Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-23 / 12. szám

Szokatlan ünnepélyességgel és lelkesedéssel ünnepelték meg a bonyhádiak márczius 15-ét. Nevezett nap estéjén két helyen gyűltek össze az ünneplők; u. m. Schlichtcherl és Han- stein vendéglőjében. Az elhangzott lelkes beszédek számát tudni lehetetlen. Annyi azonban bizonyos, hogy azokból az oroszlánrész dl. Schw etz Antalé és ifj. Wéber Jánosé. A »lalpra magyalt« Répás Rezső és Szondy Mátyás szavaltak el. Éjfél felé a Kossuth nóta éneklése mellett vonultak fel a Hansteinnél egybegyűltek Schlicht- herlhez, a hol egyesült a két jókedvű társaság és csak a reggeli órákban távozott. A tapasztalt lelkesedésből világosan lehet következtetni, hogy a bonyhádi kerület a jövőben a kormánypárt részére menthetlenül el van veszve.

— A gvönki kaszinó szépen és lelkesen megünnepelte márczius 15-ét. Délután öt ólakor kezdődött az ünnepség, amelyre a kaszinó tagjai ugyszolva kivétel nélkül és nagy számban a hölgyek is megjelentek. A kaszinói női és férfi énekkar nyitotta meg az ünnepélyt a Hymnusz eléneklésével azután dr Nozdroviczky Ferencz közjegyző kaszinói elnök a 48-i márczius előzményeiről és okairól tartott fölolvasást, Kosa Ferencz ref. lelkész ünnepi beszédet mondott, Bévárdy József a Talpra magyart szavalta, a vegyes énekkar záradékul pedig Grasch Ödön főtanitó vezetése alatt a Szózatot énekelte. Este a közönség bankettra jött össze, a mely lelkes hangulatban késő éjig tartott s amelyen felköszöntőket mondottak Gyi- móthy Jenő gimnáziumi tanár Nozdrovíczky Ferencz, Pelcz Árpád rom. kath. plébános (Szakadát) Sass László földbirtokos (Uzdborjád), Kosa Ferencz, és dr. Mányoky Gyula ügyvéd. A kaszinó a Gyönkön lakó 48-as honvédeket megvendégelte. Kinos föltünést keltett, hogy a gyönki ref. algimázium a magyar nép szabadság megünneplése alól magát teljesen kivonta ; sem zászlót nem tűzetett, sem ünnepélyt nem rendezett, sőt még az előadásokat is megtartotta, — megengedte azonban, hogy a tanulók nemzeti kokárdákat tűzhessenek ki. Liebchen wass wils du noch mechr ? , . .

A „paksi iparos olvasókör“ — az ipartestületi székházban levő — helyiségében ünnepelte meg márczius 15-ikét, a szabadság nagy napját, mely alkalomból az impozánson díszített teremben társas vacsora volt, melyen nagy számban jelentek meg a kör tagjai. A vacsora alatt dr. Grosch József közkedvelt ügyvéd, ipartestületi ügyész tartotta az ünnepi beszédet igen szép szavakkal ismertette a nap jelentőségét, történetét s az 1848. márczius 15-iki vívmányokat. — A lelkes és magas szárnyalásu beszédet érdeklődéssel halgatták s a szónokot megéljenezték. — Elismerés illeti Bárdosi Alajos köri alelnököt, Marosi József, Resch István és Paczolay Gyula tagokat, kik fáradságot nenVis- merve, igyekeztek az ünnepély sikerét biztosítani.

— Ünnepély a dombóvári állami iskolában. Szép iskolai ünnepélyt rendezett a dombóvári állami iskola tantestülete márczius 15-iki események alkalmából. Előadták a tanulók Pásztor József »Márczius 15« ez. egy fel- vonásos színmüvét, melyet f. hó 20-án közkívánatra megismételtek. A tiszta bevételt az iskola szegény tanulóinak segélyezésére fordítják.

