Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-08 / 23. szám
XXXIII. évfolyam. 23. szám. _______Bzekszárd. 1905. június 8. mm mm függetlenségi és 48~as Kossuth-párti politikai hetilap. Megjelen : hetenként egyszer, csütörtökön. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: BODA VILKIOS. HORVÁTH IGNÁCZ. Laptulajdonos: GRÖBIWALD LAJOS. Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, x/2 évre 6 kor., x/4 évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fillér 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200—300 szóig 7 kor 74 fillér, minden további 100 szó 2 koronával több Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. Szerkesztőség s Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: 11. Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Pünkösd. Csak rövid pár nap választ el bennünket a Pünkösdtől, a kér. világ e szép ünnepétől. Mint a magyar ember mondani szokta: «ci falu végért jár, a kertek alatt van» már piros Pünkösd napja, mikor megzendül sok ezer kér. templomban az ünnepi sz zsolozsma: « Jövel sz. lélek Úristen ! — töltsd be sziveinket/» Majd a magánházakban, a családok körében, az utcai játszókon, az arany ifjúság vidor ajkán, Tompa Mihály nagy költőnk örökszép dala : «Sugár torony kilátszik a pusztára — Harangoznak Pünkösd első napjára /» Nohát, a Pünkösd határozottan szép és nagy ünnep, úgy a világtörténelemben, mint a természetben és az emberi szivekben Világ- történelmi nagyfontosságának ragyogó bizonysága: a kér. egyház 2000 éves fennállása s fokozatos előhaladása, tökéletesedése. E 2000 év, az emberiség folytonos haladása, művelődése (dacára a sokszori visszaeséseknek!) fényes tanúbizonysága a krisztusi szellem, a szeretet magasztos elve folytonosan diadalmas térfoglalásának. Igazolása Krisztus ama szavainak, hogy az ö tudományán a pokol kapui se7n vesznek diadalmat! S mi szülte e világtörténelmi óriási nagy csudát? A Krisztus lelke által, tehát az égi szeretet által vezérelt szegény, egyszerű, mezítlábas apostolok égi-lángú lelkesedése, kitartó szent tüze. E felfoghatatlan, magasztos, nagy és szent csuda az alapja a kér. egyház létrejövetelének, fennállásának s örökvoltának. — Istené legyen érte a hála és dicsőség! — — De a Pünkösd a természet ünnepe is. Mert, miként a jézus Kr. magasztos elveit éredésre, valósmásra vitte a tanítványok égi lángolása, szent lelkesedése: úgy a nagy természetben is látjuk ezidőtájt a különféle gabonanemek sárgulását, éredését, az égi nap tüz-csókjától, a mindenható világszeretet langyos lehelletétől. — Istené legyen ezért is a hála és dicsőség ! — — De Pünkösd van ilyenkor leginkább az emberi szivekben, — vagyis magasztos fellángolás, — azon gondolatra, hogy a földi boldogság és égi üdvösség megnyerhetésé- nek kezdete a kér. egyház első pünkösdi megalakulásával, Péter apostol és a többi lelkesült apostolok szívből fakadt szónoklatával, a szentlélek csudás erejének isteni működésével egybeesik. És e lángoló lelkesedés szent tüzét — a kér. egyház örök biztosítását — most is ott látjuk lobogni tüznyelvek alakjában, az igaz ügyek emberének szivében. Hála Isten! Van ilyen égi láng, van ilyen szent lelkesedés ma is — a siváran ridegnek és hidegen önzőnek mondott reális korunkban is! Hála Isten, hogy van! Mert micsoda az embersziv magasztos fellángolás, szent lelkesedés nélkül? — Egy hitvány porféreg parányi nyomorult husdarabja. S mi lesz, ha átiárja az égi láng, a szentlélek tüze, a lelkesedés villáma ?... — Egy isten-oltár, melyen a tökéletesség áldozata ég, mely oltártiiz az égre csap fel és — a költő szerint — -»eget kér!