolni kell; erkölcsi kötelességünknek tartsuk csakis a hazai iparcikk vásárlását. Talán egész esztendőben nem tehetünk annyit a honi ipar pártolására, mint igy a ka­rácsonyi ünnepek előtt, midőn szegény és gaz­dag, ur és polgárnép egyformán meghozza kiki tehetségéhez mérten áldozatát, hogy szerettei­nek a «kis Jézuska» nevében meglepetéseket szerezzen. Tegye meg tehát főleg most, a karácsonyi ünnepek előtti bevásárlásakor mindenki abbeli hazafiui kötelességét, hogy csak hazai iparcik­ket vásárol. Ékszer, ruhanemű, bútor, könyv, játék és Írószerek vásárlásánál csakis oly árut vásárol­junk, mely itthon készült és nem osztrák vagy más külföldi gyártmány. Minden magyarnak úgy kell cselekednie és viselkednie, mintha ő maga is magyar gazda, magyar iparos és magyar kereskedő volna, aki, ha idegen cikket vásáról, tulajdonképpen önma­gát károsítja meg, Ne riadjunk attól vissza, ha talán drágáb­ban is kell megfizetnünk a magyar ipar készít­ményét, mint a külföldit; hozzuk meg azt a csekéty áldozatot a magyar iparunk és gyá­raink fejlődése érdekében. Inkább kevesebb félét vásároljunk, ha egyébként nem bírjuk, mintsem külföldi készítményt vegyünk. Sokan azt vetik ellen, hogy a magyar ké­szítmény nemcsak hogy drágább, hanem nem oly szolid és megfelelő mint a külföldi. Ebben a tekintetben ne legyünk tulkövetelők és any- nyira kényesek. Karácsonyi ajándékok vásárlására kiválóan alkalmasak a könyv, a hazai gyermekjáték, a háziipari cikkek, a kalotaszegi varrottas, a szé­kely szőttes, a finom asztalos, kárpitos, eszter­gályos és szabó munkák. Nem monthatja senki, hogy hazai könyvgyártmányaink, iró- és papir- szereink a külföldivel nem állják ki a versenyt; már a gyermekjáték iparunk is elég fejlett. A békéscsabai gyermekjátékgyár például oly szép dolgokat árul, hogy a legkényesebb ízlésűt is kielégítheti. Hasonló cikkeket árusít a budapesti, szélaknai és fegyverneki gyár is. Kitűnő szép ajándék például egy-egy ki­tömött állat, melynek készítésével sok magyar preperátor foglalkozik. Nagyon kívánatos volna s ebben még szű­kölködünk, ha az Országos Iparpártoló Szö­vetség oly jegyzéket készítene és adna ki, amely a magyar gyártmányú iparcikkek bevásárlási forrásait megjelölné és tudatná a nag}' közön­séggel. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. 50. sz. Ismételve felhívjuk tehát most, a kará­csonyi ünnepek előtt a magyar közönség figyel­mét arra, hogy karácsonyi bevásárlásánál legyen tekintettel a honi ipar pártolására és csak ma­gyar készítményt vásároljon. Szekszárd város kereskedői erre való te­kintettel iparkodtak honi készítményekkel ellátni árucsarnokaikat s a legkényesebb ízlésű vásárlót is képesek honi iparcikkekkel kiszolgálni. Minden vásárlásunknál ez legyen tehát a jelszavunk : pártoljuk a honi ipart! K KÜLÖNFÉLÉK. 