— A Gindlicsalád ifjúsági egyesület egyszerűen, de a nap jelentőségének megfelelő emelkedett szívvel ünnepelte meg a dicső emlékű márczius 15-ét. A nap délutánján zászló alatt vonult az egyesület a község egyik terére, hol hazafias dalok és szavalatok adattak elő az egyesületi tagok által. Szavaltak pedig . Báli János, Pintér János, Németh Antal, Németh János, Német Lajos, Somogyi Mihály, Szíjártó András. A nap jelentőségét az egyesület elnöke méltatta egy alkalmi beszédben. Máté Ferencz egyesületi tag egy igen sikerült felolvasást tartott Rákóczy Ferenczről, végül Károly József egyesületi könyvtáros egy hatásos beszéddel befejezte az ünnepet. A szavalatok úgy mint a felolvasások valóban meglepő szépen sikerültek. Este azután egy barátságos tea-estélyre gyűltek össze a tagok az elnök lakásán, a miután vig hangulatban eloszlott a társaság.

2.

__________________________

TO

LNAMEGYEI KÖZLÖNY 12. sz.

A hagyományokhoz való hü ragaszkodással Dunaföldvár is lelkesen megünnepelte márczius 15~et. A vezetószeiep a dunaföldváii „Egyenlőségi kőr“-t illeti, mely e napot végtől fogva évenkint közvacsorával ünnepli meg. A közvacsorán számosán vettek részt s mint lélekemelő tényt érdemes ^ följegyezni, hogy ezen ünnepélyes közvacsorára a „hősök“ (az ősz honvédek) mint vendégek mindenkor hivatalosak, j de — sajnos — Soraik erősen ritkulnak : a dunaföldvári szabadsághősök közül ma már alig 15—-20 van életbe. Tekintve a nagy politikai átalakulást is, a közvacsorán igen vidám hangulat volt. Felköszöntőkben sem volt hiány, melyek közül, mint egy gyöngyszem, kivált ifj. Rátkay László beszéde. Gyönyörűen fejtegette a nap kiváló jelentőségét. Igen szépen beszélt még Paulay István sütőmester és Horváth Sárosdi József gazdálkodó is. Nagy hatással szavalt Szabó János fiatal lakatosmester. Az ünneplő közönség lelkes hangulatban igen sokáig együtt volt.

Este 8 órakor a helybeli tűzoltó zenekar Mezey János karmester vezetése alatt fáklyásmenetben a nagy időkre emlékeztető nótákat játszva, járta be a várost.

Az örömnap emlékére sok épület ki volt világítva.

Iskolai ünnepély. A dunaföldvári izr. elemi iskola március 15-én szépen sikerült hazafias ünneplés színhelye volt. Az ünnepélyt dr. Spitzer Károly isk. elnök vezette be pár rövid szóval, utána »Kölcsey hymnusz«-át énekelte az iskolai dalárda, majd hazafias szavalatok következtek. A szavalatokban kitűntek, különösen Borovitz Rózsika, Somló Lajos, Lévai István és Rosenbaum Béla. A szép ünnepélyt, melyen az iskolaszék is megjelent, a »Szózat« zárta be. A rendezés Lantos tanító, az énekkar vezetése pedig Englberg főkántor érdeme.

— A döbröközi polgári olvasókör az

idén is gyönyörű ünnepség keretében ünnepelte meg f. hó 15-én az 1848-iki szabadság hajnalhasadásának érfordulóját, amely alkalommal a közönség még sokkal fokozottabb mértékben érdeklődött az előbbeni éveknél, mert ugyszólva községünknek hazafias érzelmű polgárai százával jelentek meg, ugyannyira, hogy a polgári olvasókör által tartott diszgyülésre az egyesület helyisége több száz főre menő közönséget képtelen volt befogadni. A diszgyülés megkezdése előtt az iskolások énekkara a Hymnuszt adta elő. Vincze János elnök lendületes szavak kíséretében nyitotta meg a diszgyülést és örömének adott kifejezést, mivel a nagyszámú közönség megjelenéséből a 48-as eszmék megerősítését látja. Márczius 15: szavalta Tanner Gyula oszt. tanító ur ; a nap eseményeiről fetolvasott Kaitzi Péter oszt. tanító ur; márczius idusa, szavalta Klein József ur; Kossuth Lajos ablakába czimü ének számot énekelte Fűzi Mihály kántor-tanitó ur; 1858 márczius 15, szavalta Vincze Gyula ur . Tavasz elmúlt . . . énekelték Tűzi Mihály és Tanner Gyula urak, végül dal egyveleg, előadta az iskolások énekkara, fennt említett szereplők gyönyörű és élvezetes perczeket szereztek nagyszámú közönségnek és kitünően feleltek meg nehéz feladatuknak, de mégis ki kell emelnünk Fűzi Mihály kántor-tanitó urat, aki szép iskolázott hangjával magával ragadta a közönséget, úgyszintén Tanner Gyula oszt. tanító urat, aki szónoki tehetségével óriási tapsvihart aratott.