* Ne kicsinyeljük hát a Pünkösd magasztos ünnepét oly gondolattal, mintha ez a Karácsony, Nagypéntek, Husvét és Áldozócsütörtök után jönne sorrendben és rangban, mert valósággal egyenrangú helyet követel ez magának — s méltán — a többi ünnepek sorában. Ha pedig az eddig mondottaktól eltekintünk s a vallási vonatkozásokat, mellőzve, csak hazai állapotainkra fordítjuk figyelmünket, — ugyan kérdem: mi óvta meg 1000 éves szép hazánkat annyi millió vésztől, bajtól, csapástól és szenvedéstől? Mi az oka, hogy ez a nyomorult, parányi néptörzs, ez az Európában rokontalan nemzetgyermek igy lel tudott nőni, meg tudott erősödni, sőt hatalmasan diadalmaskodni oly sokszor tatáron, törökön, csehen, németen, belviszályokon, honfiak szomorú árulásán, természet rettentő pusztításán és sok e>er más bajokon? — Tán fegyvereinek nagy ereje, vagy létszámának imponáló hatalma? — — Nem, hanem nemes jó szivének ama hatalmas pünkösdi lángja, amaz egetverő szent lelkesedés, mely soha el nem hagyta, kivált ha a szent haza veszélyben forgott; az a szent lelkesedés, mely a folyó évben is egy táborba gyűjtötte össze (jan. 6-án) az igaz magyarokat; az az égi láng, mely ma is összeforrva tartja egy szent közös- ségben a különféle politikai pártokat ama TÁR CZ A .Dal a szerelemről. Dalt zengeni a szerelemről, Cifra szavakkal, ékesen,- Epedni titkon, — sóhajtozni... Volt mindig vágyam enn-kem. Lehozni a napot, a holdat S a fényes göncölszekeret, Esküdni, hogy imádni foglak, Ha mar a sir is eltemet. Megénekelni rózsás arcod, Nevető nagy kéklő szemed, Arany hajad, selyem szempilládj Csábos ajkad, bársony kezed ; És intézni a verset «Hozzad», Hogy szived annak egy szavára, — Mely engem örökre boldogít, — Az üdvösség kapuját kitárja. , De csalódtam. Mert egy holdas, Csillagos néma éjszakán, Mikor a falombok susogtak Es csattogott a csalogány, Megtudtam, hogy egy édes szó Súgva kiejtve, kedvesem közeién, Bármily egyszerű is — többet ér, Mint száz fellengző költemény. SZABÓ GÉZA. Bazár és függőkért. — A «TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY» eredeti tárczája. — ■ Irta: Paskusz Emil. Holt város az, melynek nincsen ipara, fő- I leg kereskedelme. S ha van, miben nyilvánul : szembetűnően, mi bizonyítja ? Az utcák és for- i galmi utak élénksége ; az üzlethelyiségek száma i és csínja. Szekszárdon, egy jómódú megyének eme j elárvult központján, melyből — tekintve szép forgalmát — a legcudarabb vasúti összeköttetés és az elvesztett gőzhajóállomás, nem gócpontot, hanem egv rejtett zugot igyekszik alkotni, életszükséglet egy olyan nemes intencióju és közhasznú intézméiry mint a »kaszinó«, mely bölcsen túl lát a garasoskodás rendszerén ; megmert venni egy házat, — kisvároskában nem I mindennapi áron — 145000 koronáért és úgy a saját, mint a közjó érdekében épit annak telkén, egy egész sorozat üzlethelyiséget. Hogy a város díszére váljék, hogy kibúvhassanak az idegeneknek alig fellelhető és eddig mellékutcákban rejtőzködő derék iparosok kei eskedők. Kik a főtér és íoutca középületeiben, mint magánházaiban, nem kaptak üzlet- helyiségeket. Ezeknek, úgy mint a nagyközönségnek, nagy jótétemény leend az egymással szemben épülő két sor uj 20--30 üzlethelyiség, a szép pénzügyi palotában és az építendő kaszinó-bazárban. Az ipar- és forgalomfejlesztés nagy célján kívül, inkább megadják a városi jelleget 1 mint a szép, de rideg és holt középületek. Szépészeti szempontból mi kívánni valót sem hagy a szolid pénzügyi palota, de ez a szempont, talán fejleszthető a szemben építendő kaszinó-bazárnál. Pedig, egy látható tető nélküli hosszú épület, melynek majdan a falai, csakhamar szintén láthatatlanokká lesznek ; a síim ajtó- és kirakat nyílások díszei és kellékei és a mindennemű cégtáblák által elfedve: btzony kevés teret hagynak egy építészeti stilus kifejtésére. A közszemlére kiállított tervrajzon látható három homlokzatcsucsfal nem volt elégendő a tervezőnek, eme hiány pótlására. De ha a «bazár» hosszú falának, felső széle végig ugyanolyan lőrésszerű cikornyák- ban végződnék, mint aminők, az Augusz épület, immár kaszinó épület, úgynevezett «Liszt» szárnyán láthatatlanná teszik a tetőt, az talán szebb lenne. És nem talán, de mindenesetre impozánsá tenné magát, a. Kaszinónak szép nagy ingatlanát. Ilykép előnyösen illusztrálván az össze- tartozandóságot, a Kaszinó épületének (fő-utcán lévő) északi és a (sétatéren álló) keleti épületei között, az idegen szemlélő előtt. Noha közbeesik a régi és más modorban épült emeletes sarokház. Ha ezen összetartozását a két utcára húzódó hosszú, nagy épületnek másként is ki lehetne fejezni, akkor igen nagy hatása lenne, ha íentemlitett lőrés cikornyák helyett olyan ballustrádok húzódnának a bazárfal felső szélén végig, mint példának okáért a Pirnitzer-ház erV