19u5. december 14. — Főispánunk felmentése. Végre megtörtént gróf Széchenyi Sándor főispánunk­nak állásától való felmentése, mely alka'om- ból a király hosszú szolgálatai elismeréséül a Ferenc József rend ncigyykeresztjével tüntette ki. A távozó főispán már korábban kérte fölmentését, mert ő sem akart szolgálni a törvénytelen Fe/érváry-kormény alatt, mely­nek a főrendiházban bizalmatlanságot is sza­vazott. Fölmentése eddig azért késett, mert a kormány egyidőben utódját is ki akarta, nevezni. Hiába kerestek azonban utódot. Nem találkozott senki, aki vállalkozott volna a nemzet tiltakozása ellen a főispánságra. Simontsiis Elemér vármegyénk főjegyzője is hazafias és alkotmánytisztelő meggyőződését követve, elháritotta magától a lelajánlott főispánságot. A kormány tehát Tolnavár­megyében is csúfos kudarcot vallott. Nincs itt köztünk olyan gyászmagyar, aki szolgá­latába állana az abszolutizmussal kormányzó darabant kormánynak. A jó magyar haza­fiaknak becsületükre válik, hogy nem fogad­ják el a közmegvetett méltóságot, melybe csak szuronyok között ülhetnének bele. — Gróf Széchenyi Sándor elhagyott főispáni széke egyelőre üresen marad, mig a bécsi kirendelt kormányt el nem kergeti a nemzeti akarat és fel nem váltja a többségi pártok­ból alakult alkotmányos minisztérium. Az uj pécsi püspök felszentelése. A római pápa folyó hó 21-én szenteli föl gróf Zichy Gyulát a többi magyar püspökök­kel együtt püspökké. Az uj pécsi püspök csak 1906. évi február hó elején foglalja el a püspöki széket. Székfoglalása alkalmából minden nagyobb fény és iinnepeltetés az ő egyenes kívánságára elmarad. TÁRCA Yan egy dalom. Van egy dalom ... S a hányszor olvasod Szemedben, édes, Forró köny ragyog. Nem beszól e dal Ámbár semmi másról, Csak egy picike, Egynapos babáról­A ki jött hozzánk Egy bús éjszakába', — S örömet hozottj Hajnalhasadásra! Ki oly derűssé Tette reggelünk', Milyen derűs még Sohse volt nekünk 1 S bár hideg télen Csillogott a hó, Nálunk tavasz volt, Szép és ragyogó! Tavasz volt, habár Egy nap is csupán — S a baba elment Aznap délután­Úgy mentfa hogy jött Angyalszárnyakon -.. S mi megsirattuk, Édes angyalom. Övé egy dalom - •, S mikor olvasod. Szemedben mindig Forró köny ragyog­Egy dal és egy köny Az anya szemébe': Kinek van ennél szebb És drágább emléke ? í HONTHY ISTVÁN. Eszter. Irta : P. Takáts Gábor. Egy francia tudós megállapította, hogy a szerelem méreg. Erre előállott egy angol, -- mert ahol valami fölfedezésről, vagy tudományról van szó, ott kell, hogy az angol is képviselve legyen, miként a régi tradíció tartja: az angol kitalálja, a német megcsinálja, és a jó — magyar meg­veszi. Elég az hozzá, hogy ez az angol azt mon­dotta, hogy igen is méreg; de szerencsére, ő meg kitalálta rá az ellenmérget, mely semmi más, mint a — házasság. De hogy magyar is legyen a koncertben — ne csak aki megveszi — én meg hozzá te-, szem, hogy enyhítő szere a — csók. Természe­tesen a szerelmi csók, amennyiben ez is több­féle variációban nyilvánul meg. Ez pedig min­den esetben megszokta előzni az ellenmérget is. Most azután tessék valakinek ezt a három bölcseleti igazságot megdönteni. Bizonyos vagyok benne, hogy a szegény Köles Mihály nem ismerte névszerint ezen egészségtani problémákat; ő csak azt tudta, vagy jobban mondva érezte, hogy szerelmes a szép Búzás Eszterbe. De nem ám csak amolyan rendes vérmér­séklettel, hanem ennél még sok, sok celzius fokkal magasabban — a fagypont felett. Cxsak az volt a baj, hogy Eszter nem akarta neki nyújtani az ellenmérget, — de még csak az enyhítő szert sem. Pedig mondanom Tüdöbetegsegek, nurute«, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ltoche“ eredeti csomagolást. F. Kloflniann-ÍLa Bleche & €«. ilasel (Síájcjt

Next

/
Thumbnails
Contents