— Nagyszokoly község már kora reggel lobogódiszt öltött. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődött. Ekkor vonult föl az ünneplő közönség az egyes körökből zenével és zászlók alatt a Kossuth nótát énekelve és a magyar szabadságot éltetve, a községháza és az ág. hitv. ev. templom előtti térre, hol ünnepi beszédet mondottak Kocsis József és Varga János. — Az «Ezredéves», a «Polgári«, a «Nemzeti» olvasókörben és a «Népolvasó Egylet»-ben reggelig tartó tánczmulatság volt.

— A görbő-pinczehelyi izr. iskola növendékei — mint tudósítónk írja — szintén tartottak ünnepélyt márczius Ki-én, az iskola- széki tagok s szép számú közönség jelenlétében.

Meglepő volt a hat osztályt egy zsúfolva telt tanteremben ünneplő ruhában látni. Mindegyik tanuló nemzeti szalagot tűzött ruhájára. Egy-egy nemzeti költeményt szavalt el mindegyik, a «Talpra Magyar»-ral kezdve. Végre a Hym- nust, a Szózatot, Kossuth indulóját énekelték el. Gyönyörű szép és tanulságos volt a tanítónő előadása az 1848. márczius 15-ikéről s megható Zsengeri L. Márk tanító beszéde, ki e szavakkal fejezte be történelmi előadását: »Azt a zsenge csemetét, melyet 1848. márczius 15-én ifjaink elültettek, nem volt képes megölni sem a háború irtóztató vihara, sem az elnyomatás dermesztő hidege, megfogant és él, virul, derül maiglan is, és bizonyára virulni, derülni fog hosszú, hosszú századokon át, mig csak magyar érző szív honol ezen a véráztatott földön.«

1905. márczius 23.

— Iskolai ünnepély Zombán. A zombai róm. kath. elemi népiskola tanuló-ifjusága az idén is kegyelettel ünnepelte meg hazánk újjászületésének szent napját, márczius 15-ét. A tanulók a szent misén is jelenvoltak, mely után az iskola udvarán felállittattak, egyik oldalon a leányok, másik oldalon a fiuk, középen pedig az igen nagy számban megjelent vendégek foglaltak helyet. A vendégekkel szemben, egy magaslatán az udvarnak, dobogók voltak elhelyezve, hol az énekkar foglalt helyet. Az ünnepélyt a Kossuth-nóta nyitotta meg. Az ünnepély aztán a következő műsor mellett folyt le: 1. »Tavasz elmúlt«. Énekelte 2 szólamban az ifjúság énekkara. 2. »Jó honfiak, honleányok legyetek«. Szavalta Schwarckopf Lajos VI. oszt. tanuló. 3. »Márcziusi napokra való visszaemlékezés.» Felolvasás. Tartotta Schlechta K. tanító. 4. »Márczius 15.« Szavalta .Szabó Rózsi VI. oszt. tanuló. 5. »A hazaszeretetről.« Szavalta Papp János V. o. tanuló. 6. »Klapka-induló.« Énekelte az énekkar. 7. »Kössetek kardot!« Szavalta Paulay Margit V. o. t. 8. »Fel magyarom!« Szavalta Heszelbach Márton VI. oszt. t. 9. »A szabadság napján.« Szavalta Kuhl Róza VI. o. t. 10. »Nagy időkből.« Schöck Gyula V. o. t. 11. »Mi a haza?« Szavalta Stefán Maris V. o. t. 12. »Magyar zászló.« Szavalta Trick József V. o. t. 13. »A silbak.« Szavalta Kelemen György V. o. t. 14. »Hymnus.« Énekelte az énekkar. A »Hymnus«-t a tanulók kalaplevéve,. a vendégek pedig állva hallgatták végig. Ezzel az ünnepély 10 órakor befejeződött. Az iskolában a tanítás szünetelt. — Ugyancsak márczius 15-én este fél 7 órakor a polgári olvasókör helyiségében a hazafias közönség ünnepelt, a hol aztán a terem zsúfolásig tele volt, sőt még az udvaron is sokan állottak. Ez esti ünnepélyt Radics Gyéla kántortanitó vezetése mellett a gyermekkar Kossuth-nótája nyitotta meg. Ezután Razgha Lajos kaszinói elnök mondott szép megható beszédet, amelyben gyönyörűen ecsetelte úgy az idegenben elhunyt szabadsághőseinket, valamint a szabadságharcz előzményeit. Ezután Schlechta Károly szavalta el Vörösmarty »Harczi dalát.« Ezután Hochsteiger József tartott fölolvasást a márcziusi napokról ; utána ismét Schlechta Károly szavalt. Végül Razgha Lajos bezáró-beszédje, valamint a »Hymnus« eléneklésével véget ért az ünnepély. A közös vacsorát vasárnap este fogják megtartani.

— Márczius 15-ike a tolnaozorai polgári olvasókörben. E hó 15-én a szabadságharcz emlékének évfordulóján kedves kis házi ünne- ünnepélyt rendezett az ozorai polgári olvasókör derék közönsége, mely körülmény annál is inkább kiemelendő dicséretet érdemel, mert a derék kis olvasókör megküzdve minden nehézséggel, önerejéből tartja fenn magát. Éppen ezért az elismerés hangján kell szólanunk az ozorai polgári olvasókörről, mert látjuk, hogy annak nincsen gondolkozó tagjai, az egyetértés és kitartás szent zászlója alatt haladnak kitűzött czéljuk felé. Az estély lefolyásáról — kiküldött munkatársunk — a kővetkezőkben számol be : Az ünnepély esti 7 órakor vette kezdetét díszközgyűléssel, mely alkalommal először Deiy Gyula, a kör elnöke emelkedett szólásra, üdvözölvén a megjelenteket, a díszközgyűlést megnyitotta. Utánna Kiefer Gyula tanító tartott ünnepi beszédet, szép szavakhan fejtegetvén márczius 15-ének jelentőségét. Beszéde, mely méltó helyet foglal el az ünnepi beszédek sorában, feltüzelte a hallgatóságot. Ezután Szirmay Gyula, lapunk munkatársa tartotta meg felolvasását «Emlékezés 1848 márczius 15-ről» czim- mel, melyet a jelenvoltak figyelmesen hallgattak végig. Munkatársunk fáradozását általánes éljenzés és viharos tapssal honorálták. A negyedik pontnál ismét Kiefer Gyula tanító lépett elő, mély érzéssel szavalta el Petőfi egyik költeményét. Ötödször ismét Szirmay Gyula szórakoztatta a közönséget, felolvasván ez alkalomra irt „Hajnalpir“ czimü költeményét. Szereplését méltó elismeréssel fogadták. Végül a jelenvoltak felemelkedtek s egy szivvel-lélekkel énekelték el a magyar Hymnuszt. Ezzel az ünnepély véget ért. Most következett a menü. Raisz atya, Ozora jobb sorsra érdemes főhotelosa ugyancsak kitett magáért; finom párolgó halpaprikással nyitotta meg a vacsorát, melyet Szóládi-fetter, ez az örökmozgó General-Kellner hordott körül a tőlle már megszokott ügyességgel. Aztán kirántott hal, több rendbeli salátával és töpörtyüs túrós tészta következett mindmegannyi finom talaj az ozorai hegy levének. — Vacsora alatt